Harminc éve vágja ketté Hamburg egyik zöldövezetét a zajos és forgalmas A7 autópálya. A város költséges, de tartósnak ígérkező megoldást talált a problémára: 3,5 kilométer hosszan zöldtetővel fedik le az úttestet. Ez persze nem olcsó: a jelenlegi becslések szerint hat-hétszáz millió euróba is kerülhet.
A Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítészeti Tagozata (MÉK-TKT), a Magyar Tájépítészek Szövetsége (MTSZ) és a Semmelrock Stein+Design Burkolatkő Kft 2011. október 21-én megalapította az Év Tájépítésze-díjat és az Év Junior Tájépítésze-díjat, melyet a díjalapítók szándékaik szerint ezentúl minden év áprilisában – a Tájépítészet Hónapjában – adnak át ünnepélyes külsőségek között. Az evtajepitesze.hu bárki anonim módon jelölhet a 2012-es díjazottakra, 201. november 30-ig.
A hajósi érseki kastély a Dél-Alföld legnagyobb barokk kastélya, a térség egyik legrégebbi világi műemléke. Művészettörténeti, kultúrtörténeti szempontból is jelentős épületegyüttes, és Magyarország első teljesen helyreállított barokk kertjével is a hajósi kastély dicsekedhet el.
1739-ben gróf Patachich Gábor kalocsai érsek kezdte építtetni a kastélyt, akkor még mint érseki lakhelyet. A következő évben befejezett épület a kalocsai érseki palota elkészülte után már az érsek vadászkastélyaként működött. A korai kastély még téglalap alaprajzú, egyemeletes középrizalittal és földszintes – végein rézsút kapcsolt sarokpavilonos – oldalszárnyakkal ellátott épület volt.
Mi sem gondoltuk, hogy a vasúti felüljáróból kialakított New York-i park, a High Line Park lehet még ennél is jobb – de igen. A 30. utca és a 10. sugárút kereszteződésénél megnyitott a hetvenes évek hangulatát visszaidéző, designjában azonban mai görkorcsolya pálya, a beruházást szponzoráló japán divatmárka, a Uniqlo pop-up üzletével egyetemben.
Június 8-án adják át a New York-i magasvasút elhagyott felüljáróján kialakított park, a High Line második szakaszát, amelyben már nem tilos a fűre lépni. James Corner, a park vezető tervezője a New York Times interjújában kiemelte, hogy a második szakasz szervesen illeszkedik azokhoz a városrészekhez, amelyeken keresztülhalad, ugyanakkor még intimebb, speciálisabb zöld környezet, amelyben el lehet menekülni a nagyvárosból.
A New York-i magasvasutat, a High Line-t az 1930-as években építették, és a Manhattan nyugati részében található ipari negyed gyárainak termékeit szállították rajta. Az 1980-as években azonban bezárt – ekkor kezdődött a kötélhúzás a megmentéséért és a lebontásáért küzdők között. Végül előbbiek győzedelmeskedtek, a hasznosításnak pedig igencsak eredeti módját sikerült kidolgozni: parkot hoztak létre a funkcióját vesztett felüljárón.
A világ egyik legméretesebb építészirodája, a Gensler londoni fiókja vehette át a 2010 London Planning Awards díját a minap. A számos kategóriában kiosztott elismerést a Gensler a legjobb koncepcióért nyerte el, a Blackfriars és a Tower közé, a folyóra tervezett gyalogossétány-park tervéért.
A Namba Park épületét látva rögtön azt gondoljuk, hogy ilyet is csak a japánok tudnak kitalálni. És valóban: Oszaka belvárosában, a betondzsungel közepén felépíteni egy harmincemeletes irodaépületet, benne egy nyolcemeletes bevásárlóközpontot - rajta egy összkomfortos parkkal - igazi keleti csemege.
A közterekről szóló cikkünk előző részében általános, némileg idealista és naiv elmélkedésein túl egyfajta összkép kialakítása kedvéért nem érdektelen áttekinteni az elmúlt tíz év magyarországi eredményeit.
1. A Millenáris, a Gödör és az Erzsébet tér
Az Erzsébet téri Gödör Klub 2002-ben. Fotó: Firka Stúdió
Ha a legsikeresebb projektekkel akarjuk kezdeni a sort, feltétlenül a Millenáris Park (tájépítész: Új Irány Csoport, 2001) és az Erzsébet téri Gödör (építész: Firka Stúdió, tájépítész: Balogh Péter István, Bogner Zsuzsanna, Sándor Tamás, 2002) jut először eszünkbe. Voltaképpen mind a két helyszínen rehabilitációra került sor - egy felszámolt ipari üzem és egy meg nem épült színház helyén jöhettek létre olyan alkotások, amelyek a maguk idejében forradalminak tűnő megoldásokkal lepték meg a nagyközönséget és a szakmát egyaránt.
A több mint hetven pályázó közül egy holland építésziroda, a Maxwan architects+urbanists nyerte a csehországi Ostrava új kulturális negyedének kialakítására kiírt nemzetközi versengést. A különleges területtel Ostrava a 2015-ös Európa Kulturális Fővárosi címre aspirál. A fejlesztésnek akár döntő szerepe is lehet a címért Plzennel vívott csatában.
