Wolfgang Tschapeller tervei szerint alakul át az a bécsi háztömb, amely a híres Iparművészeti Múzeumnak és az Iparművészeti Egyetemnek is helyet ad. A pályázatot az utóbbi írta ki, egy idejétmúlt épületének korszerűsítésére, Tschapeller munkája azonban a város új látványosságát is eredményezheti. De mire jók a ballonok?
Budapest egyik legnagyobb és leginkább hányatott sorsú épülete. A kilencvenes évek közepén úgy tűnt, története végre pozitív fordulatot vesz. Mára kiderült: csak kisebb baj volt az, hogy idővel elfogyott a pénz, nagyobb az, amikor a kormánynak fogalma sincs arról, hogy a Ludovikában országos múzeum működik. Ez a helyzet eredményezte, hogy az egykori katonai akadémiára újra mozgalmas évek várnak: egy teljes egyetemet kell magába fogadnia, úgy, hogy ma még múzeumként használják.
A Ludovika Akadémiát egy 1808-as országgyűlési törvény alapította meg. Nevét Habsburg–Estei Mária Ludovika magyar királynéről, I. Ferenc harmadik feleségéről kapta, aki koronázási tiszteletdíjából ötvenezer forintot ajánlott fel az építkezésre. Ezzel együtt is igaz, hogy az uralkodóház gátolni igyekezett a megvalósítást. Így az akadémia saját épülete csak 1836-ra készült el, a később a Nemzeti Múzeumot is felépítő Pollack Mihály tervei szerint, klasszicista stílusban. Az eredeti tervek sajnos elvesztek, csak egy nem sokkal későbbi másolatot ismerünk. A végeredményt 1840-ben Julia Pardoe angol utazónő így írta le: „szolid épülettömb, minden dísztől mentes, egyedülálló mérete miatt mégis impozáns. A belső elrendezése hibátlan: a folyosók világosak és tágasak, a helyiségek főúri méretűek, a vörösmárvány lépcsők szinte királyiak (...) A hatalmas épület tágas termeivel, visszhangos folyosóival hűvös és csendes."
Világhírű intézmények szálltak versenybe, hogy megépíthessék New York új tudományos központját, a „keleti part Szilikon-völgyét”, ahogyan az amerikai sajtóban emlegetik. A Columbiát és a Carnegie Mellont maga mögé utasítva végül a Cornell Egyetem és a Technion – Izraeli Technológiai Intézet párosát hirdette ki győztesnek Michael Bloomberg polgármester. A kétmilliárd dolláros álom építészeti részéért a Skidmore, Owings & Merrill felel.
A hagyományos iszlám motívumok és a modern, fenntartható tervezés fúziója: így jellemezhetőek azok a tervek, amelyeket az ENSZ palesztin menekültek segélyezéséért felelős szervezete (UNRWA) nemrég mutatott be a klímaváltozásról rendezett durbani konferencián. A Mario Cucinella olasz építésszel közösen megrajzolt tervek alapján húsz iskolát építenek fel a Gázai övezetben, részben kuvaiti támogatással.
Ha egyetlen főpolgármestert kellene kiemelni az egyesült főváros építésének majd 140 éves történelméből, az alighanem dr. Bárczy István (1866-1943) lenne. Az ő hivatali idejében nyitották meg a Szépművészeti Múzeumot, adták át a Zeneakadémia új épületét, építették át az Állatkertet. Az ő nevéhez fűződik az Erkel Színház létrejötte, vagy a Tiszti Főorvosi Hivatal létrehozása, de a fürdők fővárosi tulajdonba vétele (megvásárlása) és „községi”-nek mondott üzemeltetése, a pompás Népszálló felépítése. Legmaradandóbb kezdeményezései közé tartozik az 1909-ben indított iskolaépítési program. Ennek köszönhető, hogy a főváros legszebb, legnagyobb iskolái mostanában ünneplik jubileumukat. Előttük tisztelgünk ezzel a cikkel.
