Közel szabályos hatszög alakú telken áll az Aires Mateus testvérek tervezte családi ház a portugáliai Aroeirában. Az épület külső kontúrja koncentrikus a telekhatárral, bár ez alig érzékelhető, mivel nem készült kerítés; az udvar belefolyik a fenyőkkel tűzdelt környezetbe.
Ma alighanem a „hobbit-lak” jut először eszünkbe róla. Felépülte idején, 1976-ban azonban a Duna Étterem a modernista klisék elleni lázadást és a tervező tánc- és mozgástanulmányainak izgalmas tanulságait képviselte. Ma is megvan, szinte a felismerhetetlenségig átépítve – ez az oka annak, hogy még a szentendreiek közül is kevesen tudják: a HÉV-végállomástól egy kőhajításnyira, a Postásstrandon áll egy Makovecz Imre tervezte épület.
Makovecz Imre szentendrei Duna Étterme újkorában
A szentendrei épület persze nem foglal el meghatározó helyet a hatalmas Makovecz-életműben. De érdemes tudni, hogy tervezése előtt néhány évvel az építész épp éttermei miatt kapta (egyetlen) Ybl-díját. 1959-es diplomázása után ugyanis Makovecz három évig a BUVÁTI-ban dolgozott, majd 1962-től majd egy évtizedig a SZÖVTERV irodájában. A hivatalosan Szövetkezeti Tervező, Kivitelező és Üzemszervezési Vállalat névre hallgató, természetesen állami intézmény elsődleges feladatának az országszerte működő földművesszövetkezetek igényeinek kiszolgálását szabták meg 1954-es alapításakor. Makovecz elsődleges szakterületévé ezen belül a szövetkezeti működtetésű vendéglátóhelyek tervezése vált. Így születtek első jelentős és igazán sajátos munkái: a patinás anyagokat, követ, nádat, cserepet használó, a környezethez illeszkedő,mégis érdekes megformálású éttermek. A velencei Cápa vendéglő (1964), a balatonfüredi Halászkert vendéglő és a szekszárdi Sió Csárda (1964-65), a balatonszepezdi SZÖVOSZ-üdülőtelep (1966-67), az 1967-es Mezőgazdasági Kiállítás Gulyás csárdája (elbontva), illetve a Tatabánya melletti, sajnos mára elpusztult Csákányosi csárda felkeltették a szakma figyelmét is, hiszen a kolléga, Mendele Ferenc szavaival „új színt, értéket” jelentettek „a sokszor eléggé folyóirat-ízű építészetünkben.” A felsorolt épületek többségét publikálta a Magyar Építőművészet, és Makovecz 1969-ben Ybl-díjat kapott „a vendéglátó épületek tervezésében a népi építészet hangulatához illeszkedő, önálló utat kereső építészeti tevékenységéért.”
Január 20-án, pénteken megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt Magyarország legújabb termálfürdője, a makói Hagymatikum, amely egy nappal korábban a sajtó képviselőinek is bemutatkozott. Gyógy- és termálfürdő már akad e kis hazában bőven, ezért Makón a plusz szolgáltatások és fürdőzési lehetőségek mellett egy bónuszt is bevetettek: az összesen 3,6 milliárd forintos fejlesztés részeként kipofozták a belváros jelentős részét, az épület terveinek elkészítését pedig Makovecz Imrére bízták, valódi szenzációt remélve.
A makói döntés helyi perspektívából indokolható. A városnak nincs különösebben jelentős építészeti vonatkozása, így viszont az 1998-ra felépült Hagymaházzal, a 2000-re elkészült városi sportcsarnokkal és a buszpályaudvarral Makovecz munkáinak olyan jelentős együttese jött létre, amely akár zarándokhelyévé teheti a nemrég elhunyt építész tisztelőinek. Ezzel Makó talán kiléphetne „a hagyma városa” szlogen bűvköréből – ezt egyébként hasznos lett volna észrevenni a most elkészült gyógy- és élményfürdő elnevezése előtt.
Kiderül a FUGÁ-ban a héten. Emellett bemutatkozik a Karták könyve az elmúlt öt év ICOMOS-díjas helyreállításairól, lesz előadás az Ibériai-félsziget építészetéről, jazztörténet, zöldtetők és komolyzene.
