óbuda

Igaz, csak a halála után, de felépülhet a tavaly szeptemberben elhunyt Makovecz Imre első temploma a fővárosban. Rákoskerti hívek kis csapata évekkel ezelőtt kérte fel egy ökumenikus imaház tervezésére a magyar organikus építészet legfontosabb alkotóját, és idén április 27-én beadták az engedélyezési terveket. Elhunyt építésztől némileg szokatlan módon Makovecznek a következő években több olyan épülete is megvalósulhat a fővárosban, aminek a helyén még kapavágást sem tettek: Óbudán bölcsődét és óvodabővítést, a Citadellán üzletsort építenének az általa elkezdett tervek alapján.

Korai látványterv a rákoskerti Makovecz-templomról (Kép: Rákoskerti Templom Alapítvány)

A XVII. kerületben fekvő Rákoskert nyugodt, csendes, családi házas övezet, az Örs vezér tértől vagy negyven percet kell buszozni idáig. A helyi művelődési házban majd egy évtizede minden hónap második péntekén összegyűlnek a Rákoskerti Templom Alapítvány kuratóriumi és pártoló tagjai, Janikné Megyery Rita vezetésével. A sokéves munkának hamarosan látszata is lehet, hiszen tervei szerint öt éven belül felépülhet Budapest első, Makovecz Imre tervezte temploma az erre kiszemelt telken.

Január elején közös hallgatói ötletpályázatot írt ki az Óbudai Múzeum és a Magyar Építőművészek Szövetsége. 2012-től ugyanis a múzeum kezelésében, új néven működik az egykori óbudai Textilmúzeum, amelyre igencsak ráfér a ráncfelvarrás. A pályázaton ehhez, azaz a múzeum új arculatához, egyben a belsőépítészeti elrendezés átalakításához vártak javaslatokat. Az első helyezést Pásztor Ádám építész, a MOME DLA doktorandusza és a ketteS műterem munkatársa érte el, akinek koncepcióját részletesen is bemutatjuk.

tér + funkció

"A megújuló múzeum koncepciójában átláthatóságra, funkcionális tisztaságra, flexibilis, könnyű üzemeltetésre és letisztult formavilágra törekedtem. Textilt csak a kiszolgálóterekben, kitüntetett helyeken használtam, a kiállítóterekben iparibb anyagok uralkodnak – fehérbeton és acél. Kevés falkiváltással, befalazott ajtók bontásával összefüggő, átlátható, kontrollálható, de mégis tagolt fogadóteret hoztam létre, a múzeum így minimális személyzettel is működőképes. A kiállítótérbe való belépés és távozás egy helyen ellenőrizhető, ugyanitt a kiállítótér le is zárható. Ilyenkor a ruhatár, a mosdók, a rendezvényterem és a kávézó akár hétvégén vagy este is használható, bérbe adható.

December 2-án a Budapesti Történeti múzeumban mutatják be Branczik Márta és Keller Márkus könyvét, amelynek témája az Óbudai Kísérleti Lakótelep.  A Korszerű lakás, 1960 – az óbudai kísérlet című kötet megjelenése egybeesik a Kiscelli Múzeumban azonos címmel rendezett  kiállítással, amely december 4-ig látogatható.

Különleges kísérletnek adott helyet az 50-es évek végén, 60-as évek elején Óbuda: egy teljes lakótelepnyi mintaházon próbálgatta az akkori rendszer, miként lehetne a legoptimálisabb építészeti megoldásokkal orvosolni az égető lakáshiányt. Így jött létre az Óbudai Kísérleti Lakótelep, ahol a felépült ház-prototípusok között egyaránt megtalálható földszintes sorház és sokemeletes pontház.

A Kiscelli Múzeum Korszerű lakás, 1960 – Az óbudai kísérlet című, a Design Héten megnyitott kiállítása a hazai lakhatás történetének eme érdekes szeletével foglakozik, az építészeti terveken túl bútorok, korabeli fotók, sőt egy felépített mintalakás is segít megidézni a kor szellemét, az akkori idők lakáskultúráját és bútordivatját.

Pályázat kiírása nélkül, a képviselők határozata alapján Makovecz Imrét kéri fel Budapest III. kerületének önkormányzata a Hunyadi utcai óvoda bővítésére és egy új bölcsőde tervezésére. A nemrég Budapest díszpolgárává választott építész stúdiója hosszú ideje a kerületben működik, Óbuda honlapján azonban hibásan szerepel, hogy csak a farkasréti ravatalozó valósult volna meg fővárosi tervei közül.

Nemrég az ünnepélyes megnyitóval hivatalosan is megkezdte működését az Academy Golf Club az óbudai Perényi lejtő zöldövezetében. A létesítmény egyszerre kínál városi panorámát és természetes zöld környezetet, a sajátos kettősség azonban nemcsak ezen a téren érvényesül. A tervezés és működés számos aspektusát meghatározták az ellentétek, amelyek kibékítése nem kis feladatot jelentett a munkák során.

Recepció; kép © Babecz Ákos

A funkcionális követelmények mellett a helyszín is gondos figyelmet követelt a szakemberektől – a telek ugyanis rekultivációs, részben feltöltött terület, amely a téglagyártáshoz való agyagot kitermelő hajdani újlaki bányák területén található. További egyedi adottság – golfpályákhoz mindenképpen - hogy a terület erősen lejtős, teraszos.

