nagy bálint

Budapest egyik legnagyobb és leginkább hányatott sorsú épülete. A kilencvenes évek közepén úgy tűnt, története végre pozitív fordulatot vesz. Mára kiderült: csak kisebb baj volt az, hogy idővel elfogyott a pénz, nagyobb az, amikor a kormánynak fogalma sincs arról, hogy a Ludovikában országos múzeum működik. Ez a helyzet eredményezte, hogy az egykori katonai akadémiára újra mozgalmas évek várnak: egy teljes egyetemet kell magába fogadnia, úgy, hogy ma még múzeumként használják.

A Ludovika Akadémiát egy 1808-as országgyűlési törvény alapította meg. Nevét Habsburg–Estei Mária Ludovika magyar királynéről, I. Ferenc harmadik feleségéről kapta, aki koronázási tiszteletdíjából ötvenezer forintot ajánlott fel az építkezésre. Ezzel együtt is igaz, hogy az uralkodóház gátolni igyekezett a megvalósítást. Így az akadémia saját épülete csak 1836-ra készült el, a később a Nemzeti Múzeumot is felépítő Pollack Mihály tervei szerint, klasszicista stílusban. Az eredeti tervek sajnos elvesztek, csak egy nem sokkal későbbi másolatot ismerünk. A végeredményt 1840-ben Julia Pardoe angol utazónő így írta le: „szolid épülettömb, minden dísztől mentes, egyedülálló mérete miatt mégis impozáns. A belső elrendezése hibátlan: a folyosók világosak és tágasak, a helyiségek főúri méretűek, a vörösmárvány lépcsők szinte királyiak (...) A hatalmas épület tágas termeivel, visszhangos folyosóival hűvös és csendes."

Januárban még kilenc munkatársából kettőt tarthat meg a Magyar Építészeti Múzeum; a többit szélnek eresztenék, miután a fenntartó Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak (KÖH) nincs pénze az 1973 óta országos gyűjtőkörű intézményre. Hogy mi lesz az értékes, többek közt Hauszmann Alajos, Árkay Aladár és Bertalan, Kozma Lajos és Róth Miksa hagyatékát, munkáit őrző és gondozó intézménnyel, nem tudni – hamarosan eldől, hogy a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága esetleg átveszi-e. A múlt héten lakat került az alapításának 10. évfordulóját ünneplő N&n Galéria kapujára, télre bezárták a Budapest Galéria Lajos utcai fiókját, és nincsenek jó kilátásai a többi, építészeti programokkal foglalkozó szervezetnek sem. Az intézményvezetők segítséget várnak – de nincs igazán kihez fordulni.

Az 1968-ban alapított, 1975 óta önálló, országos gyűjtőkörű múzeum 1987 óta működik Óbudán, egy kis polgárházban; gyűjteménye a kilencvenes évek végén kapott állandó raktárat Budapesten, addig egy székesfehérvári padlás látta vendégül. Néhány évvel ezelőtt még úgy tűnt, talán beköltözik az Andrássy úti Divatcsarnokba; az akkor nagy terveket dédelgető igazgató, Bugár-Mészáros Károly szerint ezt csak egy „különleges adminisztratív tragédia” akadályozta meg, nevezetesen, hogy az állam eladta az épületet. Bugár-Mészárost nemrég a KÖH-be helyezték át; az új vezető, Ritoók Pál művészettörténész szeptemberi kinevezésekor még mit sem tudhatott arról, hogy hamarosan széteshet a múzeuma. Október elején ugyanis a Nemzeti Erőforrás Minisztérium 24%-os, összesen 38 embert érintő leépítést rendelt el a KÖH-ben, és mivel az Építészeti Múzeum az egyetlen olyan intézmény, amelynek fenntartására nem kötelezi törvény a hivatalt, gyorsan az áldozatok közé került. A jelenlegi helyzet szerint az új igazgató két, félállásban dolgozó munkatárssal lényegében állagmegőrzésre rendezkedhet be – az állandó szakszemélyzet (restaurátor, fotós) kiesése munkalehetőségeiket minimálisra redukálná. Értesüléseink szerint felmerült, de gyorsan le is került a színről az összevonás az Iparművészeti Múzeummal; ennél több sikerrel kecsegtetnek a jelenleg is zajló egyeztetések a Műemlékek Nemzeti Gondnokságával, amely akár jelenlegi formájában is átvenné az intézményt – ehhez azonban szintén szükség van a NEFMI jóváhagyására.

