noll tamás

Luxushotelként újulhat meg a Főposta volt épülete, amely a Belváros szívében, a Petőfi Sándor utca-Városház utca-Párizsi utca által határolt tömbön található. A 19. század végén épült historizáló műemléképületet az eredeti értékek helyreállításával újítanák fel, az átalakítás részeként pedig kétszintes ráépítést és üvegtetős udvarlefedést is kapna.

Az elképzelés január elején immár másodszor került a Központi Tervtanács elé, amelynek tagjai méltatták az M-Teampannon iroda tervezői által jegyzett színvonalas helyreállítást, ugyanakkor a kortárs részletekkel kapcsolatban több észrevétel is megfogalmazódott.

A kötelező továbbképzések mellett Dévényi Márton és Gyürki-Kiss Pál aktuális munkáit, néhány izgalmas egyiptomi feltárást, az újra megjelenő Bercsényi 28-30-at és Róma legérdekesebb templomait is megismerhetjük a héten a FUGA Budapesti Építészeti Központban.

Nem jut pénz a Fővárosi Tervtanácsra Budapest 2011-es költségvetési koncepciójában, amelyet január 12-i rendkívüli ülésén tárgyalt és fogadott el a Fővárosi Közgyűlés. Ez azt jelenti, hogy a főváros elveszítheti az egyetlen eszközt, amellyel befolyásolhatta a területén megvalósuló építészeti beruházások színvonalát. Az előzetes kontroll mellett az utólagos elismerésről is lemondana a városvezetés: lenullázták a Budapesti Építészeti Nívódíj költségvetését is.

2010-ben Tervtanács elé került fővárosi beruházások: a Nyugati átépítése, a Szépművészeti bővítése, a Bécsi utcai Új Városközpont.

Nem igyekezett színesre festeni Tarlós István a főváros 2011-es költségvetési koncepcióját a közgyűlést követő sajtótájékoztatón, inkább leszögezte: mindenhol megszorításokra lesz szükség, amik „mindenkinek fájni fognak”. Az intézkedések a főváros építészettel és városfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységeit is érzékenyen érintik. A Főépítészi iroda tavalyi, 63 millió forintot meghaladó költségvetését a tervezet 57 millióra csökkenti, és ügykörét (az Önkormányzati törvény 8. paragrafusában megfogalmazottakhoz híven) kizárólag a kötelező feladatok ellátására, azaz a Fővárosi Szabályozási Kerettervek készítésére és felügyeletére szűkíti. Minden más ügyet, amely „terjedelemben és színvonalban meghaladja a jogszabályban előírtakat”, illetve „önként vállalt feladat, amelyre nincs érvényes szerződés”, a koncepció lenulláz. Így nem jutna pénz 2011-ben az eddig a Főépítészi iroda által felügyelt fővárosi tervtanácsra, a Városrehabilitációs Programra, a Városfejlesztési Koncepció felülvizsgálatára, illetve Budapest Főváros Integrált Városfejlesztési Stratégiájának felülvizsgálatára (ezekre tavaly 31, 1 milliót irányoztak elő), sem a Budapest Építészeti Nívódíja pályázatra (ez a felsőoktatási intézményeknek jutatott támogatással együtt tavaly 11,454 milliót emésztett fel).

A belvárosi Bécsi utca nagy átalakulásokat él meg napjainkban: a Fashion Streetté avanzsált Deák Ferenc utca és az újra viruló Vörösmarty tér közötti terület egyre inkább felértékelődik az ingatlanfejlesztők szemében. Nem csoda, hogy új elképzelés született a Bécsi utca átalakítására is. A nagy vitát kiváltó terveket vitatták meg a Kortárs Építészeti Központ legutóbbi Tálalóján is.

