A lisszaboni Tejo folyó partján hét kilométer hosszan húzódik az a bicikliút, ami az elmúlt években számos elismerést kapott a nemzetközi zsűritől, tájépítészeti és grafikai téren egyaránt. A terv a Global tájépítész iroda és a P-06 Atelier grafikai stúdió közös munkája.
Kétségtelen, hogy az óceánparti környezet és a látványos panoráma is sokat hozzátesz a hatáshoz, de Mario Martins portugál építész Lagos városában álló minimalista háza önmagában is érdekes: az épület hófehér, lapos tömege olyan, mintha a meredek sziklaszirten egyensúlyozna.
Paulo David portugál építésznek ítélte a helsinki Alvar Aalto Museum az idei Alvar Aalto-medált. A háromévente, mindig a névadó születésnapján, február 3-án kiosztott kitüntetés már csak a díjazottak személye miatt is nagy presztízsűnek számít; 1967 óta megkapta többek között James Stirling, Jorn Utzon, Álvaro Siza és Steven Holl is. A díjat a finnországi Lahtiban adták át, a Helsinki 2012 World Design Capital eseménysorozathoz kapcsolódva.
Paulo David: Salinas Étterem és Kert (2006),Câmara de Lobos, Madeira
A portugál építészet mind nagyobb presztízsre tesz szert a világban, sőt: egyre divatosabb is lesz. Ahogyan a A portugál rejtély nyomában című cikkünkben is írtuk, ennek eredője az az 1961-ben lezárult felmérés, amely a helyi népi építészet hagyományait kutatta; a portugál modernisták ebből kiindulva ötvözték sikeresen a nemzetközi stílusjegyeket a lokális tradícióval. Eduardo Souto de Moura tavaly, Álvaro Siza után immár a második portugálként kapott Pritzker-díjat, a New York-i Museum of Modern Art pedig 2011 decemberében jelentette be, hogy a lisszaboni Pedro Gadanho lesz új kortárs építészeti kurátora.
Az elsüllyedt települések évezredek óta izgatják az emberi fantáziát. Atlantisz legendáját látszólag alátámasztják az utóbbi években előkerült leletek, például az indiai Cambay-öbölben fellelt, 9500 évesre becsült város, vagy a mesterségesnek gyanított Yonagumi-sziklaformáció. De nem kell ilyen messzire visszamennünk az időben, hiszen például a Németalföldön több tucat település tűnt el örökre a középkorban a be-betörő tenger miatt. A 20. században pedig immár nem a természet, hanem az azt megváltoztatni kívánó ember ítélte pusztulásra települések tucatjait, épületek ezreit. Ezekből válogattunk össze tízet, elpusztulásuk időrendi sorrendjében.
Szent Miklós templom, Kaljazin, Oroszország
Kaljazin a Volga 1917-es áradása idején, a háttérben a kolostor. Kép: Wikipédia
A Szent Miklós-templom harangtornya ma, a köré épített kis szigettel. Kép: Sergey Ashmarin, Wikipédia
A 15. században alapított kaljazini Makarjevszkij-kolostor számos értékes építészeti részlettel bővült az évszázadok során, mindaddig, amíg 1939-ben Sztálin el nem rendelte a Uglicsi-víztározó megépítését. A vízfelszín alá kerülő épületeket, így a kolostort is elbontották, a 18. század végén épített, későbarokk templomtorony kivételével, amely köré kis szigetet építettek – így a csónakázók akár ki is köthetnek. Az elsüllyedt kolostor egyetlen építészeti emléke a cári Oroszország építészeti szimbólumává vált. Manapság a kis szigeten rendszeresen tartanak istentiszteletet.
A portugál Mima Architects stúdió modulokból álló házának két meggyőző erénye van: szép, és olcsó. A szépség persze ízlés kérdése, az azonban vitathatatlan, hogy ritkán kerül egy komplett családi ház annyiba, mint egy átlagos autó. A portugáliai Viana do Castelo-ban felépített Mima House pedig pontosan ezért különleges: könnyű, környezetbarát, rugalmasan kombinálható, nagyon olcsó elemekből készült, így minden szempontból megfelel a modern életmód elvárásainak.
A kortárs művészet mindenütt nagy mértékben függ az állami támogatásoktól, Portugáliában azonban a jelenlegi gazdasági válság következtében különösen nehéz helyzetbe került a kulturális szféra: a megszüntetett kulturális minisztérium költségvetését más területek kapják meg. Tavaly csupán 0,3 százalék jutott ilyen célokra a teljes állami költségvetésből, és magáncégek sem szívesen áldoznak pénzt művészetpártolásra.
Eduardo Souto de Moura 58 éves portugál építész veheti át idén a Pritzker-díjat, a nemzetközi építészvilág legnagyobb presztízsű elismerését. Hajdani mester, Álvaro Siza 1992-es kitüntetése után Souto de Moura a második portugál kitüntetett a díj történetében. Az ünnepélyes átadó június 2-án lesz az Andrew W. Mellonról elnevezett előadóteremben, Washington egyik legszebb neoklasszicista épületében.
A neves építészekből, szakértőkből álló zsűri szerint az elmúlt három évtizedben Eduardo Souto de Moura olyan életművet épített fel, amely „napjainkat képviseli, de egyben az építészeti hagyományok visszhangját is hordozza.” A bíráló bizottság elnöke, Lord Peter Palumbo szerint Souto de Moura épületei kivételes módon képesek egymásnak látszólag ellenmondó tulajdonságok ötvözésére, mint az erő és a visszafogottság, a merészség és a kifinomultság, az intimitás érzése és a közösségi jelleg.
Az 1979 óta létező, nonprofit nemzetközi szervezet, a Society for News Design (SND) szerint egy portugál napilap a világ legszebben tervezett folyóirata. Az „i”, amely nevét a portugál „informação” szó rövidítéséből kapta, ezzel a 32. alkalommal megrendezett The Best of Newspaper Design™ Creative Competition győztese.
Nem csak karcolássza a felületet: vési, kalapálja, bányássza is Alexandre Farto, a Vhils néve alkotó street-art művész. Rendkívül látványos és igazán nagy méretben működő képei a vakolat lekaparásával meghagyott foltokból alakulnak ki. A portugál származású képzőművésznak ma már Londonban és Párizsban is van hivatalos galériás partnere, az itt látható munka pedig Moszkvában készült.
Portugália adottságai sok tekintetben hasonlítanak Magyarországéira, ugyanakkor az ország sok mindenben példát mutathat nekünk. Ilyen többek között az építészet elismertsége, a kortárs építészet sikere az elmúlt évtizedekben. Nemrég a Portugál Nagykövetség Kereskedelmi Képviselete és a Magyar Urbanisztikai Társaság szervezésében tartott konferencia keretében portugál városfejlesztési projektekkel és a kortárs portugál építészet alkotásaival ismerkedhettünk meg. A portugál mérnöki szakmát az IDF (Ideias do Futuro), és a Consulgal cég képviselte, míg a kortárs portugál építészettel Szentirmai Tamás építészmérnök saját készítésű fotókkal illusztrált előadásán ismerkedhettünk meg.
Az IDF nemcsak saját tevékenységét mutatta be: az építészeket megragadták Budapest adottságai, és több látványos ötlettel is szolgáltak a város fejlesztésére.