A 20. század második felének leghíresebb magyar építésze.
Az egyetlen, aki vitathatatlanul nemzetközi rangot szerzett.
Természeténél és érdeklődésénél fogva korán a modernista dogmák újragondolására kényszerült, és a hetvenes évektől egyre inkább szembekerült az állam és a hivatalos építészkörök által támogatott irányvonallal.
Ennek ellenére ebben az időszakban születtek legmaradandóbb művei, köztük az 1988-ban született, 1991-ben felszentelt paksi Szentlélek-templom, amely a rendszerváltás szimbólumává vált.
Munkái messze kimagasodnak a nevéhez köthető magyar organikus iskola átlagából, amelynek máig legfontosabb alakja maradt.
Szilárd politikai nézeteit sosem tagadta. Elfogadta, hogy ez a rendszerváltás követő jobboldali politika kulcsfigurájává tette, hiszen ezzel párhuzamosan, a határon túli magyar területeken zajló munkájával egyfajta nemzeti szimbólummá is vált. Annak ellenére, hogy a magyar építészeti közélet egyre megosztottabbá lett az elmúlt két évtizedben, nem hátrált és nem egyezkedett, megalkuvást nem ismerő személyisége talán nem is tette volna lehetővé.
Művészete, nem függetlenül közéleti szerepvállalásától, az elmúlt húsz évben folyamatos viták tárgya volt, és még sokáig az is lesz.
Ettől függetlenül, Makovecz Imre a 20. század második felének leghíresebb magyar építésze. Reméljük, képesek leszünk méltón emlékezni rá.
Béke poraira.
A Kós Károly Egyesülés Vándoriskolája felvételt hirdet fiatal építészek számára. Olyan pályakezdők jelentkezését várják, akik önálló tervezői, vállalkozói ambícióval rendelkeznek, az építészeti tervezést magas színvonalon kívánják művelni és a Kós Károly Egyesülés építész mestereitől szándékoznak tanulni. A felvetteket októbertől alkalmazzák.
Nagy Ervin XII. kerületi főépítészt nevezték ki országos főépítésznek május 9-ével. Minisztériumi sajtóközlemény eddig nem látott napvilágot a kinevezéssel kapcsolatban, amely minden bizonnyal a februárban kiírt álláspályázat következménye. Nagy Ervint szakmai források a Makovecz Imre nevével fémjelzett organikus iskolához sorolják, legismertebb alkotása a budapesti Széll Kálmán tér közelében álló Hattyúház.
Nagy Ervin: Hattyúház, Budapest (1987-98)
A Hagymaház után újabb Makovecz-épülettel gazdagodik Makó városa: elkezdődtek a makói fürdő alapozási munkálatai. A látványtervek alapján a létesítmény a Kossuth- és Ybl-díjas, irodáját nemrég bezárni kényszerült építész eltéveszthetetlen stílusában egyfajta, némiképpen Disneyland-kastélyra hajazó mesevilágot igyekszik megidézni.
Makovecz Imre tervei alapján épül új élményfürdő Makón; az alapkőletételt március 12-én tartották Bajnai Gordon miniszterelnök jelenlétében. A városban már áll egy másik ismert Makovecz-épület, az 1998-ra elkészült Hagymaház. A Kossuth- és Ybl-díjas építész egyébként nemrég egy interjúban elmondta: jelenleg az országhatárokon belül ez az egyetlen megbízása, a körbetartozások miatt pedig irodája, a Makona bezárására kényszerült.
A neves brit gazdasági lap magyarul is beszélő építészkritikusa, Edwin Heathcote az Iparművészeti Múzeumban látható építészeti kiállításról közölt kritikát egy augusztus végi számban. Heathcote méltatja Makovecz Imre, Ekler Dezső, Dévényi Sándor és a Kör Stúdió munkásságát, és részletesen leírja a tárlatot is. A brit kritikus a magyar organikus építészet gyökereit a Lechner-féle századfordulós nemzeti stílusban fedezi fel, amelyet Antoni Gaudí katalóniai munkásságával von párhuzamba.