A Chemolimpex Gulyás Zoltán tervei alapján épült tömbje

A tervezett tömb öt jelenlegi épület helyére kerülhet. A lebontásra ítélt házak közül kettő veszte váltotta ki a legnagyobb indulatokat: az egyik az első nagy áruházaink egyike, a Fischer Simon-féle divatház megkopott tömbje, a másik a 60-as évek építészetének kiemelkedő alkotása, a Gulyás Zoltán által tervezett Chemolimpex-székház, amely ma az OTP tulajdona. Bár a házak műemléki védettséget nem élveznek (a Fischer-házról lekerült a korábbi fővárosi szintű védettség), lebontásuk történelmi, építészeti értékek pusztulásával járna. A bontásokat talán könnyebben el lehetne fogadtatni, ha látszanának az új épület értékei, nívója. Egyelőre azonban első skiccnek felfogható látványterveken és a Foster iroda nevén túl másba aligha kapaszkodhatunk ez ügyben.

Újraindul a Kortárs Építészeti Központ sikeres építészeti vitasorozata: október 28-án Tálaló a Bécsi utcai Foster-házról. Résztvevők: Aczél Gábor, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke; Cselovszki Zoltán, Belváros-Lipótváros főépítésze; Csipak Péter, a Csipak Acquisitions elnök-vezérigazgatója (egyeztetés alatt); Fegyverneky Sándor, volt országos főépítész; Noll Tamás, a MÉK elnöke.

A legutóbbi minisztériumi átrendeződéssel a belügy felügyelete alá került, így idén már Pintér Sándor miniszter hagyta jóvá a szakmai bizottság által Pro Architectura-díjra előkészített és javasolt épületek listáját. A 29 pályázóból idén öt, a közelmúltban befejezett épületet ismertek el, és emeltek ezzel a legjobb magyar házak sorába. A listába idén meglehetősen tág válogatással kerültek be épületek; több is akad, amelyet még 2008-ban fejeztek be. A díjakat október 4-én, az Építészet Világnapján a FUGA Budapesti Építészeti Központban dr. Szaló Péter, területrendezési és építésügyi államtitkár és Kálmán Ernő DLA a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke adta át.

Az Index információi szerint a „konzervatív városvédő lobbi” hatására nem valósul meg a Szépművészeti Múzeum bővítésének két meghatározó felszíni eleme, a főlépcsőbe vágott új bejárat és a Hősök tere sarkába tervezett kőkubus. Baán László, a múzeum igazgatója a felszíni részletek átdolgozására kérte Karácsony Tamást és csapatát. „A felszín alá vezető lépcső ne a főlépcsőből, hanem oldalról, rejtettebb helyről nyíljon. Az épület sarkához tervezett formát pedig ismét közelítse az eredeti, légies üvegkonstrukcióhoz” – idézte Baánt az Index. A cikk állításával ellentétben valószínűleg nem elsősorban Ráday Mihály és Sisa József művészettörténész cikkeinek hatására került sor a pálfordulásra, hanem az interneten tegnap megjelent tiltakozó nyilatkozat miatt, amelyet számos neves értelmiségi írt alá, többek között a néhány napja Széchenyi-díjjal kitüntetett Passuth Krisztina művészettörténész, Kévés György építész, Noll Tamás, az építészkamara elnöke és Dr. Marosi Ernő művészettörténész, az MTA volt alelnöke.

Ezen túl földalatti beszélgetések a katasztrófa-építészetről, Venetianer Pál akadémikus a géntechnológiáról, Pierre Vago portréfilmje, Lakatos Ágnes Quartet és Cantus Gregorianus… Programok a FUGA Budapesti Építészeti Központban erre a hétre.

2010. február 10-én megtartotta második ülését az immár hivatalosan is a Budavári Palotanegyed Fejlesztési Fórum nevet viselő munkacsoport. A fórum civil, szakmai, valamint egynéhány állami szervezet részvételével a jövőben a hajdani budai királyi palota, a Várlejtő, valamint a Szent György tér és épületeinek fejlesztésével kíván foglalkozni. A kezdeményezést elindító Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetsége (MTTSZ) a második fórummal egyidőben levélben kérte Bajnai Gordon miniszterelnöktől, hogy az állami kezelő- és működtető szervek is képviseljék magukat – mint kiderült, nem is hiába.

Noll Tamást, a budapesti M-Teampannon építésziroda ügyvezető igazgatóját választották a Magyar Építész Kamara (MÉK) elnökének a szakmai szervezet november 20-i küldöttgyűlésén. Az Ybl-díjas építész Eltér Istvánt váltja a poszton.