rekonstrukció

Újabb német városban kezdődik el a második világháborút követő újjáépítések revíziója. A barokk belvárosát lassan egy évtizede rekonstruáló Drezda után az európai pénzügyi központként számon tartott, felhőkarcolóiról is ismert Frankfurtban tették le a régi-új óváros alapkövét január 23-án. A 130 millió eurós (kb. 40 milliárd forint) DomRömer-projekt keretében, 7000 négyzetméteren állítják helyre a középkori eredetű utcaképet várhatóan 2016-ig. A körülbelül ötven házhelyre mindössze nyolc esetben épül vissza biztosan a háborút megelőzően ott állt épület pontos mása. Ennek ellenére, Drezdához hasonlóan, itt is hatalmas viták övezik a projektet, amelyre Budapestről is érdemes odafigyelni.

Frankfurt belvárosa 1949-ben

Frankfurt, csak úgy, mint Németország más nagyvárosai, alaposan megszenvedte a második világháborút. A szövetségesek 1943 októbere és 1944 márciusa között hat alkalommal is célzott légitámadásokat hajtottak végre a város ellen. A bombázásoknak köszönhetően a háború végére alig maradt állva ház a középkori eredetű óvárosban. Az egykori koronázó város mégsem járt azonban annyira rosszul, mint a Kelet-Németországhoz került Drezda, ahol a kilencvenes évekig prériként éktelenkedett az egykori belváros hűlt helye. Itt a belváros templomait és a néhány viszonylag épen megmaradt polgárházat helyreállították az ötvenes évek végére, a foghíjakat pedig idővel szép lassan kitöltötték. Radikálisabb beavatkozásra a hatvanas évek végén került sor. Frankfurt 1963-ban írt ki átfogó építészeti pályázatot az óváros újjáépítésére. Ezekből a tervekből fejlődött aztán ki az egykori tyúkpiac és a környező utcák és házak helyére építendő hatalmas, modern épület ötlete, a városi közműcégek egyesített székháza számára.

Vár állott, most kőhalom... Ötven-hatvan éve még az volt a kivétel, hogy egy történelmi okokból elpusztult műemléket eredeti formájában építettek vissza – mint a varsói királyi palotát. Manapság viszont már az megy csodaszámba, ha máshogy történik: akár kétszáz éve megsemmisült paloták rekonstrukciójára is találunk precedenst! Jó ez így? Végignézve néhány példát, ki-ki maga is eldöntheti.

Varsó, a második világháborúban lebombázott, majd újjáépített királyi palota

A témát a Budai Vár stratégiai fejlesztési tervének kidolgozása teszi különösen aktuálissá Magyarországon, amelynek kapcsán a közeljövőben biztosan fel fog merülni a királyi palotánál, illetve a Szent György tér épületeinél a háború előtti állapot rekonstrukciója. Előkép akad bőven, nem is kell messze menni: a háborúban teljesen kiégett Sándor-palotának tíz évvel ezelőtt (inkább politikai projektként, mintsem átgondolt műemlékes beruházásként) aprólékosan helyreállították a belső tereit. A pár lépésre álló, az alapoktól újjépített Hatvany-villa viszont csak tömegét kapta vissza, a homlokzat anyagai már egészen mások, mint eredetileg. Persze ahhoz képest, hogy a háború utáni évtizedekben a teljes- vagy akár a tömegrekonstrukciónak még a gondolata sem igen merült fel, már a Hatvany-palota példája is jelentős változás.

Első fokon semmisnek nyilvánította Franco Stella olasz építész és a német kormány szerződését az egykori porosz királyi palota újjáépítéséről az illetékes bíróság. A 60 évvel ezelőtt lebontott Stadtschloss, azaz „városi kastély” rekonstrukciójának feladatát nemzetközi pályázaton elnyerő Stella ellen egy rivális kezdeményezésére indult vizsgálat: a harmadik helyre befutó berlini építész, Hans Kohlhoff szerint vetélytársa több szempontból nem felelt meg a kiírás követelményeinek. A mostani verdikt a kihirdetett eredmény felülvizsgálatára kötelezi a minisztériumot, amely nyomban bejelentette: továbbviszi az ügyet a düsseldorfi regionális bíróságra.

