panelfelújítás

Tetszik, nem teszik, együtt kell élnünk velük: a hazai lakások ötöde az iparosított technológiával készült épületekben található. Szinte minden nagyvárosunk képét meghatározzák a környezetükbe sokszor teljességgel érzéketlenül elhelyezett lakótömbök; Budapesten a lakások egyharmada található ilyen épületben. Vagyis egyelőre nem sok reális esélye van annak, hogy a panel lakótelepek eltűnnek a történelem süllyesztőjében. A mára meglehetősen elavulttá vált lakhatási forma ugyanakkor jelentős korszerűsítést igényel – műszaki, energetikai és esztétikai, sőt, szociális szempontból egyaránt. 

Nemcsak itthon, hanem kisebb mértékben a nyugat-európai országokban, nagyobb mértékben a többi volt szocialista országban is hasonló problémát jelent a kérdés, sőt, számos nagyvárosban a panelban lakók aránya jóval magasabb a hazainál: Pozsonyban például a városlakók 70, Bukarestben pedig 80%-a él panelban! Az elmúlt években itthon is több panelrehabilitációs projekt valósult meg, érdemes azonban külföldön is vizsgálódnunk: az újraegyesítést követő sajátos helyzetének köszönhetően főleg Németországban valósultak meg figyelemre méltó, átfogó projektek, ahol hatalmas összegeket fordítottak a keleti országrész lakótelepeinek korszerűsítésére. Az itt felhasznált eszközök ennek köszönhetően jóval merészebbek, mint itthon: az egészségtelen zsúfoltság csökkentésére akár a hatalmas épületek visszabontásától, sőt, az elemek új formában való hasznosításától sem riadnak vissza. A következőkben külföldi panelfelújításokból szemezgettünk.

Esztétikusabb és élhetőbb lakótelepi környezet megteremtését tűzte ki célul az ötven éves Főtáv Zrt. a ma meghirdetett falfestő pályázatával. Két darab négyemeletes panelház homlokzata szépülhet meg a vállalat költségén. Pályázni szeptember 20-ig lehet.

Úgy háromezren lakják az ország legnagyobb lakóházát, ami tizenöt házszámon át, 338 méter hosszan húzódik a Flórián tér egyik oldalán. Az óbudai "Faluház"-ban jártunk az Urbitális! programján.

Az óbudai lakótelep 1968 és 1975 között épült ki. A fejlődést az Árpád híd két oldalán egyre inkább tengellyé fejlődő két főútvonal (a pesti oldalon a Váci út, a budai oldalon a Szentendrei út) mentén a régi gyárak és a kis lakóházak helyén felhúzott panel lakótelepek jelentették. Ennek eredményeképpen ma Óbuda 120 ezres lakosságának kétharmada él panelben. 

A Flórián tér nagyméretű parkja "ideiglenesen állomásozik" a téren immár négy évtizede: eredetileg itt épült volna fel a bölcsödét, iskolát, üzleteket magába foglaló szolgáltatási központ, ám a beruházásokból végül csak a Flórián Áruház megépítéséig jutottak, a többi elmaradt. (Az óbudai piac mai épületei is csak a 80-as évek közepén épültek meg.) A 1970-re megépült Faluház óriási homlokzata így jól látható maradt, ma is a tér meghatározó eleme. Már építésekor megkapta "becenevét", ezzel utalva a 886 lakás lakóállományára, ami Hévíz lakosságával közel megegyező nagyságú.

A napokban felkapta a sajtó a hírt, hogy gond van a pécsi panelépületek felújításával. Jelenleg másfél milliárd forintnyi beruházás állt le, és kétséges a program folytatása is.

Nemes Mihály a felújítást végző cég vezetője hatvan társasházat érintő munka leállásáról tud. Ezek az épületek franciaerkélyes kialakításúak, vagyis az üvegezett szerkezet a padlóig ér. Ezzel a két szint között a nyílászárók távolsága 50-60 cm-re csökken a szokásos 130-140 centiméterről. Ezen akadt fent a tűzoltóság, és nem ad engedélyt a szigetelésre. Vetusinszki Balázs százados, a pécsi tűzoltóság tűzmegelőzési osztályvezetője tagadta, hogy a miskolci tűz miatt szigorítottak – ott a hőszigetelés amúgy sem játszott szerepet a tragédiában. A hatóság már a pályázat benyújtásakor jelezte, hogy a homlokzaton nincs meg a szükséges 1,3 méteres ablaktávolság, és kérte, hogy a kivitelezésig módosítsák a terveket. Ő ugyan elsősorban a szigetelőanyag típusát változtatta volna meg, de mint látni fogjuk, az sem lenne megoldás. A tűzoltóság jelenlegi álláspontja szerint egy vegyes megoldás – kőzetgyapot és polisztirol hőszigetelés – alkalmazható lenne.

Az első panellakások a hatvanas években jelentek meg, és egészen a nyolcvanas évekig közel hetvenezer épült belőlük országszerte. A panellakások komfort minősége már nem felel meg a mai kor igényeinek, ezért felújításra és átgondolt lakásminőség kialakításra szorulnak. A korszerűsítés kiterjed az épületek utólagos hőszigetelésére, a fűtés és gépészet felújítására, a nyílászárók cseréjére, és végül a kisebb belső átalakításokra. Írásunkban nem vállalkozunk semmiféle nagy volumenű panelrekonstrukcióra, a panellakások beltéri felújításának legfontosabb mozzanatait gyűjtöttük össze.

Idén is lesz panelpályázat, de a részletek egyenlőre még nem ismertek. A programra az energiatakarékosság és az egyre ismétlődő gázkrízis miatt van szükség, és remélhetőleg jótékony hatással lesz mind a kivitelező cégekre, mind a foglalkoztatottságra.

Annyi azonban biztos, hogy a lakóközösségeknek először el kell végezniük az épület energetikai tanúsítását, vagyis zöldkártyát kell készíttetniük. A pályázathoz csatolni kell a kivitelező nyilatkozatát arról, hogy a felújítás után legalább egy kategóriával javulni fog az épület energiaigénye. A besorolást a támogatás kifizetése előtt újabb tanúsítvány elkészíttetésével kell igazolni. A 4,2 milliós hazai lakásállomány közül 820 ezer épült iparosított technológiával. Az elmúlt hét évben az állam összesen 34 milliárd forintot költött mintegy 190 ezer lakás korszerűsítésére.