Az osztrák Dornbirnban, Voralberg tartomány 45 ezer fős városában épül fel a világ legmagasabb fa szerkezetű háza. A passzívház követelményeit szem előtt tartó épület 30 emeletes lesz, és az előregyártott-, illetve az újrahasznosított elemeknek köszönhetően rekordidő alatt elkészülhet.
Míg korábban a tető a ház védelmét, a padlás a tárolás funkcióját szolgálta, addig mára a tető lakótérré lépett elő - ezzel pedig nemcsak a ház hasznos alapterülete, de értéke is megnőtt. Ez az érték pedig tovább fokozható és megfizethetetlen akkor, ha a tetőtéri lakáshoz pazar panoráma is társul, ami a megfelelő nyílászárónak köszönhetően teljes szépségében élvezhető. A tetőtéri ablakok széles kínálatban ma már megtalálhatók azok a panorámaablakok, melyeket kimondottan olyan helyiségekbe ajánlanak, ahol a kilátás élményének kiemelkedő jelentősége van.
Panorámaablak a tetőtérben
A VELUX kettős funkciójú (felnyíló-billenő) panorámaablak annyiban különbözik a hagyományos (billenő) társaitól, hogy az ablakszárny felső vízszintes tengelye mentén is nyílik, így teljesen eltűnik a látómezőből, a panorámát nem zavarja a látványa. A 45°-ig felnyíló szárnyat bármilyen pozícióban meg lehet állítani, ennek köszönhetően pedig, a beáramló friss levegő mennyisége tetszés szerint szabályozható.
Érdekes és tanulságos előadásban volt része annak, aki október 28-án ellátogatott a Wienerberger Téglaipari Zrt. által rendezett szakmai konferenciára, minek központi témája a fenntartható építészet és az emberbarát építőanyag volt. Az előadássorozatot Dr. Tóth Elek, a Budapesti Műszaki Egyetem Magasépítési Tanszékének oktatója nyitotta, aki többek között az energiatakarékos lakóépületek tervezésének ésszerű stratégiájába vezette be a részvevőket, és csillapította a heves passzívház lázat. Előadásán a hg.hu is jegyzetelt.
2002-ben az Európai Tanácshoz tartozó országok megállapodtak, megpróbálják az energiafelhasználást a lehető legalacsonyabb szintre csökkenteni, és olyan energiatakarékos házakat tervezni, amik a jövőt gyermekeink és unokáink számára is élhetővé teszik. Ennek a szép álomnak a folyománya volt, hogy az elmúlt években olyan rendeletek, határozatok születtek, amik sajnos megmaradtak az álom szintjén. 1991-ben ugyanis, az akkori új épületfizikai magyar szabvány olyan tudományos szintű és minőségű volt, hogy az építészek számára lehetetlenné tette a szabvány alkalmazását. Ettől kezdve pedig az építészet és az épületgépészet két külön úton haladt tovább. Azt pedig, hogy épületeink mennyire energiatakarékosak, nem tudhatjuk, az építései engedély megszerzéséhez szükséges szám, ami az épület energetikai állapotát hivatott igazolni, ugyanis semmit nem mond ki.
Szeptember 22-én adták át Pilisszentivánon az ország első nulla rezsiköltségű nagypaneles készházát, ami geotermikus-és napenergia felhasználásával, károsanyag kibocsátás nélkül üzemel télen, nyáron.
Zöld övezetben, egy zsákutca végén, dombon épült az intelligens családi ház, ami feltűnés nélkül illeszkedik a takaros település városképébe. Első pillantásra a ház semmiben sem különbözik egy új építésű háztól, körbejárva, látható, a legapróbb részletekig precízen megtervezett a 400 ezer forint/m² árú épület.
Pilis
A Pilisben található kétszáz négyzetméter lakóterületű ház kívülről nem különbözik egy átlagos családi háztól, ám a ház üzemeltetése sokban eltér a szokásostól. A megrendelő célja egy olyan ház felépítése volt, amely a lehető legkevesebb energiával működtethető, nem igényel fűtést, és számos felhasznált energia újrahasznosítható. Ez a modell majdnem megfelel a passzív ház követelményeinek, de mivel az építtető ragaszkodott a természetes hatású tömörfa nyílászárókhoz, így a 15 kWh/nm helyett 23 kWh/nm évente a ház hővesztesége.
A passzívházról szóló híradások, beszámolók a médiumok állandó szereplői, a rendszer segítségével megtakarítható energiamennyiség, az ezzel összefüggő káros anyag kibocsátás minimalizálása, és a passzívház komfort-ígérete, a passzívház mellett szólnak, amit azonban csak kevesen tudnak, az energia hatékony épülettel, a magas belépési költségek mellett, az életminőség jelentős változásával is számolni kell.
A hagyományos falszerkezetekkel és hagyományos nyílászárókkal épült épületeknél nem jelentett gondot a helyiségekben keletkező nedvesség eltávolítása a belső levegőből. A nedvesség természetes szellőzéssel távozott a nyílászárók résein keresztül, a maradék rész pedig a falszerkezeteken át. A fokozottan légtömör nyílászárók alkalmazása miatt azonban a természetes légcsere igen jelentősen lecsökkent, a falszerkezetek pedig nem tudják átvenni a szerepét, nem tudják megoldani a rájuk háruló, nagyságrendileg megnövekedett szellőzési-páraelvezetési feladatot. Ennek jól ismert következménye a páralecsapódás majd törvényszerűen a penészesedés.
Több mint nyolcszáz résztvevő jelenléte mellett 2009. február 12-én, Budapesten rendezték meg a II. Magyar Passzívház Konferenciát. A Magyar Passzívház Szövetség által szervezett rendezvénynek idén a Tetők–Falak–Homlokzatok + Épületenergetika szakkiállítás adott otthont.
A tanácskozáson a passzívházak kifejlesztésében közvetlenül résztvevő, azt elsőként alkalmazó nemzetközi szaktekintélyek, illetve a Magyarországon passzívházakkal aktívan foglalkozó vállalatok és intézmények szakemberei tartottak előadást.
A világ első passzívház szabvány szerint épült kollégiuma a bécsi Molkereistrasse-n található. A hét szintes épület, -amely 15 hónap alatt épült fel az egykori tejgazdaság helyén- 278 db különálló szobát rejt magában, konyhával, fürdőszobával, saját tv-vel, internettel, és telefonvonallal. Az átlag 14 m2-es szobák nagy ablakaik révén természetes fénnyel vannak megvilágítva. A közbenső helyiségeknek hosszú szalagablaka nyílik a központi közlekedő térre, ahol 5 felülvilágító szolgáltatja a fényt.
A Vienna Business Agency beruházásában megvalósuló ENERGYbase fantázianevű irodaépületet 2008 augusztusában adták át az egyik bécsi főiskola diákjainak, egy laboratórium kutatóinak, és az irodákat bérlő cégeknek. A befektető elsődleges célja a gazdasági és ökológiai érdekek közelítése volt. Amelyet a tervező négy alapvető tervezési szempont szem előtt tartásával kívánt biztosítani: az építészeti minőség és komfort, az energiahatékonyság, a megújuló energiák felhasználása, a felhasználók igényeinek magas fokú kielégítésén túlmenő előnyök biztosítása.