Május 4-e Szent Flórián napja, ez alkalomból két Flóriánt is bemutatunk olvasóinknak: egy teret és egy áruházat. Kiderül az is, hogy hol van az ország első műemléke és Budapest legöregebb panelháza.

A Flórián tér 1910 körül. Kép: egykor.hu

A Flórián tér

Az óbudai Flórián tér az óbudai kis házak szövevényében csupán a zegzugos terek és utcák egyike volt az Árpád híd megépültéig. Legrégibb ismert emléke az 1763-ban felállított Fogadalmi Oltár szoborcsoport. A kastélyt is építtető földbirtokos, Zichy Miklós készíttette Bebó Károly szobrászművésszel. A tűzvész, a pestis, és a földrengés elhárítása céljából faragott szoborcsoport a témának megfelelően Szent Flóriánt, Borromei Szent Károlyt, és Néri Szent Fülöpöt ábrázolta. 1928-tól már csak Flórián szobra állt ott, amely jelenleg a Szent Péter és Pál templom előtt látható.

Szeptember elején ritkán adódó programon vehettünk részt: zsinagógát szenteltek Budapesten. A Lajos utcában álló épület második születését élhette meg, hiszen zsinagógának épült, és most fél évszázadnyi hányattatást követően ismét zsinagóga lett belőle.

Az óbudai zsinagóga Carl Vasquez metszetén 1837-ben

A Lajos utca 163. alatti épület elhelyezkedésének történelmi okai vannak. Óbuda 1659 és 1766 között a Zichy család birtokában volt. A magyar városok többsége ekkor tiltotta a zsidók letelepedését a városon belül, így csak az akkori Budán és Pesten kívül találhattak maguknak helyet. Óbudára gróf Zichy Péter szabolcsi főispán és udvari főasztalnokmester oltalma alatt telepedhettek le. A 18. század során Óbuda, és benne az óbudai zsidóság lakossága is megtöbbszöröződött. 1727-ben már állt egy "sidók oskolája" Óbudán, amelyet annak feldúlása után 1732-ben egy második imaház váltott fel. 1765-ben már ez is omladozott: Óbuda akkori birtokosa, Zichy Miklósné új építését engedélyezte a gyülekezetnek. 1767-69 között épült fel a harmadik zsinagóga. Bár falait erős kövekből emelték, az alapozás túl gyengének bizonyult. Az 1780-as években több kísérlet is történt a falak megerősítésére és a hibák kijavítására - eredmény nélkül. Végül 1817-ben elhatározták a zsinagóga teljes átépítését.

A globális ingatlanpiaci válság közepén Budapestet elérte a sztárhullám. A Bécsi utcai, nagy vihart kavaró Foster & Partners beruházás tervei után nemrég újabb sztárépítész munkája járta meg a tervtanácsot, ezúttal a műemlékit. Az óbudai Hajógyári-szigeten zajló, kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánított projektben az amerikai Moshe Safdie irodája működik közre, amelynek honlapján megtaláltuk a beruházás itt közölt látványterveit is.

A fejlesztésre kiszemelt, körülbelül 350 000 négyzetméternyi terület a Dream Island konzorcium birtokában van. A tervek szerint megőrzik az egykori hajógyár műemléki épületeit, és komoly beépítést kap a terület jelenleg üresen álló része: a kereskedelmi-szabadidős centrumként újjáéledő szigetcsúcson 3000 szállodai szoba, 1000 apartman, 3500 fős konferenciaközpont, 150 asztalos, amerikai stílusú kaszinó, 1500 ülőhelyes és ezzel a főváros legnagyobbjának számító operaház és 3500 székes színház épülne a következő években. Lesz kikötő háromszáz hajónak, valamint parkolóhelyek mintegy 5500 járműnek; bevásárlóközpont, és a római kori romok, Hadrianus császár egykori helytartói palotája közelében egy múzeum. A kaszinó működtetésére a társaság 2008-ban kapott kormányzati opciót húsz évre, tízéves hosszabbítási lehetőséggel – akkor a legnagyobb kaszinókomplexumot tervezték a Hajógyári-szigetre egész Európában, 200 asztallal és négyezer játékgéppel.

Úgy háromezren lakják az ország legnagyobb lakóházát, ami tizenöt házszámon át, 338 méter hosszan húzódik a Flórián tér egyik oldalán. Az óbudai "Faluház"-ban jártunk az Urbitális! programján.

Az óbudai lakótelep 1968 és 1975 között épült ki. A fejlődést az Árpád híd két oldalán egyre inkább tengellyé fejlődő két főútvonal (a pesti oldalon a Váci út, a budai oldalon a Szentendrei út) mentén a régi gyárak és a kis lakóházak helyén felhúzott panel lakótelepek jelentették. Ennek eredményeképpen ma Óbuda 120 ezres lakosságának kétharmada él panelben. 

A Flórián tér nagyméretű parkja "ideiglenesen állomásozik" a téren immár négy évtizede: eredetileg itt épült volna fel a bölcsödét, iskolát, üzleteket magába foglaló szolgáltatási központ, ám a beruházásokból végül csak a Flórián Áruház megépítéséig jutottak, a többi elmaradt. (Az óbudai piac mai épületei is csak a 80-as évek közepén épültek meg.) A 1970-re megépült Faluház óriási homlokzata így jól látható maradt, ma is a tér meghatározó eleme. Már építésekor megkapta "becenevét", ezzel utalva a 886 lakás lakóállományára, ami Hévíz lakosságával közel megegyező nagyságú.