piramis

A piramis az emberiség történetének legősibb építészeti szimbólumai közé tartozik, és évezredek óta a maradandóság, sőt, az örökkévalóság szimbóluma. Bár a 20. század nem éppen hosszútávú gondolkodása miatt marad meg emlékezetünkben, a piramis mint épületforma épp az elmúlt fél évszázadban jött újra divatba, sőt: népszerűsége átível az ezredfordulón. Megnéztük, melyek azok a funkciók, épületek, amiket az örökkévalóság látszatával ruházunk fel.

A legismertebb történeti piramisok az egyiptomi Gízában és a mexikói Chichen Itzában. Kép: wikipédia

Hogy hol épült a legtöbb piramis? Még csak véletlenül sem Közép-Amerikában vagy Egyiptomban: a műfaj igazi újkori otthona a lehetőségek és a túlzások hazája, az Egyesült Államok. De találkozhatunk piramis-formával a világ számos táján, számos funkcióban, családi háztól a bevásárlóközpontig – sőt, a magyar fővárosban is áll egy piramis formájú autókereskedés. Az alábbi tíz példa kiválogatásánál igyekeztünk funkcionálisan, illetve az építészeti és történeti jelentőséget tekintve is reprezentatív listát összeállítani.

Az Archinoma által tervezett sátor, vagyis inkább mobil üdülőhely újraértelmezheti a kempingezésről alkotott fogalmat. Az Y-BIO névre keresztelt sátor praktikus, formabontó és nagyon otthonos.

Javában zajlanak az ünnepségek a világ legnépszerűbb múzeumában: a párizsi Louvre nagyszabású bővítése, középpontjában az azóta igazi ikonná vált piramissal, épp húsz esztendeje, 1989 tavaszán nyílt meg a nagyközönség előtt. A világ legfiatalabb, mégis a legismertebbek közé tartozó piramisa sokak szerint a megbízó Francois Mitterrand fáraó-komplexusának köszönhető, mások okkult jelentést gyanítanak mögötte. Dan Brown nagy sikerű könyvének kapcsán még az is elterjedt: a piramis valójában Krisztus tanítványa, Mária Magdolna sírhelyét rejti. A valóság azonban ennél sokkal érdekesebb.

Mikor és ki építette?
Egyiptomi rokonaihoz hasonlóan a Louvre üvegpiramisának megrendelőjét is hatalma tette képessé a piramis emelésére. A Louvre felújítására és bővítésére 1983-ban Francois Mitterrand államfő adott megbízást, aki nemcsak politikai gesztusokkal óhajtotta magát beírni országának történelmébe. Az általa indított, 15 milliárd frank összértékű „Grand Projects” keretében számos nagyléptékű kulturális beruházás zajlott le Párizsban a La Défense Diadalívétől a Bastille-operaházon át a Francia Nemzeti Könyvtárig. 

Többéves huzavona után megkezdték az egyiptomi Nagy Múzeum építését. A Kairó és a gizai piramisok határán emelendő hatalmas, szupermodern piramis nemcsak területileg, hanem műgyűjteményét tekintve is a világ legnagyobb, páratlan régészeti kincseket őrző múzeuma lesz.