ragasztó

A tartós és szép burkolat titka, hogy az kiváló minőségű segédanyagokkal, ellenőrzött és előkészített alapfelületre, megfelelő bedolgozási körülmények között és megfelelő szaktudás mellett készüljön el. A gyakorlatban sokféle kivitelezési technika és a munkát leegyszerűsítő fogás létezik. Most ezeket mutatjuk be.

A hidegburkolás legsarkalatosabb pontja: teraszok és erkélyek

A legtöbb tönkrement burkolat kültéri. Ennek oka legtöbbször a rosszul megválasztott segédanyag, a nem megfelelően előkészített alapfelület, a kétoldalas kenési technológia és a közvetlenül a burkolat alatt elhelyezkedő vízszigetelés hiánya.

A kánikula tetőzik, az ember egész nap izzad, piheg, és azt se tudja, hogyan hűtse le magát. A sokadik hőségriadó után sokakban rendszerint ilyenkor érik meg az elhatározás, hogy hatékony és hosszú távú megoldást keressen a felfrissülésre, s vagy légkondicionáló berendezést vásárol, vagy egy medencét álmodik magának. Akik medenceépítésre szánták el magukat, azoknak most összeszedtük, mely részleteken múlik a tökéletes végeredmény.

A tökéletes beton alap

Számos megoldás létezik arra vonatkozólag, hogy milyen alapanyagból készüljön a medence. Legtöbbször az anyagi lehetőségek döntenek, ám mint annyi mindenre, a medenceépítésre is igaz: aki nem a minőséget választja, duplán fizet.

Képzelje maga elé a terasztulajdonos, ahogy az első meleg napsugarak felmelegíti a hideg burkolatot: először csak a lapok melegszenek fel, amitől elkezdenek szép lassan tágulni, majd a meleg eléri a ragasztót és a szerkezeti betont is - ezek szintén elkezdenek tágulni, csakhogy különböző mértékben, amitől komoly feszültség keletkezik a ragasztóágyban.

Ebben a folyamatban kap nagyon fontos szerepet a burkolatragasztó rugalmassága. Amennyiben a tapadóerő nagy, nem engedi el sem a lapot, sem az alatta lévő réteget, elszakadni sem akar, tehát a rugalmassága segítségével levezeti  a keletkezett feszültségeket. Ha nem lenne a rugalmasság, valahol elválna, vagy elszakadna a ragasztóágy, ami utat engedne a nedvességnek és a következő tavasszal már le is lehetne lapátolni a teraszunkról a járólapot.

A tapéták újra reneszánszukat élik, számtalan minta és alapanyag közül válogathatnak a lakásfelújítók, és sokan most is maguk fognak hozzá. A tapéta helyes megválasztása, a falfelület megfelelő előkészítése, az alapozás és megannyi praktikus fogás után most a falfelület legkritikusabb pontjait szedtük össze: szakértő segítségével sorra vettük, hogyan kell tapétázni a boltíveket, a sarkokat, a villanykapcsoló körüli területeket.

Radiátor mögött - Csak a legritkább esetben szokták tapétázáskor a radiátorokat leszerelni a falakról. Ehhez egyrészt le kell engedni a rendszerből a vizet, másrészt pedig a testes fűtőtesteket kell szakszerűen leszerelni. Aki nem szeretne ezzel bajlódni, két praktikus megoldás közül választhat: vagy 10-20 cm-re tapétáz a radiátor mögött (egy kis festőhenger segítségével ez könnyen kivitelezhető), vagy a tapéta színvilágához illeszkedő színre festi a radiátor mögött a falat.

A német tulajdonban levő kilencedik kerületi bevásárlóközpont, a Lurdy Ház tizenegy év működés után most új burkolatot kapott. A szakembereknek másfél hónapja volt arra, hogy a közlekedőkben és a mellékhelyiségben összesen tizenegyezer négyzetméteren lecserélje az elhasznált burkolatot. A kiviteli munkákról, a felhasznált alapanyagokról és a burkolat különleges rétegrendjéről Herczig László szakértő mesélt a hg.hu-nak.

A Lurdy Ház, Budapest egyik legismertebb bevásárlóközpontja a kilencedik kerület legdinamikusabban fejlődő rehabilitációs területén, a Lágymányosi híd lábánál, 1998-ban nyitotta meg kapuit. Kereskedelmi, szolgáltató és irodaegységeivel hamar a legnagyobb forgalmat bonyolító bevásárló-komplexummá nőtte ki magát, ami tizenegy év folyamatos működés után joggal érdemelte ki „új ruháját”.

A régi időkben a mozaikkészítő mesterek gyűjteményes könyveikkel maguk keresték fel a gazdag megrendelőt, nedves vakolatba karcolták a megálmodott ábrát, majd színes kövekből, üvegdarabokból rakták ki a mozaikképet. Egyedi alkotások születtek, amik a megrendelő ízlését és a mesteremberek szakértelmét tükrözték. Azt hihetnénk, a tömegtermelés és a futószalaggyártás idején mindez csak a múltat idéző kedves történet; szenvedélyes „mozaikhímzők” azonban ma élnek és alkotnak: a hg.hu-nak egyikük, Hajduk Attiláné mesélt a nemes üvegdíszek különlegességéről.

Téved, aki azt hiszi, a tapéta csak a fal dísze lehet, feldobhatjuk vele a fiókot, a polcokat, de ráragaszthatjuk a lámpaburára, segítségével készíthetünk paravánt, és az unalmas dobozokat, irattartókat is a lakás színvilágához igazíthatjuk. Ráadásul a tapétázás nem is bonyolult munkafolyamat, a faldíszen kívül nem kell hozzá más csak egy éles fafaragó kés és a megfelelő ragasztó. Nézzük, mi mindent szokás betapétázni!

Fiókos szekrény

Aki fiókos szekrényét szeretné feldobni, szerezze be a megfelelő tapétát, a szekrény és a tapéta alapanyagának megfelelő ragasztót, fafaragó kést, vonalzót és gumihengert. Első lépésben fel kell rajzolni a tapétára a kivágandó formát, amire rá kell hagyni 2-3 cm-t. (A rajzolást érdemes a tapéta díszes felén végezni, a mintás tapétán így pontosan látható, hol kell vágni). A vágást érdemes fém vonalzó mentén fafaragó késsel végezni. Amennyibe több fiók tapétázásáról van, ráadásul mintás díszt használunk, érdemes odafigyelni a minta ismétlődésére.

Következő lépésben a fiók felületét kell előkészíteni: meg kell tisztítani, smirglivel kicsit átdörzsölni. Ragasztás előtt a fiókról le kell csavarozni a fogantyúkat, gombokat. A megfelelő ragasztó kiválasztásakor fontos kikérni szakértő véleményét, nem mindegy ugyanis, milyen felületre, milyen típusú tapéta kerül.

Burkolási munkák közül sok szempontból az egyik legösszetettebb feladat a kültéri terasz burkolása, mert a tökéletes eredményhez nem csak azzal kell tisztában lenni, hogy mit kell megcsináltatni, hanem azzal is, hogy mivel és hogyan.

A teraszok burkolásánál az egyik legfontosabb, hogy az alapfelület kellően szilárd, portól, zsírtól és más szennyeződéstől mentes legyen.