Tíz év, 216 kiállítás és rendezvény után itt a vége: Nagy Bálint, a Hajós utcai N&n Galéria tulajdonosa és működtetője levélben adta hírül, hogy az intézmény 2011. november 24-ével bezárt.

A Kortárs Építészeti Központ filmklubja az Egyszerű többség kiállításhoz kapcsolódva kivételesen a Műcsarnok alagsori vetítőtermében lesz. Ezúttal Nagy Bálint építész hozza el a számára 40 évvel ezelőtt fontossá vált, Kovács András rendezte filmet. A film után Nagy Bálinttal és Kovács András rendezővel fogunk beszélgetni a lehetséges értelmiségi magatartásformákról, politikai rendszerekről, lázadásról és alkotásról - ma és akkor.

A Hajós utcai építészeti-művészeti találkozóhely 10. születésnapját is kiállítással ünnepli: Nagy Bálint a tíz évvel ezelőtt elsőnek kiállító Bulcsu Tamást, Fábry Zoltánt, Herczeg Tamást és Zombor Gábort hívta meg, hogy mutassák be az eltelt időszak történéseit. Megnyitja Kerékgyártó Béla filozófus február 16-án, szerdán 18 órakor. A megnyitó után Forgách András író és Mátrai Péter építész köszöntik a galériát.

2010. október 28-án „Szecesszió Rigában” címmel nyílt új kiállítás a FUGÁ-ban. A megnyitón Nagy Bálint, a FUGA vezetője elmondta, céljaik között a kezdetektől fogva szerepelt nemzetközi kitekintő is, ám annak megvalósulására egy évet kellett várni.

Október elsején, csütörtökön 19 órakor Dr. Steiner Pál stratégiai városfejlesztési tanácsnok nyitja meg a FUGA Budapesti Építészeti Központ első kiállítását, Budapest szíve címmel. A három hétig nyitva tartó tárlat a Belvárosban zajló átalakulás fázisait mutatja be a Teampannon építésziroda munkásságán keresztül. Október 8-án, csütörtökön 18 órakor a kiállításhoz kapcsolódó beszélgetést, október 6-án és 13-án 16 órakor pedig a tervezők tárlatvezetést tartanak.

Nagy Bálint építész és Rév András közgazdász nyerték a Budapesti Építész Kamara által működtetendő FUGA – Budapesti Építészeti Központ vezetői pályázatát. Nagy Bálint tapasztalt galériás: saját kiállítóhely-kulturális központja, az N&n Galéria a Hajós utcában évek óta a hazai szakmai élet egyik központja. A Ferenciek terétől egy ugrásra kialakítandó FUGA a tervek szerint együttműködne a meglévő építészeti szervezetekkel és a szemközti Katona József Színházzal is.

2008. november 17-én, a főváros egyesítésének 135. évfordulóján több mint félszáz elismerést adott át Demszky Gábor főpolgármester azoknak, akik kiemelkedően sokat tettek Budapestért. Az építészet több szakmabeli kitüntetettet is ünnepelhet.

Ma este, azaz október 9-én, csütörtökön 17 órakor A FÉSZEK egykor és ma – Mai „fészkek” – építészgalériák című rendezvényére várja vendégeit a FÉSZEK Művészklub, a Goblain teremben (Budapest VII. Kertész u. 36.).

Szmodits Júlia beszélgetőpartnerei lesznek: Galambos Tibor (FÉSZEK Művészklub), Kévés György (Kévés Studio Galéria), Nagy Bálint (N&n Galéria), Polyák Levente (Kortárs Építészeti Központ), Winkler Barnabás (HAP Galéria), valamint mesélő kedvű, a mai napig FÉSZEK-tag építészek. Az épületet Molnár Éva művészettörténész mutatja be.