Szeretjük, érdeklődve figyeljük a különböző helytakarékos, a teret ügyesen, különböző trükkökkel kihasználó rafinált építészeti megoldásokat, alakítható minigarzonokat, elsőre szűkösnek tűnő, de mégis élhető városi élettereket, ahova általában csak aludni jár haza az ember, de ha muszáj, akár 1-2 vendéget is tud fogadni. Érdeklődve figyeljük, de azért még nem költöznénk be egy ilyenbe örökbe…
2011-ben elhunyt a hazai építészet "öregjeinek" egyike, Dénesi Ödön, a pécsi Uránváros tervezője. Cikkünkben áttekintjük az életpályát és fő művét, miközben rálelünk az ország első panelházaira is.
Dénesi Ödön Kárpátalján született 1921-ben. 1940-ben érettségizett, utána a Műegyetemen tanult. A háború végén Németországba, majd onnan Dániába menekített egyetemi hallgatók között volt, míg kalandos úton 1945 végén hazakerült. A földbirtokreform idején részt vett a földosztásban, majd 1951-ben szerezte meg diplomáját. A beregszászi polgármesteri hivatal műszaki osztályán egy építészmérnöknek dolgozott.
Azok számára, akik egy belvárosi lakásban és az irodában élik hétköznapjaikat, és maximum a legközelebbi parkig jutnak el, a természet látványa, nyugalma szinte luxusnak számít. A Klaus Wangen Design szándékosan göcsörtös fapaneljeivel (Split) egy darab erdőt csempészhetünk a helyiségekbe.
A kubai főváros nevének hallatán sok fővárosiban a pálmafás tengerpartok helyett egyéb asszociációk ébredeznek: házgyári épületek, száz méter hosszan kígyózó panelházak dzsungele jelenik meg szemeink előtt. A Havanna lakótelep, a 18. kerületben épült, 60 hektáros, közel 20 ezer lakosú „város a városban” sokakban idézi fel még mindig a lakótelepi életforma összes hátulütőjét: a zsúfoltságot, a sivár környezetet, a rossz közbiztonságot. A rossz hírnév nem a véletlennek köszönhető – ugyanakkor a jelek szerint kedvező folyamatok is elindultak.
Az olyan erőfeszítéseknek, mint a közbiztonság javítását célzó programok, és főleg az KMOP pályázaton elnyert uniós pénznek és a Mi Havannánk programnak köszönhetően javulás állhat be a lakótelepen élők életminőségében. Kérdés, hogy mire lesz elegendő ez a keret: a program ugyanis a jelek szerint a korábban tervezett új létesítmények helyett inkább a felújításra koncentrál - az önkormányzattól kapott információink szerint ennek oka, hogy az előző városvezetés rosszul mérte fel az építési költségeket. A tervek tán legfontosabb vizuális eleme, az egységes színdinamikai koncepció alapján zajló lakóépület-felújítás azonban megmaradt. Paneldzsungelek élhetőbbé tételére már bevett megoldás a színezés – a Havannára Dr. Nemcsics Antal, a Nemzetközi Színtudományi Akadémia professzora és a Színtervezők Nemzetközi Társaságának alelnöke készített színezési koncepciót. A rekonstrukció apropóján az önkormányzat illetékeseit és a tervezőt is megkerestük.
Esztétikusabb és élhetőbb lakótelepi környezet megteremtését tűzte ki célul az ötven éves Főtáv Zrt. a ma meghirdetett falfestő pályázatával. Két darab négyemeletes panelház homlokzata szépülhet meg a vállalat költségén. Pályázni szeptember 20-ig lehet.
Úgy háromezren lakják az ország legnagyobb lakóházát, ami tizenöt házszámon át, 338 méter hosszan húzódik a Flórián tér egyik oldalán. Az óbudai "Faluház"-ban jártunk az Urbitális! programján.
Az óbudai lakótelep 1968 és 1975 között épült ki. A fejlődést az Árpád híd két oldalán egyre inkább tengellyé fejlődő két főútvonal (a pesti oldalon a Váci út, a budai oldalon a Szentendrei út) mentén a régi gyárak és a kis lakóházak helyén felhúzott panel lakótelepek jelentették. Ennek eredményeképpen ma Óbuda 120 ezres lakosságának kétharmada él panelben.
