oroszország

Vár állott, most kőhalom... Ötven-hatvan éve még az volt a kivétel, hogy egy történelmi okokból elpusztult műemléket eredeti formájában építettek vissza – mint a varsói királyi palotát. Manapság viszont már az megy csodaszámba, ha máshogy történik: akár kétszáz éve megsemmisült paloták rekonstrukciójára is találunk precedenst! Jó ez így? Végignézve néhány példát, ki-ki maga is eldöntheti.

Varsó, a második világháborúban lebombázott, majd újjáépített királyi palota

A témát a Budai Vár stratégiai fejlesztési tervének kidolgozása teszi különösen aktuálissá Magyarországon, amelynek kapcsán a közeljövőben biztosan fel fog merülni a királyi palotánál, illetve a Szent György tér épületeinél a háború előtti állapot rekonstrukciója. Előkép akad bőven, nem is kell messze menni: a háborúban teljesen kiégett Sándor-palotának tíz évvel ezelőtt (inkább politikai projektként, mintsem átgondolt műemlékes beruházásként) aprólékosan helyreállították a belső tereit. A pár lépésre álló, az alapoktól újjépített Hatvany-villa viszont csak tömegét kapta vissza, a homlokzat anyagai már egészen mások, mint eredetileg. Persze ahhoz képest, hogy a háború utáni évtizedekben a teljes- vagy akár a tömegrekonstrukciónak még a gondolata sem igen merült fel, már a Hatvany-palota példája is jelentős változás.

Az elsüllyedt települések évezredek óta izgatják az emberi fantáziát. Atlantisz legendáját látszólag alátámasztják az utóbbi években előkerült leletek, például az indiai Cambay-öbölben fellelt, 9500 évesre becsült város, vagy a mesterségesnek gyanított Yonagumi-sziklaformáció. De nem kell ilyen messzire visszamennünk az időben, hiszen például a Németalföldön több tucat település tűnt el örökre a középkorban a be-betörő tenger miatt. A 20. században pedig immár nem a természet, hanem az azt megváltoztatni kívánó ember ítélte pusztulásra települések tucatjait, épületek ezreit. Ezekből válogattunk össze tízet, elpusztulásuk időrendi sorrendjében.

Szent Miklós templom, Kaljazin, Oroszország

Kaljazin a Volga 1917-es áradása idején, a háttérben a kolostor. Kép: Wikipédia

A Szent Miklós-templom harangtornya ma, a köré épített kis szigettel. Kép: Sergey Ashmarin, Wikipédia

A 15. században alapított kaljazini Makarjevszkij-kolostor számos értékes építészeti részlettel bővült az évszázadok során, mindaddig, amíg 1939-ben Sztálin el nem rendelte a Uglicsi-víztározó megépítését. A vízfelszín alá kerülő épületeket, így a kolostort is elbontották, a 18. század végén épített, későbarokk templomtorony kivételével, amely köré kis szigetet építettek – így a csónakázók akár ki is köthetnek. Az elsüllyedt kolostor egyetlen építészeti emléke a cári Oroszország építészeti szimbólumává vált. Manapság a kis szigeten rendszeresen tartanak istentiszteletet.

Tizennégy „klasszikus designtárgyat” vételez kollekciójába a világ első számú, trenddiktáló formatervezési gyűjteménye, a londoni Design Museum. Köztük az 1947-ben kifejlesztett AK-47 gépkarabélyt, amelyet általában tervezője, Mihail Tyimofejevics Kalasnyikov családnevével szoktak csak emlegetni, és amely becslések szerint több millió ember halálát okozta az elmúlt hatvan évben. A hiba persze nem a termékben, hanem a felhasználóban van – mondják erre a szakértők.

A Kalasnyikov ugyanis, mint azt több mint hatvanéves pályafutása bizonyítja, a maga kategóriájában szinte hibátlan alkotás. Mindössze nyolc, könnyen összeilleszthető fő részből áll, kevés karbantartást igényel, forróságban és fagyban is állja a sarat, ugyanakkor rendkívül erős és szerkezete is masszív. Célzási pontosságával akadnak gondok, de jól használható kézitusánál. Ráadásul egyszerűen és olcsón előállítható; ezt bizonyítja, hogy nem csupán a negyvenes évek végének nőket és gyerekeket foglalkoztató szovjet fegyvergyáraiban tudták összeszerelni, de még eldugott pakisztáni falvakban is, hozott anyagból. Egy fegyver akár 40-50 évig is használható marad, és felépítése szinte semmit sem változott az ötvenes évek óta.

