passzívház

Várhatóan nemsokára nálunk is elfogadják az új uniós épületenergetikai diretktíva alapján készült szabályozást, miszerint 2020-tól csak közel nulla károsanyag-kibocsátású lakóépületeket lehet megépíteni, ez a középületekre pedig már 2018-tól vonatkozik. Ez a határidő nagyon rövidnek tűnhet, pedig már így is éveket késett. Magyarország szén-dioxid kibocsátásának mintegy 50%-a az épületektől és az építőipartól származtatható, ezért a spórolást itt érdemes kezdeni. De vajon fel van-e készülve a magyar építésztársadalom és az építészoktatás a megváltozott feladatkör ellátására?

High-tech homlokzat, élő falak: egy jó példa Kínából - BDP - kép: BDP

Magyarországon hét egyetem műszaki- és építészkarain folyik ma építészoktatás, melyek között találunk művészi és mérnöki szakokat is. Építőművész diplomát ma Pécsett, Sopronban és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen lehet szerezni, építészmérnöknek pedig szintén Pécsett, Debrecenben, Győrben és Budapesten két egyetemen tanulhat az ember. Ezek közül nagyságában és az egy évfolyamra felvett hallgatók számában egyaránt a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara az első, ahol évente mintegy 250 diák kezdi el a tanulmányait. A vezető szerepnek megfelelően Magyarország legnagyobb egyetemének karától, azaz tőlük várnánk a kezdeményezést, és a példamutatást az energiahatékony építészeti tervezésre való oktatás terén. Mégis úgy tűnik, a megváltozott követelményekre a kisebb egyetemek gyorsabban tudtak reagálni: Pécsett már elindult az Energiadesign Tanszék, ifj. Kistelegdi István vezetésével, Debrecenben pedig Farsang Attila passzívház-csomópontokat rajzoltat a diákokkal az épületszerkezettan órán.

Valószínűleg sokan vagyunk megfáradt városiak, akik valami sokkal élhetőbb és természetközelibb életforma után vágyakozunk. Ugyanakkor nem szívesen kötünk kompromisszumokat a kényelem terén sem. Így voltak ezzel történetünk főszereplői is, akiknek úgy tűnik, sikerült az álom: tágas telek, háttérben a budai hegyekkel, saját művelésű biogazdaság, úszótó…

És mindenekelőtt egy egészen különleges ház, amely egyszerre környezettudatos és maximálisan komfortos – és Európában is egyedülálló módon bizonyítja: a passzívház-technológia sem szab kényszerű határt az építész fantáziájának. A Lázár Antal (A&D Stúdió) vezetésével tervezett budajenői családi ház és a hozzá csatlakozó gazdasági épület születéséről egyik tulajdonosuk, Tkacsik Márta mesélt lapunknak.

Passzívházak és energiahatékony épületek címmel rendez szakmai konferenciát 2011. november 25-én pénteken a Green Press Hírügynökség. Ugyanezzel a címmel és hasonló tematikával 2009-ben rendeztek először konferenciát a közreműködők, nagy sikerrel. A 2009-es konferencián adták át az első hazai passzív lakóház (Szada, tervező: Szekér László) minősítési tanúsítványát, illetve mutatták be az első magyar passzívházakat a tervezők és a kivitelezők.

Milyen egy igazi passzívház? Hogy lehetnek minimális fűtéssel - esetenként anélkül - kellemes szobahőmérsékletűek a helyiségek? Hogyan lehet állandóan friss a levegő anélkül, hogy kitárnánk az ablakokat? Miért nincs egyetlen radiátor sem a házban? Megannyi kérdés, amelyekre hamarosan bárki választ kaphat élőben, mégpedig passzívház tervezésben, kivitelezésben járatos szakemberektől, és az elégedett tulajdonosoktól. 2011. november 11-13. között Magyarországon is látogatható lesz a hazánkban megépült, minősített passzívházak egy része

Bár az épületek energetikai jellemzőit meghatározó jogszabály nem teszi kötelezővé, a padlók hőszigetelése nemcsak a passzívházaknál ajánlott. Megfelelő minőségű és kellő vastagságban elhelyezett szigetelőanyagokkal csökkenthetjük az energiaveszteséget, és megelőzhetjük a penészedés kialakulását.