A Flórián tér nagyméretű parkja "ideiglenesen állomásozik" a téren immár négy évtizede: eredetileg itt épült volna fel a bölcsödét, iskolát, üzleteket magába foglaló szolgáltatási központ, ám a beruházásokból végül csak a Flórián Áruház megépítéséig jutottak, a többi elmaradt. (Az óbudai piac mai épületei is csak a 80-as évek közepén épültek meg.) A 1970-re megépült Faluház óriási homlokzata így jól látható maradt, ma is a tér meghatározó eleme. Már építésekor megkapta "becenevét", ezzel utalva a 886 lakás lakóállományára, ami Hévíz lakosságával közel megegyező nagyságú.
Az erős szél letépte egy nagykanizsai tízemeletes épület déli oldalának nemrég készült szigetelését, a lehulló darabok megrongáltak egy személyautót is - olvashattuk a hétfői hírek között.
A szél a tizedik emelet magasságából lefelé szinte a földszintig letépte a hungarocell szigetelőlapokat a rajta lévő vakolattal együtt. A szigetelőanyagot tartó műanyag tipliket kitépte a falból, és a legalább száz négyzetméteres felületről leszakadó anyagdarabok a járdára és a parkolóra hullottak.
A napokban felkapta a sajtó a hírt, hogy gond van a pécsi panelépületek felújításával. Jelenleg másfél milliárd forintnyi beruházás állt le, és kétséges a program folytatása is.
Nemes Mihály a felújítást végző cég vezetője hatvan társasházat érintő munka leállásáról tud. Ezek az épületek franciaerkélyes kialakításúak, vagyis az üvegezett szerkezet a padlóig ér. Ezzel a két szint között a nyílászárók távolsága 50-60 cm-re csökken a szokásos 130-140 centiméterről. Ezen akadt fent a tűzoltóság, és nem ad engedélyt a szigetelésre. Vetusinszki Balázs százados, a pécsi tűzoltóság tűzmegelőzési osztályvezetője tagadta, hogy a miskolci tűz miatt szigorítottak – ott a hőszigetelés amúgy sem játszott szerepet a tragédiában. A hatóság már a pályázat benyújtásakor jelezte, hogy a homlokzaton nincs meg a szükséges 1,3 méteres ablaktávolság, és kérte, hogy a kivitelezésig módosítsák a terveket. Ő ugyan elsősorban a szigetelőanyag típusát változtatta volna meg, de mint látni fogjuk, az sem lenne megoldás. A tűzoltóság jelenlegi álláspontja szerint egy vegyes megoldás – kőzetgyapot és polisztirol hőszigetelés – alkalmazható lenne.
Nagy lakossági érdeklődés kísérte a Zuglóban lezajlott Panelfórumot. A hg.hu rendezvényén önkormányzati vezetők és építőipari szakemberek tartottak előadásokat a városképet nagyban befolyásoló homlokzati színekről és mintákról, valamint a panelfelújítás lehetőségeiről.
„Minden ötödik zuglói panellakásban lakik – mondta el a rendezvényt megnyitó zuglói polgármester, Weinek Leonárd, s hozzátette: eddig közel kilencezer lakás esett át az energiatakarékosságot célzó felújításon, összesen mintegy egymilliárd forintos beruházással”. A több mint százezres lakosú kerület tehát igencsak érintett a kérdésben, így nagy érdeklődés kísérte Krikovszky Péter főépítész prezentációját a zuglói panelépületek történetéről és jelenéről. A főépítész más kerületekben és külföldön megvalósult felújítások példáin keresztül szemléltette a városképet jelentősen meghatározó homlokzatok változatos kialakításának lehetőségeit.
Interaktív lakossági fórumon tájékozódhatnak a zuglói panellakások tulajdonosai az energiatakarékos épület-felújításról március 17-én, 17 órától a zuglói házasságkötő teremben. Az esemény lényege, hogy a rövid szakértői előadások után a lakóknak módjuk van kérdezni, így első kézből informálódhatnak a panelépületek gazdaságos rehabilitációjáról.
A zuglói eseményt a kerület polgármestere, Weinek Leonárd nyitja meg, majd Krikovszky Péter kerületi főépítész tart egy érdekes előadást a panelházak homlokzati kialakításának lehetőségeiről. Külföldi példákon keresztül mutatja be, hogyan lehet másképp gondolkodni a felújított homlokzatokról, és hogyan lehet extra lakótereket nyerni különleges megoldásokkal. Az előadást Bokor István, a Zuglói Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója folytatja, aki összegzi a kerületben eddig sikeresen felújított épületek tapasztalatait.
