orosz építészet

Átadásán egyenesen Frederik dán koronaherceg vágta át a szalagot – kevés családi házról mondható el, hogy ilyen illusztris személyiség jelenlétében indul el pályafutása. A kiemelt figyelem nem véletlen: Oroszország első aktívházáról van szó, amely idén szeptemberben készült el. Moszkva külvárosában, Zapadnaja Dolinában áll a kísérleti projektnek szánt épület, amely a Zagorodnij Projekt cég és a VELUX együttműködésében jött létre.

Az elkövetkezendő hónapokban gondos vizsgálatoknak vetik alá működését, miközben egy négytagú család éli benne mindennapjait. A kapott eredmények alapját képezik majd az újonnan kidolgozott orosz zöld épületminősítő rendszernek.

A Peter Kustelov által tervezett, szokatlan látványt nyújtó Volga ház homlokzata patchworkszerű, fából készült elemekből áll össze, egy jól kidolgozott rendszert alkotva a homlokzaton. Gyakorlatilag külön-külön az összes kis részlet alkalmazkodik egymáshoz és a rendszer egészéhez is. Felülmúlva a hajdani szovjet dácsák hagyományos szerkezetét, a faelemek a barna különböző árnyalataira vannak festve, elrendezésüket tekintve pedig (ügyelve a fényviszonyokra) eltérő szögeket zárnak be egymással. Az érdekes, többrétegű szerkezet a hagyományos fából készült deszkaszerkezetet kombinálja kevésbé szokványos megoldásokkal.

Meghátrálni látszik Szentpétervár vezetése a sokat vitatott Gazprom-beruházás ügyében. Négy évnyi helyi és nemzetközi tiltakozás után múlt csütörtökön a város kormányzója, Valentina Matvijenko bejelentette: a város támogatja, hogy új helyet jelöljenek ki a 396 méteres toronynak.

Egyes felmérések szerint a műemléki státuszra érdemes vagy épp védett épületek egyharmada tűnt el Moszkvában az elmúlt húsz év alatt, a spekulatív befektetők gátlástalanságának következtében. Helyükre nemegyszer a sztálinbarokkot idéző felhőkarcolókat és apartmanházakat húztak, harmadvonalbeli orosz építészek tervei alapján – de az is előfordul, hogy nyugati sztárok adják a nevüket a romboláshoz, mint Norman Foster és a bontásra szánt Tretyakov-galéria esetében. Kevés a jó példa a kortárs épületekre; és még kevesebb az olyan, amely a város hagyományait is szem előtt tartja. A Danilovszkij Fort azonban ide sorolható.

A közeli főút után elkeresztelt irodaház léptéke és formavilága talán szokatlanak tűnik Magyarországon – de korántsem az a tízmilliós Moszkvában. A helyszín a külváros lassan fellazuló, benépesülő iparnegyede, ahol a méretes épülettömb nem lóg ki a kaotikus környezetből, inkább elegáns távolságtartással viszonyul ahhoz.

A korábban bejelentett huszonkettő helyett csak nyolc-kilenc emeletet kell visszabontani az engedléy nélkül túlépített Moszfilmovszkaja-toronyházból – jelentette be a minap a moszkvai polgármesteri hivatal szóvivője. A döntésben szerepet játszhatott az is, hogy a beruházó Don-sztroj nagyobb jányadának tulajdonosa az állami VTB, amely tavaly vállalta át a cég félmilliárd dolláros adósságának rendezését. Luzskov polgármester azonban tovább folytatja a tavaly kezdett harcot az illegális építkezések ellen.

Meglepő tervvel rukkolt elő az orosz a.asadov építésziroda a 2014-es szocsi téli olimpiai játékokra. Olyan mesterséges szigetet plántálnának a Fekete-tengerbe, amely madártávlatból az olimpiai logó öt karikáját idézi fel, sőt: az egyes szigetek tornyai is a földrészek jellegzetességeit hordozzák. Annak fényében, hogy az Erick van Egeraat által személyes Putyin akkori elnöknek bemutatott, Oroszország-alakú mesterséges sziget ötlete elhalt, az elképzelésnek nincs túl sok realitása – viszont érdekes.

137 nap múlva nyit a shanghai EXPO, de az oroszok csak most tették nyilvánossá nemzeti pavilonjuk látványterveit. Az építmény önmagában érdekesnek tűnik, a hagyományos orosz népviseletből vett mintázatával azonban, figyelembe véve a világkiállítás többi, már bemutatott épületét, kissé elcsépelt lesz.

Tartják a kitűzött céldátumokat és a finanszírozás is biztosított – nyugtatta meg a 2014-es szocsi téli olimpiáért aggódókat a szervező bizottság elnöke, Dimitrij Csernyisenko szerdán Genfben. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság előtt Csernyisenko kijelentette: a gazdasági válság nem veszélyezteti a 13 épülő létesítményt, amelyek összértéke eléri a 12,6 milliárd dollárt.

Moszkva a maga útját járja. Fittyet hányva a világ gazdasági és ingatlanpiaci mutatóira, az orosz fővárosban az egeket ostromolják a lakásárak. A kereslet olyan élénk, hogy a hazai és neves külföldi építészek újabb és újabb projektjei mellett már a régi ipari épületeket is lakásokká és intézményekké alakítják át, lépést tartva a nyugati trendekkel is. Felejtsük el Londont, Tokiót és New York-ot: az ingatlanpiac fellegvára ma Moszkva.

Az ellentmondások éppoly jellemzőek az orosz fővárosra ma is, mint a cári időkben. A hivatalos lakosságszám közel 11 millió, a moszkvai Szociológiai Intézet szerint azonban ehhez járul még közel ötmillió, sehol sem nyilvántartott bevándorló, akiknek többsége a volt szovjet utódállamokból, Tádzsikisztánból, Moldovából vagy Ukrajnából érkezett a virágzó orosz fővárosba. Dollármilliárdosból „csak” 25 él a városban – ám ez épp kettővel több, mint amennyien Londont választották lakhelyül. A Vörös tér közelében parkírozó Bentley-k és Rolls-Royce-ok ma már éppannyira nem keltenek feltűnést, mint a távol-keleti vonások a külvárosokban.