Nem sikerült túl jól a 2020-as olimpia megrendezésére pályázó Madrid logója, amelyet a honlappal együtt néhány nappal ezelőtt mutattak be. A logó tervezésére kiírt nyílt pályázatot egy 22 éves diák nyerte meg, de egy ügynökség belenyúlt a munkájába, ami ettől lényegében értelmét vesztette. Most áll a bál.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság közzétette annak a hat városnak a listáját, amelyek közül kiválasztják a 2020-as olimpiai játékok helyszínét. Külön meglepetés, hogy húsz év után ezúttal nincs amerikai jelölt: a verseny Európa és Ázsia között dől el. Róma, Tokió, Madrid, Isztambul, Baku és Doha versengésének csak 2012 májusában lesz a következő köre, alább azonban lehet szavazni arról, ki hol szeretné a játékokat.
A Kenzo Tange tervei szerint az 1964-es tokiói olimpiára épült Nemzeti Sportcsarnok
Mint a címből is kitűnhet, a március 5-én rendezett Magyar Építészek III. Világtalálkozója kissé túltengett a fontosabbnál fontosabb témákban, ami a szervezőket is érezhetően gondolkodóba ejtette. A rendezvényt végül az előadók mentették meg; kár, hogy nem túl kedvező pozíciója a sztárépítészektől roskadozó Nemzetközi Építészkongresszus „felvezetőjeként” csak félházat eredményezett az Olasz Kultúrintézet Ybl Miklós tervezte, grandiózus nagytermében. (A cikket Észak-Csepel olimpiai fejlesztésének látványterveivel illusztráltuk.)
Mintha senki sem tudná pontosan, kit is vártunk a Magyar Építészek Világtalálkozójára; legalábbis ez derült ki a délelőtti szekció egyértelműen bemelegítésnek ható előadásaiból. Ritoók Pál, a Magyar Építészeti Múzeum munkatársa a hazai építészettörténet válságairól és megoldásairól beszélt, érezhetően inkább a külföldi közönségnek – hiszen a sorokban több neves külföldi szakember ült. De hogy ők mit szóltak, amikor a levezető szereppel megbízott Pálffy István (Brad Pitt magyar alteregójaként az építész-műsorvezető évek óta bevetésre kerül építészeti rendezvényeken) az „1300 éves múltra visszavezethető magyar barantával” példálózott az olimpia kapcsán, vagy dr. Károlyházi Frigyes (ELTE Elméleti Fizikai Tanszék) a Thalész-tétel fontosságát bizonygatta, klasszikus iskolai tábla, kréta és szivacs segítségével, azt szerencsére nem tudtuk meg.
Csepel hosszútávú fejlesztési terve 2020-ban olimpiával számol a sziget északi részén; a terveket nemrég részletesen bemutattuk a hg.hu-n. A Naos felkérésére látványos videóanyagot is összeállított az urbansimulations, amely a spanyol cég honlapján megtekinthető. A kisfilm áttekintést ad a terület történeti fejlődéséről, és bemutatja a tervezett lakó- és sportberuházásokat is.
Az Építészet Hónapja 2009 keretében múlt hét szerdán bemutatták Észak-Csepel fejlesztési terveit, amelyek egyik alappillére Budapest 2020-as olimpiai pályázata. A Budapest21 terv bemutatója azután vált biztossá, hogy bejelentették: Rio de Janeiro nyerte el a 2016-os játékok megrendezésének jogát. Ezzel életben maradtak Budapest reményei, hiszen Madrid kiesésével maradt esély rá, hogy az európai kontinens valamelyik városa kapja a 2020-as olimpia rendezésének jogát.
Amennyiben lesz Budapesten olimpia, valószínűleg Csepel lesz az egyik legnagyobb nyertese. Korábban ugyanis a kerület és a város vezetése egyaránt ezt a hatalmas kiaknázatlan lehetőségeket rejtő szigetet jelölte meg mint a rendezvény egyik fő helyszínét. A Csepel-sziget északi része jelenleg a főváros legnagyobb összefüggő beépítetlen területe, amely számos kedvező adottsággal rendelkezik. Ráadásul a helyszínválasztás jól összecseng a Dunával kapcsolatos fejlesztések tervével, amelyekkel régi adósságokat lehetne törleszteni. Az olimpiai pályázat támogatói egyetértenek abban, hogy az olimpiával kapcsolatos fejlesztések jórészt az amúgy is szükséges feladatok teljesítését jelentik, mintegy pozitív kényszer alatt.
Hallgatói ötletpályázatot írt ki a Budapesti Műszaki Egyetem Urbanisztika Tanszéke a 2020-ra tervezett budapesti olimpia városépítészeti víziójára. A díjazott javaslatok a tervek szerint beépülnek a 2010 tavaszára elkészülő rendezési terve, amely a 2011-es pályázat alapdokumentuma lesz.