A világ legnagyobb óriáskerekét tervezik megépíteni Moszkvában. A pontos helyszín még egyelőre nincs meg, az viszont már biztos, hogy a kolosszális méret különleges szerkezettel jár együtt: a megszokott küllős, forgó kerék helyett itt egy stabil, kör alakú keretben, sínen mozognának a kabinok.

A Demján Group és orosz partnere, az Inveszt-Sztroj konzorciuma nyerte a megbízást Szentpétervár új kulturális központjának felépítésére. A budapesti Művészetek Palotájához hasonló létesítményt annak építész, a Zoboki-Demeter és Társaik is tervezi.

A Peter Kustelov által tervezett, szokatlan látványt nyújtó Volga ház homlokzata patchworkszerű, fából készült elemekből áll össze, egy jól kidolgozott rendszert alkotva a homlokzaton. Gyakorlatilag külön-külön az összes kis részlet alkalmazkodik egymáshoz és a rendszer egészéhez is. Felülmúlva a hajdani szovjet dácsák hagyományos szerkezetét, a faelemek a barna különböző árnyalataira vannak festve, elrendezésüket tekintve pedig (ügyelve a fényviszonyokra) eltérő szögeket zárnak be egymással. Az érdekes, többrétegű szerkezet a hagyományos fából készült deszkaszerkezetet kombinálja kevésbé szokványos megoldásokkal.

A holland Mecanoo építésziroda tervezheti az oroszországi Nemzeti Tudományos és Műszaki Egyetem (MISiS) épületegyüttesét Moszkvában. A nagyszabású beruházás Európa legnagyobb új városa, a 300 ezres A101 kulcsprojektje. Medvegyev elnök személyesen is támogatja a építkezést, amely még ebben az évben megkezdődik.

Negyedmilliárd dollárt szán arra Roman Abramovics Szentpétervár új kulturális központjára. Az üzletember, aki orosz földön a 4., a világban pedig az 50. legvagyonosabbnak számít, a pénzből múzeumot és kereskedelmi központot építtet Szentpéterváron; az előbbit művészetkedvelő barátnője, Dása Zsukova irányításával.

Ha a válság hatására lecsökken a hazai megbízások számra, ideje körülnézni külföldön. Ezt a receptet kevesen alkalmazták sikerrel a hazai építészirodák közül, a 4D Építész Stúdió azonban figyelemre méltó kivétel. A lágymányosi Nádorliget utcában dolgozó építészek nemrég nyerték el a félmilliós orosz város, Lipeck új multifunkcionális szabadidő- és sportközpontjának tervezését. A 82 ezer négyzetméteres beruházás léptéke Magyarországon ismeretlen, de nemzetközi mércével is tekintélyes. A beruházásról a tervezőiroda vezetőjével, Kószó Józseffel beszélgettünk.

Oroszország az utóbbi években sikeresen pályázott több, nemzetközi jelentőségű sportrendezvényre – a 2014-es téli olimpiát Szocsiban rendezik, 2018-ban pedig FIFA futball világkupát látnak vendégül. Csak az utóbbira 11 vadonatúj, 40-50 ezer férőhelyes stadion épül Kalinyingrádtól Szentpétervárig. Az állam kiemelten támogatja a regionális jelentőségű rendezvény- és sportközpontok létrehozását is. Ezt használja ki Lipeck és a régió vezetése az új komplexum építésével, amely az első fázis a város teljes, példaértékűnek szánt rekonstrukciójában.

Nemrég adták át a budapesti Városháza Fórumot is tervező holland Erick van Egeraat legújabb épületeit Szibériában. Hanti-Manszijszk városában a 2010-es sakkolimpiának szeptemberben otthont már adó sakk-klub épülete, Szurgutban pedig a város eddigi legkomolyabb bevásárlóközpontja készült el.