nagy tamás

A pannonhalmi bencés apátság, Magyarország legrégebbi szerzetesi közössége 1996-ban ünnepelte alapításának ezredik évfordulóját. Aki akkortájt járt utoljára a „Mons Sacer”, a „szent hegy” környékén, most alaposan elcsodálkozna. Az elmúlt másfél évtizedben az apátság közvetlen környezetében majd tucatnyi új épület nőtt ki a földből, Szent Márton tisztelői mellett immár a kortárs építészet rajongóinak is kötelező zarándokhelyévé téve Pannonhalmát. A folyamat hamarosan, a bazilika belső terének újjáépítésével lezárul; ebből az alkalomból kiállítást is rendeztek a bencések, amit mi is megnéztünk.

„Különböző stílusok és megközelítések, ami összeköti őket, az a minőség” – sommázza 15 év pannonhalmi háztermését Nagy Tamás, „civilben” maga is fontos szakrális épületek építésze, egyben a Kortárs építészet Pannonhalmán című kiállítás kurátora. A kolostor dongaboltozatos termében tizenkét elkészült és épülőfélben levő projekt mutatkozik be; a legkorábbi az 1997-ben elkészült Diákkápolna, a legfrissebb pedig az apátság egyéni megközelítését is lehetővé tevő új látogatóbejárat, illetve a bazilika felújításának tervei – ezek építése uniós források segítségével jövőre fejeződik be.

Sorozatunk 22. epizódjához értünk; a fiatal magyar grafikusok sorában ezúttal egy olyan tehetséget mutatunk be, aki 25 esztendősen már tanít a Pázmány kommunikációs tanszékén és a pécsi Művészeti Szakközépben, emellett pedig saját stúdiójában dolgozik. A javaslatokat olvasóinktól természetesen továbbra is szívesen fogadjuk!

Nagy Tamás – www.nagydesign.hu

Tamás 2003-ban végzett a pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola alkalmazott grafika szakán, ahová négy év múlva szakoktatónak invitálták. Az egyetem mellett kezdett tanítani Pécsett, 2008-tól pedig óraadó a Pázmány Bölcsésztudományi Karának Kommunikációs tanszékén is. Ugyanebben az évben szerezte meg tervezőgrafikusi diplomáját a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, egy tanári másoddiplomával együtt. Erasmus-ösztöndíját Valenciában töltötte, ahol grafikai és multimédia-kurzusokon vett részt.

Nyilvánossá váltak a Prima Primissima-díj idei jelöltjei. Az építészeti kategóriában Balázs Mihály, Nagy Tamás és Varga Levente építészek esélyesek az ötvenezer eurós díj elnyerésére, de jelölt a Magyar tudomány kategóriában Rubik Ernő építész, feltaláló, a népművészet és közművelődés kategóriában pedig Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója is.

Függetlenül attól, hogy hánykor kezdődik az éjféli mise, a templom ma is sok magyar család szentestéjének helyszíne. Ez indított minket arra, hogy 2009 karácsonyára összegyűjtsük az elmúlt húsz esztendő, vagy bátrabban fogalmazva: a kortárs magyar architektúra legszebbnek vélt templomait. Nem tisztünk a szakrális eredőt mérlegelni, így elsősorban az építészeti minőséget vettük figyelembe, szigorúan szubjektív szempontok alapján. Ezek a házak nemcsak saját műfajukban tartoznak a legjobbak közé, de reprezentálják azt is, hova jutott a magyar építészet a rendszerváltás óta: a szomorkodásra ezen a téren nincs okunk.

Az 1989 után új életre lehelt magyar szakrális építészetnek megvannak a maga sajátosságai - stiláris szempontból különösen, ha a református és az evangélikus templomokat tekintjük. Jellemzőek lehetnek a helyszínek is: a szocialista érában kifejlődött városaink többsége (Dunaújváros, Martfű, Százhalombatta stb.) csak a rendszerváltás után jutott templomhoz, akkor viszont valóban reprezentatív szándékkal, és olykor több, olykor kevesebb sikerrel. Külön kategóriát képeznek az új egyházi iskolák templomai, például Miskolcon, Győrben vagy az itt is szereplő Szegeden. A lista tehát szinte beláthatatlanul változatos és gazdag: az itt szereplők kiválasztásában így nagy segítségünkre szolgált a debreceni MODEM nemrég zárult, hasonló témájú kiállítása.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem címzetes professzora lett Peter Zumthor. A svájci építész Magyarországon régóta nagy tiszteletnek örvend, 2009-ben azonban a világ legtávolabbi sarkában is megismerték a nevét: ő kapta ugyanis az építészet Nobel-díjának számító Pritzker-díjat, amelyet május végén vesz át Buenos Aires-ben. A 66 éves mester épp megfelelő lélektani pillanatban érkezett tehát Budapestre, hogy az egyetem csordultig megtelt nagytermében megmutassa: díjak ide vagy oda, vannak dolgok, amik nem változnak.

„Nagy megtiszteltetés ez a… papír” – Peter Zumthor szinte freudi elszólása megalapozta a jó hangulatot előadásához a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatósága előtt, 2009. május 6-án. Előzőleg az építészeti tanszék vezetője, Nagy Tamás köszöntötte a svájci mestert, aki az amerikai Steven Holl után immár a második világhírű építész a MOME címzetes egyetemi tanárainak sorában. Kétórás előadásában a sztárallűröket teljesen mellőző Zumthor néhány fontos munkájáról, például a kölni Kolumba-múzeumról vagy folyamatban lévő angliai megbízásáról beszélt.

Háromszáznegyven építészeti alkotás, köztük hét magyarországi mű indult az Európai Unió és egyben kontinensünk legnagyobb építészeti versengésén a Mies van der Rohe-díjért. Az 1987 óta kiosztott elismerést elnyerte már többek közt Rem Koolhaas, Zaha Hadid és Dominique Perrault, így a díjazottak listájába bekerülni nem kis megtiszteltetést jelent.