1909 és 1912 között, példamutató összefogással zajlott az a látványos iskolaépítési program, amelynek épületei évszázad elmúltával is képesek kiszolgálni a fővárosi kis- és középiskolások felnövekvő generációit. Az előző századforduló első éveiben a rendkívüli gyorsasággal növekvő főváros külső kerületeiben sokasodó, szegény sorsú tömegek számára vált leginkább elviselhetetlenné a helyhiány. A lakásgondokat az iskolák ebből fakadó ellehetetlenülése is tetézte. Nem volt ritka, hogy száznál is több tanuló zsúfolódott össze egy-egy osztályteremben. A lakásgondok megoldásával párhuzamosan épültek a legismertebb építészek számára is valódi feladatot jelentő gyönyörű, palotaszerű iskolaépületek.
Osztrák építésziroda, az Atelier Thomas Puchner tervezheti az észtországi Tallinn új zenei- és balettiskoláját. Puchneréknek ez az elmúlt évben már a második sikerült nemzetközi pályázaton: nemrég a Sinfonia Varsovia Orchestra új székhelyére kiírt lengyel pályázaton arattak győzelmet, ráadásul ott is egy hasonló, a középkori zártkerteket idéző tervvel.
A valamivel több mint háromezer lelkes Sásd épp félúton fekszik Kaposvár és Pécs között. Ha a baranyai lankák közt kanyarogva, a 66-os út nyomvonalát követve betérünk az 1995 óta városi ranggal büszkélkedő település főutcájára, a templomtól nem messze különös épületen akadhat meg a szem, amely annak ellenére tűnik komótosan helybélinek, hogy teljesen más nyelvet beszél, mint a környezete. Sásd első európai rangú középületét május 14-én adták át, Dévényi Márton és Gyürki-Kiss Pál (Marp Kft.) többéves munkájának eredményeként.
A sásdi Integrált Közoktatási és Művelődési Intézmény új tömbje a meglévő, több szakaszban emelt általános iskola komplexuma mellett áll, két kis korábbi lakóház helyén. Homlokzatának anyaga vörös tégla. Sásd sváb hagyományú település, amelynek legnagyobb épületei az elmúlt századokban a házhelyek hátsó végébe emelt téglapajták voltak – ráadásul többnyire a helyi gyárból való téglával. A homlokzati téglaburkolat az új oktatási épületen a rejtett eresznek köszönhetően szinte észrevétlenül fordul át a natúr cseréptetőbe; olyan apró, de érzékeny és fontos bravúr ez, amely gyökeresen meghatározza a ház megjelenését.
Közbeszerzési eljárással keres kivitelezőt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a pécsi Püspökvárban található középkori egyetem helyreállításának befejezésére. Ha a pályázat sikerese, hosszú évtizedekkel az első feltárások után végre bemutathatóvá válik Magyarország egyetlen megmaradt középkori egyeteme, illetve a páratlan szobrászati díszekkel ékes Aranyos Mária kápolna.
Egyéves késéssel, de hamarosan megkezdődik a Bachman Zoltán tervei szerint épülő pécsi természettudományi kutatóközpont építése Pécsett. A hétmilliárd forintos beruházás két sikertelen közbeszerzési pályázat miatt csúszott, a harmadik után azonban nemrég aláírták a kivitelezői szerződést. Az épületnek elvileg 2012. április 11-ig kell elkészülnie.
A Phillis Wheatley nevét viselő általános iskola 1955 óta szolgálta New Orleans egyik történelmi, főleg afro-amerikaiak által lakott negyedét. A Charles Colbert által tervezett épület a maga idejében nemzetközileg is elismertnek számított – a 2005-ös hurrikánban azonban megsérült és idén nyáron lebonthatják. A modern építészeti mozgalom emlékeinek megmentésére létrejött DOCOMOMO louisiana-i szervezete egy kisfilmmel próbál kampányolni az épületért.
Evan Mather: A Plea For Modernism
