műanyag

... és utána használd iPhone-tokként! A Shapeways 3D nyomtatással foglalkozó stúdió a népszerű Soundcloud közösségi zenemegosztó oldallal közösen találta ki a The Vibe nevű alkalmazást, aminek segítségével a kiválasztott Soundcloud zeneszám hanghullámainak alakját műanyagból egy iPhone tokra nyomtathatjuk - így a kedvenc zenénk tapintható változatából teljesen egyedi telefonkiegészítőt készíthetünk.

Karim Rashid legújabb bútorkollekciója Ottawa fantázianévvel márciusban kerül a boltokba, és a neonszín-tartalma meglepően alacsony: a tervező ezúttal az élénk árnyalatok helyett sok fát, természetes mintázatokat és a saját grafikáit használta díszítőelemként. A kollekcióval Rashid rajongói akár egy teljes étkezőt berendezhetnének: a bútorok között az ebédlőasztaltól az étkészletekig szinte mindent megtalálhatunk - amelyeket ráadásul az egyik áruházláncban viszonylag elérhető áron lehet majd megvenni.

Ray és Charles Eames, a legendás designerpáros még 1945-ben tervezte meg az "Eames Elephant" elefántformájú kisszéket, ami azonban végül sosem került a gyártósorokra. Egészen mostanáig: a svájci Vitrának köszönhetően elkészült a színes kiselefánt-hadsereg, aminek alkalmából a cég Demetrios Eames-szel - a híres designerek unokájával - egy kisfilmet is készített, ami a gyerekbútor-állatkák játékos életét mutatja be.

Környezetbarát palackokra vált a Heinz, a világ egyik legismertebb, 1876 óta gyártott paradicsomsűrítményének gyártója. Az amerikai gyártó a minap bejelentette, hogy nyártól eddigi plasztikpalackjait a Coke által kifejlesztett és gyártott, növényalapú „PlantBottle”-termékekre cseréli, amelyek jóval környezetkímélőbbek a hagyományos PET-palackoknál.

Valljuk be, semmi meglepő nincs benne, hogy designerek újrahasznosított műanyagból állítanak elő ékszereket, a meglepetés a felhasznált anyagokban rejlik. A finn Kaisli Kiuru az olasz Regenesi cég számára tervez, és gyakorlatilag mindent reciklál, ami csak a keze (gépeik) ügyébe kerül.

Nem fogadta túl pozitív visszhang az élénk színű, kerekded műnyagbútorairól ismert Karim Rashid legújabb munkáit a design világában. A designboom kommentelői legalábbis szinte egytől-egyig csúfnak minősítették a francia xO megrendelésére készült polietilén bútorcsodákat, a Z széket, valamint a karosszék és párosan rakásolható ülőke formájában is kapható Bite me családot. Pedig a plasztikpárduc Rashid bútorai semmivel sem rosszabbak az eddig általa tervezett, hozzávetőlegesen 2500 tárgy bármelyikénél vagy épp nemrég átadott belgrádi designpatikájánál, és a xO sem vádolható rossz ízléssel: tervezőik közt például Philippe Starck vagy Patrick Jouin szerepel.

Mostantól a világ néhány pontján már a boltok polcain is találkozhatunk az eddiginél nagyobb mértékben környezetbarát palackokba csomagolt, a  Coca-Cola gyártotta italokkal. A PlantBottle elnevezésű palack részben kőolajszármazékból, 30%-ban viszont növényi eredetű anyagokból (cukornádból és melaszból, a cukorgyártás melléktermékéből) készül.

Tűzvédelmi sorozatunk következő része az ajtókat veszi számba. A modern építészet szívesen dolgozik nagy, jól átlátható terekkel - ezek azonban ellentmondanak a tűz elterjedését megakadályozni kívánó biztonsági elveknek. Erre az ellentmondásra figyelt fel néhány gyártó, s kidogoztak egy tűzgátlóajtó-sorozatot.

A belga dizájner, Pascale de Backer praktikus felfújható bútordarabja múlt századi, elavult kellékké degradálja a megszokott strandtörülközőket! Az átlátszó műanyagból készült többfunkciós „gubónak” köszönhetően egy zsúfolt strandon, napozás közben sem kell lemondanunk saját védett intim szféránkról. Ha csak az egyik félgömböt használjuk, kényelmes strandfotelt, míg két félgömb alakú darabot összeillesztve leginkább egy hatalmas medúzára emlékeztető formát kapunk, amelynek belsejében védett embrióra vagy begubózott selyemhernyó bábjára emlékeztető pózban süttethetjük magunkat a napfényben.

Thor Heyerdahl norvég tengerbiológus és antropológus Dél-Amerikából a polinéz szigetvilágba, illetve Észak-Afrikából Amerikába balsafa tutajon, valamint papiruszhajón tett utazásai bizonyították azt, hogy az ősi civilizációk is képesek olyan mérnöki konstrukciók megalkotására, amelyek szerepet játszhattak a Föld benépesítésében. A Kon-Tikivel és a Ra hajókkal megtett tengeri utazásainak késői parafrázisaként egy David de Rothschild nevű környezetvédő és az általa alapított Adventure Ecology elnevezésű csapat azt tervezi, hogy San Francisco és Sydney között tizenkétezer tengeri mérföldet tesz meg egy PET-, azaz pillepalackokból szerkesztett hajón.