A világ legnagyobb óriáskerekét tervezik megépíteni Moszkvában. A pontos helyszín még egyelőre nincs meg, az viszont már biztos, hogy a kolosszális méret különleges szerkezettel jár együtt: a megszokott küllős, forgó kerék helyett itt egy stabil, kör alakú keretben, sínen mozognának a kabinok.
Sorra épülnek világszerte a városi óriáskerekek - de mi állhat-e látványos építmények népszerűségének hátterében? A pekingi és a berlini kezdeményezés után az eVolo magazin évente megrendezett építészeti pályázatának nyertese is egy óriáskerék lett, amelyet Új-Delhibe szánt tervezője. A Guinness-rekordok egymás után dőlnek meg, ugyanakkor a készülő kerekek jövője egyre bizonytalanabb. Cikkünkben összegyűjtöttünk pár, a világban éppen zajló óriáskerék-projektet és megpróbálunk a végére járni, mi lehet az oka ennek a lelkesedésnek.
Az első óriáskerék 1893. június 21-én nyílt meg a nagyközönség előtt a chicagói Világkiállításon. Akkor az építmény célja a látogatók megfigyelés és a szórakozás iránti igényének kielégítése volt. Ennek már több mint száz éve, de ifj. George Washington Gale Ferris találmánya azóta is virágkorát éli. Az építtetők természetesen inkább anyagi oldalról közelítik meg a dolgot, de a forgó masina tagadhatatlanul hatalmas népszerűségnek örvend. Az okok talán egész egyszerűen abban keresendők, hogy éljen bármelyik korban és bárhol az ember, szórakozni és magasan nézelődni mindenki szeret - ezt az élményt nem lehet megunni.
Hasonló felépítés, ugyanaz az építtető és az átadási év: a készülő pekingi és berlini óriáskerék között szinte a magasság jelenti a legnagyobb különbséget. A maga 208 méterével a pekingi lesz a világ legmagasabbja, de a 23 méterrel alacsonyabb berlini is jócskán ráver majd a jelenlegi európai csúcstartóra, a 135 méterre nyúló London Eye-ra.