A talajjal érintkező szerkezetek hőszigetelését a hagyományos épületeknél gyakran elhagyják, de a passzívházaknál nem ritka a 25 cm vastag padlószigetelés sem. A 7/2006 TNM rendelet, mely az épületek energetikai jellemzőit határozza meg, nem tulajdonít ennek nagy jelentőséget. A jogszabály szerint az épület kerülete mentén 1,5 méter széles sávban szükséges a hőszigetelés, de ez részben, vagy egészben felkerülhet akár a lábazatra is.

„A külső határoló falak mentén sávban elhelyezett hőszigetelés nem jó megoldás” - mondta Kruchina Sándor, az Austrotherm szakértője. „Nem lehet a lakás közepén egy 6-10 cm mély medencét létrehozni, ezért vagy betonnal kell síkba hozni a felületet, vagy – ami szerencsésebb – az egész padlót kell szigetelni.”

Ha a hőszigetelés vonala megszakad, nem alakul ki az épület körül az ún. termikus burok, ennek hiányában pedig hőhidak jönnek létre. Ez nem csak energiaveszteséggel jár, hanem a páralecsapódás miatt penészesedés is kialakulhat.

Hazai siker: a kelet-közép európai régióban elsőként magyar termék kapta a németországi Passzív Ház minősítést. A tanúsítványt 2010. november 13-án adták át a Darmstadti Egyetemen.

Kentben, a Hadlow College részeként épült meg az első olyan brit oktatási intézmény, amely minősített passzívház. A Rural Regeneration Centre stílusosan a fenntartható mezőgazdasággal kapcsolatos oktatási, kutatási tevékenység központja lesz. Energiafogyasztása egy hasonló jellegű létesítményének mindössze 10%-a, és kategóriájában ez az első olyan brit példa, amely előre gyártott elemekből épül fel. A tervezés és a kivitelezés is James Anvyl (a passzívházakra szakosodott Eurobuild alapítójának) munkája.

A passzívház napjaink igazi slágertémája, azonban sokan még mindig nincsenek tisztában vele, hogy mit is takar ez a fogalom. A Cser Kiadónál megjelent, magyar szerzői kollektíva által összeállított kiadvány, amely az Építsünk passzívházat! címet kapta, segít tisztázni az alapfogalmakat, emellett megismertet az építéshez szükséges anyagokkal, technikákkal, és a szükséges gépészeti berendezések működésével. A könyvből mindezek mellett hazai és külföldi példákat is megismerhetünk.

Boros Károly Tényőn felépített lakóépülete március 16-án kapta meg a „Minősített Passzívház” tanúsítását. A vállalkozó kedvű kivitelező családjával már beköltözött az új házába. Az építkezővel az Austrotherm szakértője, Kruchina Sándor beszélgetett.

Mikor kezdtél foglalkozni a gondolattal, hogy házat építesz magadnak?

Hat éve tervezzük, de csak most vágtunk bele. 1991 óta építünk családi-, és társasházakat. Mindig törekedtünk a kiváló hőszigetelésekre. Először csak azért, hogy a garanciális károkat elhárítsuk, ennek elérése után pedig azért, hogy a magasabb komfort és az alacsonyabb gázszámla révén elégedettebbek legyenek és a jó hírünket keltsék. 2001-ben, a győri Botond utcai emeletráépítésnél beruházóként el akartuk kerülni a távhő bevezetését. Erre lehetőséget passzív épület építése adott volna. A 11 lakást sajnos végül nem passzívként építettük meg, de alkalmaztuk a passzív épületre kidolgozott hőszigetelési, légzárási megoldásokat. Elképzeléseinket kiváló eredmények igazolták. Később terveztünk még egy meg nem valósult alacsony energiájú házat is. Mindezek, és a fokozott hőszigeteléssel szerzett pozitív jótállási és üzemeltetési tapasztalataink hozzájárultak ahhoz, hogy passzívház építés lehetősége felmerülhetett.

A passzívházakkal megvalósítható építészeti minőséget, valamint az épületek passzívházzá történő átalakításának lehetőségéről szól majd a III. Magyar Passzívház konferencia, ami a Comfort Budapest Épületenergetikai Szakkiállítás kiemelt kísérőrendezvénye. A konferencia 2010. február 11-én, csütörtökön lesz a Syma Rendezvénycsarnokban.

A passzívházak építészeti vonatkozásain túl az idei konferencia a külföldi beruházói és üzemeltetői értékeléseket elemzi, valamint foglalkozik a passzívházak fenntarthatóságával, a részletképzések szakszerűségével, illetve a természetes építőanyagok alkalmazásával és ezek környezetbiológiai értékelésével.