Egy apró londoni designstúdióban született meg Olly, a robot, aki az online aktivitásunkat figyelve illatokkal kommunikál. Hogy ne legyen magányos, gyorsan kapott egy barátnőt is: Mollyt, aki még haverjánál is kedvesebb: tőle cukrot kapunk minden egyes alkalommal, ha egy közösségi oldalon virtuális üzenetünk érkezik! De hogyan működnek a webrobotok?
Néhány évvel ezelőtt még sci-fi-be illőnek tűnt, az okostelefonok elterjedésével azonban már egyre ismertebb technológiának számít az augmented reality, azaz a kiterjesztett valóság. Ma, amikor már az alsósok is kamerás, GPS-képes mobilt kérnek - és kapnak - karácsonyra, minden feltétel adott ahhoz, hogy tömegek kezdjék el használni a korszakalkotónak tartott rendszert, aminek lényege, hogy összekapcsolja a digitális világot a valósággal. Ez a gyakorlatban például azt jelenti, hogy a mobiltelefonunk kameráját “szemüvegként” használva (vagy akár a high-tech új generációs autó szélvédőkön) az élő képen olyan, háromdimenziós hatású információkat jeleníthetünk meg, amelyek csak a virtuális világban léteznek - nem is kérdés, hogy a technológiában hatalmas lehetőségek rejlenek.
fent: A Mercedes legújabb fejlesztése, a DICE augmented reality szélvédő-koncepció
A QR-kódok hirtelen felívelő, majd lassan lejtmenetbe váltó karrierjéhez (amiről korábban hosszabb cikket is írtunk) hasonlóan az augmented reality esetében is egyre inkább az a kérdés: meg tudjuk-e találni azokat a formákat és célokat, amelyek miatt valóban igény lesz erre az eszközre, vagy az újdonság varázsának elmúltával céltalan látványossággá és üres reklámfogássá válik majd? Érdemes-e megkeresnünk, letöltenünk és telepítenünk az AR-alkalmazást, végül beszkennelni egy kódot, ha az erőfeszítéseinkért cserébe csak a kávéscsészénk körül korcsolyázó rajzfilmfigurákat kapunk (mint a Starbucks kávézólánc legutóbbi karácsonyi kampányában), vagy találhatunk valóban hasznos új tartalmakat is a virtuális világban?
Talán nem én vagyok az egyetlen, akinek néha eszébe jut, hogy a számítógép klaviatúráján megszokott billentyűparancsok milyen hasznosak lennének a monitoron túli életben is: egy ilyen gondolatra ad választ a Red Dot koncept díjat nyert Kuote digitális olvasó eszköz, amivel nyomtatott szöveget másolhatunk egy kattintással online felületekre.
Fürdőjét rendszerint nem pár hónapra tervezi az ember, legtöbben hosszú-hosszú éveken nyúzzuk ugyanazt a berendezést - éppen ezért nem árt pontosan megtervezni, milyen legyen az álomtusoló. A Hansgrohe online tervezőfelülete ilyenkor kimondottan jól jöhet, bárki kipróbálhatja, milyen méretű és színű csempe, zuhanyegység és tálca kerüljön a fürdőbe.
Nézd végig galériánkat, megmutatjuk, mi milyen tusolót fogadnánk el:
Nem szeretnél egyen fürdőszobát, simán lemondasz az elemek szokványos elhelyezéséről? Ha semmit nem fogadsz el készen, itt az alkalom, hogy kiéld vizes vágyaidat. A klasszikus fürdőszobában a szappan helyét pontosan sugallja a mosdó, más pedig nem is férne oda. El tudod képzelni a tradicionális helyen levő tartót a mosdókagyló hátsó peremén? Nem biztos! Pedig könnyedén megvalósíthatod: egy okos online tervezőeszközzel és pár kattintással mindennek a legjobb helyét is megtalálhatod.
A Schneider Electric a zöld jövő ügyének elkötelezettjeként online oktatási programot kínál Energy University™ néven. A vállalat által nyújtott szakmai képzés felhívja a figyelmet az energiamenedzsment lehetőségeire és annak számszerűsíthető eredményeire, a fenntarthatóságot célzó teljesítmény-felügyeletre. A vállalat az oktatás keretében megoldásokat kínál többek között a szervezetek energiahatékony működtetésére, az integrált energiamenedzsmentre.
A képzés egyedi tananyagának elismerését bizonyítja, több szakmai szervezet továbbképzési jóváhagyása mellett, hogy a Schneider Electric nemrégiben kötött partnerséget az Amerikai Szállodaipari Oktatási Intézettel.
A világ energiafogyasztása 45%-kal nőtt 1980 óta, ám az energia iránti növekvő igény nem csökken. Szakértők szerint, az energiafogyasztás legalább duplájára nő majd a következő 40 év során. Emellett a fosszilis tüzelőanyagok környezetszennyező hatása következtében a légkör szén-dioxid szintje több mint 33%-kal nőtt az ipari forradalom óta.
Körülbelül 10-20 évvel ezelőttig itthon is divatos volt butikot üzemeltetni - aztán a bevásárlóközpontok eléggé megborították a rendszert. Ma leginkább a kézműves designtermékek, ruhák és kiegészítők kapcsán érdemes újra felfedezni a kis üzleteket. A női álommunkák top tízes listáján biztos megtalálható a butikosság, hiszen a tulaj egész nap a saját kínálata között dolgozhat... A közösségi irányvonalon nyomuló Google-nek hála újabban bárki lehet butikos, még ha virtuálisan is: három napja nem bírunk betelni a most indult, még csak béta verzióban működő boutiques.com nyújtotta lehetőségekkel.
BryanBoy online üzlete a Google boutiques.com oldalán; kép: boutiques.com
Intelligens rendszer
A boutiques.com-on hírességek és bloggerek is visznek butikokat, de mi magunk is készíthetünk a saját ízlésünknek megfelelőt. Egy pofonegyszerű regisztrációt követően a rendszer egy többlépéses teszt során megállapítja a stílusunkat. Először képpárokat láthatunk, amelyek közül ki kell választanunk melyik is a mi stílusunk, ha egyik se, akkor passzolhatjuk az adott képpárt. Miután jó néhány ilyen választást végigcsináltunk, a rendszer felajánlja, hogy szerinte az előre megszabott stílusok közül melyikbe tartozunk, természetesen ezt aztán még másokkal is kiegészíthetjük. Miután ez megvan, jöhetnek a konkrétabb kérdések, mint például melyek a kedvenc színeink és melyek azok, amiket ki nem állhatunk, de ugyanígy meg kell jelölnünk a kedvenc szabásunkat, fazonunkat, mind a nadrágok mind a felsők és ruhák tekintetében, valamint azt is, kik az imádott és kik a gyűlölt divattervezőink.
