német építészet

Zsúfolt házgyári lakótelepből szellős lakópark, enerigiapazarló társasházból nulla fűtésköltségű épület? A hg-n nemrég megjelent A legvidámabb panel című cikkünkben néhány példaértékű külföldi projektet mutattunk be, amelyek eredményeként számottevően javult a panelházakban lakók életminősége. Cikkünk nemcsak itthon, hanem Németországban is visszhangot keltett – ennek köszönhetően kaptuk a megkeresést a Stefan Forster Architekten tervezőitől. A panelrekonstrukcióban nagy rutint szerzett iroda a hajdani keletnémet Leinefeldében megvalósult munkáit ajánlotta figyelmünkbe, és a tervezők válaszoltak néhány kérdésünkre is.

A Lessingstrasse egyik felújított házának tetőszinti lakása; kép  Stefan Forster Architekten

A hajdani NDK szinte minden városát övező lakótelepekre költözni valaha kiváltságnak számított, napjainkban viszont sok lakás üresen áll – egyes keleti régiókban ez akár elérheti a teljes lakásállomány 40%-át is. Az újraegyesítés után sokan munkát keresve nyugatra költöztek, mások inkább a családi házat választották, így a nagyon jó fekvésű lakótelepek kivételével a legtöbb demográfiai szempontból (is) hanyatlásnak indult - annak ellenére, hogy a német kormány sokszor milliókat ölt bele a felújításokba. A régi lakók megöregedtek, az ide költöző új lakók pedig a rosszabb társadalmi helyzetű rétegekből kerültek ki.

Berlini tervezőiroda, a Henn Architekten koncepciója nyerte a kínai Nantong városában építendő giga-sportkomplexum tervezésére kiírt pályázatot. A létesítményben egy központi stadion és a körülötte elhelyezkedő kisebb sportcsarnokok kapnak majd helyet. Az együttes nem a város perifériáján, hanem a közigazgatási negyed és a Várostervezési Múzeum szomszédságában kap majd helyet. 

Az olvasók részéről gyakran kritika egy-egy épület láttán: úgy néz ki, mint egy bunker. Nos, a lenti épületeknél ez a jogos kritikák között említhető, mivel eredetileg valóban bunkernek épültek – viszont háború híján az utóbbi időben megpróbálták hasznosítani őket. Csak Németországban 2000 háborús bunker áll ma is, amelyeket túl drága vagy veszélyes lenne elbontani. Alább az újrahasznosítás különleges példáit mutatjuk meg, magánvillától múzeumon át a hirdetőoszlopig.

Zenei központ, Frankfurt

Kép: Index Architekten

A bővítés hároméves munkája után újra megnyitott Németország egyik legfontosabb művészeti gyűjteménye, a Städel Frankfurt am Mainban. És kívülről mindebből egy átlyuggatott, gyepes dombon kívül semmi sem látszik.

Újabb német városban kezdődik el a második világháborút követő újjáépítések revíziója. A barokk belvárosát lassan egy évtizede rekonstruáló Drezda után az európai pénzügyi központként számon tartott, felhőkarcolóiról is ismert Frankfurtban tették le a régi-új óváros alapkövét január 23-án. A 130 millió eurós (kb. 40 milliárd forint) DomRömer-projekt keretében, 7000 négyzetméteren állítják helyre a középkori eredetű utcaképet várhatóan 2016-ig. A körülbelül ötven házhelyre mindössze nyolc esetben épül vissza biztosan a háborút megelőzően ott állt épület pontos mása. Ennek ellenére, Drezdához hasonlóan, itt is hatalmas viták övezik a projektet, amelyre Budapestről is érdemes odafigyelni.

Frankfurt belvárosa 1949-ben

Frankfurt, csak úgy, mint Németország más nagyvárosai, alaposan megszenvedte a második világháborút. A szövetségesek 1943 októbere és 1944 márciusa között hat alkalommal is célzott légitámadásokat hajtottak végre a város ellen. A bombázásoknak köszönhetően a háború végére alig maradt állva ház a középkori eredetű óvárosban. Az egykori koronázó város mégsem járt azonban annyira rosszul, mint a Kelet-Németországhoz került Drezda, ahol a kilencvenes évekig prériként éktelenkedett az egykori belváros hűlt helye. Itt a belváros templomait és a néhány viszonylag épen megmaradt polgárházat helyreállították az ötvenes évek végére, a foghíjakat pedig idővel szép lassan kitöltötték. Radikálisabb beavatkozásra a hatvanas évek végén került sor. Frankfurt 1963-ban írt ki átfogó építészeti pályázatot az óváros újjáépítésére. Ezekből a tervekből fejlődött aztán ki az egykori tyúkpiac és a környező utcák és házak helyére építendő hatalmas, modern épület ötlete, a városi közműcégek egyesített székháza számára.

Száz évvel az első hóból épült templom után megnyitották is a másikat a bajorországi Mitterfirmiansreut lakói. A 26 méter hosszú, 19 méteres toronnyal is megtoldott épülethez 1 400 köbméter hóra volt szükség. Bár a meleg idő kissé hátráltatta a munkákat, végül is december végére összejött a szükséges hómennyiség.

A cseh-német határ közelében fekvő, ma Philippsreuthoz tartozó település lakói 1911-ben tiltakozásképp építettek hóból templomot magának – megunták ugyanis, hogy a legközelebbi templomhoz másfél órát kell kutyagolni a szomszédos Mauth városkába. Bár azóta, a két világháború között Philippsreutban épült egy valódi templom, a századik évfordulóra Mitterfirmiansreut lakói elhatározták: megismétlik az időjárásfüggő építészeti bravúrt.

Harminc éve vágja ketté Hamburg egyik zöldövezetét a zajos és forgalmas A7 autópálya. A város költséges, de tartósnak ígérkező megoldást talált a problémára: 3,5 kilométer hosszan zöldtetővel fedik le az úttestet. Ez persze nem olcsó: a jelenlegi becslések szerint hat-hétszáz millió euróba is kerülhet.

Nem a svédországi jégszálloda évek óta tartó sikerét irigyelték el a bajorországi Philippsreut lakói. Nekik ugyanis már száz évvel ezelőtt volt hótemplomuk; épp ennek emlékére építenének a jubileum alkalmával egy újabbat. Az elmúlt száz év legnagyobb beruházásához a hétszázfős településen már minden készen áll, csak a hó hiányzik.

Új épülettel gyarapodott az adidas központja a bajorországi Herzogenaurach városkában. A kadawittfeldarchitektur alkotása, az adidas Laces központ a a sportszergyártó óriás World of Sports névre keresztelt komplexumának befejező eleme.

Dúl a vita Drezda egyik legismertebb épülete, az 1969-ben átadott Kulturpalast körül. A város második világháború utáni, modern újjáépítésének egyik szimbóluma évek óta vár a teljes körű felújításra. Ennek örvén azonban belül teljesen átalakítanák a három éve műemléknek számító épületet, amit az eredeti építész, a 82 esztendős Wolfgang Hänsch a szerzői jogok megsértésének tekint.