Több százan tüntettek tegnap este a Margit-hídon azért, hogy a felújítás során kialakítandó bicikliutakat az eredeti tervek szerint valósítsa meg a főváros – nemrég ugyanis kiderült: kettő helyett csak egy kétsávos kerékpárutat kapna az átkelő. A Critical Mass értesülései szerint az EU támogatási szerződéséhez beadott tervekben még szerepel a déli oldal egysávos kerékpárútja, így megvalósításukért akár jogi lépéseket is tennének.

Nemrég átadták a Budapest V. kerületében található, gyalogos sétánnyá alakított Dorottya utcát. Bár az átépült terület mérete nem túl nagy, a Vörösmarty utca és a Roosevelt tér közötti gyalogos kapcsolat megteremtése annál jelentősebb. Az önkormányzatnak ráadásul sikerült a helyi vállalkozókat is bevonnia a munkálatok finanszírozásába.

Az utolsó pillanatban, a rekonstrukció megkezdése előtt a főváros megváltoztatta a Margit-híd kerékpáros közlekedésére vonatkozó terveit. Már az előző terv (a Margitszigeti oldalon kétirányú, a déli járdánál egyirányú bicikliút) is komoly kompromisszumot jelentett a kerékpárosok részéről, az újban azonban a déli oldal sávja egyáltalán nem szerepel. Augusztus 18-án a Critical Mass tüntetést szervez a Margit-hídon.

A budavári Nagyboldogasszony, amely legjelentősebb építtetője után Mátyás-templom is néven ismert, a főváros kiemelt szakrális épületeinek egyike, és mint ilyen, minden turistaút elmaradhatatlan látnivalója. A hagyomány szerint Szent István által alapított templom, amely mai formáját a 19. század végén nyerte el, az utóbbi évtizedekben igen rossz állapotba került. A három éve beindult rekonstrukció során szó szerint a pincétől a padlásig átformálják az épületet, amely azonban csak 2012-re készül el.

A Mátyás-templom felújításának igénye az ezredforduló környékén merült fel. Bár a felületes szemlélő legfeljebb annyit láthatott, hogy a kőburkolatuk magukon viselik az elmúlt 50 év égéstermékeinek hatását, a plébániának sokkal komolyabb gondokkal kellett szembenéznie. A tető hibái miatti beázások és a talajból jövő nedvesség folyamatosan roncsolta a falak díszítőfestését, az elszürkült kövekből álló homlokzat faragványai meglazultak, és nem egyszer le is estek. 1998 őszén kezdődtek az épület minden részletére kiterjedő felmérési munkálatok, tervezés és költségbecslés. 2001 nyarára az állagromlás olyannyira felgyorsult, hogy körbe kellett keríteni az épületet a járókelők biztonsága érdekében, ezzel ráirányítva a közvélemény és a politikusok figyelmét is a Nagyboldogasszony-templom súlyos állapotára. A kormányzat végül 2004-ben hozott határozatot a „Budai Vár újjáépítésének befejezéséről”, a legsürgősebb teendők között feltüntetve a templom rekonstrukcióját. Többszöri csúszás után 2006. áprilisában kezdődtek meg a tényleges felújítási munkálatok 5,9 milliárd forint összértékben, 2010. júniusi határidővel.

Már az állványok is lekerültek a Petőfi téri orosz ortodox székesegyház újjáépült déli tornyáról. Bár a díszes, Ybl Miklós tervezte sisakot csak akkor állítják helyre, ha arra is lesz pénz, a torony elkészült fölső szintjével így is több mint hatvanéves seb gyógyult be. Az 1872-73-ban épült toronysisakok közül 1945-ben, egy bombatalálat alkalmával pusztult el a déli.

Hamis adatokat közölt pályázatában, ezért már az első fordulóban ki kellett volna zárni Francesco Stella olasz építészt a berlini egykori királyi palota rekonstrukciójára – állítja egy berlini magazin. Pedig Stella nyerte meg a pályázatot az NDK fényét vesztett luxuspalotája, a mára lebontott Palast der Republik helyére szánt részleges rekonstrukcióval. Az építész ügyvédje állítja: ők mindenben jogszerűen jártak el.

A 75 millió eurósra, azaz mintegy tervezett felújítás és bővítés munkálatai miatt hét esztendőre bezárnák a svéd Nemzeti Galéria épületét. Bár közben máshol megtekinthető lenne a gyűjtemény egy része, a skandináv ország kulturális minisztere sokallja a Nationalmuseum néven ismert intézmény hétéves klauzúráját, így még megvétózhatja a döntést.