pellet

A kormány meghirdette azt a lakásfelújítási programot, amellyel 2011-ben 100 ezer, majd pár év múlva évente 150-200 ezer lakás korszerűsítése a cél. Ez a program nem csak a fűtési rendszerek korszerűsítését érinti, hanem a nyílászárók cseréjét és az épület utólagos hőszigetelését is. Jelenleg, a cikk írásakor a program részletei még nem ismeretesek, annyit a tervről viszont tudni lehet, hogy a programot EU-források átcsoportosításával, az energia-megtakarítással felszabaduló szén-dioxid-kvóta értékesítésével, banki hitellel és a tulajdonosok illetve lakók önrészével tervezik finanszírozni.

Jelentős energiamegtakarítás

A támogatási rendszer várhatóan 40-80 % energia-megtakarításhoz lesz kötve, ami megvalósíthatatlan lesz fűtésrekonstrukció nélkül. A fűtési rendszerek energia-hatékonyságának növelését érdemes több szemszögből, a hőtermelő (pl. kazán), fűtési hálózat (csővezetékek) és a hőleadók (pl. radiátorok) oldaláról is megvizsgálni.

Nemsokára végleg búcsút inthetünk a nyárnak, s alig telik be pár hónap, már a radiátoroktól várjuk a meleget. De míg ez bekövetkezik, érdemes előregondolkodni, elég idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy az elavult fűtési rendszert korszerűbb váltsa. De milyen? Összeszedtük, mikor érdemes fa, gáz, olaj, napenergia vagy hőszivattyú mellett dönteni.

Olajtüzelés

Aki régi olajfűtését szeretné gyorsan és egyszerűen felújítani, ajánlott, ha az olajüzemű kondenzációs technika mellett teszi le a voksot: a fűtőolaj a jövőben is a fűtéstechnika jelentős energiahordozója marad, a fűtési rendszerét egyéb elemeit pedig nem kell minden esetben változtatni, a bekerülési- és szerelési költség kellemesen alacsony szinten tartható. Az olajüzemű kondenzációs technika akkor javasolt, ha nincs lehetőség arra, hogy a rendszert gázelosztó hálózatra csatlakoztassák.

Érthető okokból egyre nagyobb az igény a földgáztól független fűtési megoldások iránt. Az olasz kazános cég, a Buderus időben kapcsolt, és piacra dobta a formailag is említésre méltó pellet tüzelésű kályháját. A városi lakások díszének tervezett jószág megújuló energiával képes kellemes meleget varázsolni akár 200 négyzetméteren is. A környezetbarát technológia bármilyen más fenntartható energiaforrással kiegészíthető, ráadásul a gyártó szerint 95 százalékos energiamegtakarítással üzemeltethető. Biztosak vagyunk benne, hogy az ornamentikus elemekkel díszített üvegburkolat mögött pislákoló tűz látványa mindenki szívét megmelengeti.

A ház, az otthon alacsony üzemeltetési költségéhez elengedhetetlen, hogy az épület adta lehetőségeket maximálisan kihasználja tulajdonosa. Ebben kap központi szerepet az épületgépészet, hiszen egy jól megtervezett, szakszerűen kivitelezett és helyesen üzemeltetett épületgépészeti rendszer alacsony üzemeltetési költséget, magas komfortszintet tesz lehetővé mégpedig környezetbarát módon. Hogyan érhető el mindez?

A legtöbb energiát a fűtésre fordítjuk, ami az össz energiaigény 75%-át teszi ki. Ezt követi a használati melegvíz ellátás, ami 11%-ot képvisel, míg a főzés 7%-ot, a háztartási gépek, a szórakoztató elektronika és a világítás együttesen szintén 7%-ot. (Természetesen az üzemeltetési költségek nem így oszlanak meg, más a földgáz, a távhő, a villamos áram és az egyéb energiahordozók díja).

Az első orosz-ukrán gázvita idején Németországban egy szakértő csoport ült össze, akik felmérték, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre ahhoz, hogy az ország a lehető legnagyobb mértékben függetlenedjen a szállító országoktól. A szakértői kimutatás eredménye világosan tükrözte, az ország energiaszükséglete hatvan százalékát kizárólag gázzal tudják fedezni, a maradék negyven százalék azonban alternatív megoldásokkal lefedhető.

Magyarországon ehhez hasonló kimutatás eddig nem született, nincs hivatalos adat arról, hogy az ország – alternatív energiaforrások tekintetében – milyen lehetőségeket rejt.

Az EU-s célok között szerepel, hogy a tagállamokban mintegy húsz százalékkal emelkedjen a megújuló energiaforrások felhasználásnak az aránya, hazánkban tizenhat százalék a cél, de vajon milyen a magyar hozzáállás a kérdésben?