rénes judit

Jóllehet a Fal leomlásának napra pontosan november 9-én lesz a huszadik évfordulója, az előprogramok után az Alexanderplatzon rendezett szabadtéri kiállítással és fesztivállal a hétvégén megkezdődött az emlékév eseménysorozata. A híres-hírhedt betonépítmény a kettéosztott Németország, a bipoláris világrendszer és a szabadság jelképeként élénken él a köztudatban, ugyanakkor fizikailag csupán néhány maradvány formájában létezik. A jubileum alkalmából emblematikus épületeken, szimbolikus helyeken, történelmi túrákon, szakmai-művészeti programokon és hatalmas utcai bulikon elevenedik meg 1989 öröksége és messzire ható hozadéka.

Az ismét fővárossá lett Berlin alapvető építészeti, politikai és szociokulturális változásokon ment keresztül az elmúlt húsz évben, miközben sikerült megőriznie lényegi sokszínűségét és nyitott karakterét. Az egyesítést követő eufóriában született emblematikus alkotások egy része fölött eljárt az idő, a városkép pedig drámaian más lett. A múlt jelenbe integrálásának és a jövőbe mutató arculat kialakításának szándéka remekbe szabott átépítésekben és új fejlesztésekben nyilvánul meg, amelyek a volt NDK-s épületek esetében heves tiltakozással járnak. Ikonok lebontása és rekonstrukciója, nosztalgia és megújulás, konszolidáció és progresszivitás: mindez, ha viták árán is, jól megfér egymás mellett a korszellemhez alkalmazkodó városban, amelynek állandó vonása az átalakulás.

A nemzetközi sikersorozat eddig főleg szakmai körökben talált visszhangra, de eredményeivel hamarosan a nyilvánosság elé lép az immár világszínvonalú hazai járműtervezés. Ősztől emelt szinten, közös személygépkocsi-projekttel folytatódik a Mercedes-Benz (Daimler AG) és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) 2001 óta tartó együttműködése. A valódi szellemi műhellyé vált felsőoktatási intézmény 2010-től járműtervezési szakirányt indít mesterképzéssel.

A jelenlegi és végzett hallgatók külföldön is bemutatott, képgalériáinkban  megtekinthető járműterveit számos díjjal ismerték el, a német gyártó támogatásával viszont két éven belül eredeti méretben elkészül az első magyar designautó prototípusa. A jövő Mercedeseit akár hazai designerek is tervezhetik: egyikük már állást kapott a sindelfingeni designközpontban, egy másik doktori ösztöndíjat, és az utánpótlás még csak ezután jön.

A legendás északnyugati átjárót kereste, ám helyette a világ majdani legizgalmasabb városának helyét találta meg Henry Hudson brit felfedező, aki 1609-ben vitorlázott be a Hudson-folyó óceáni torkolatába. Selyem és fűszerek helyett hódprémekkel tért vissza a holland Kelet-indiai Társasághoz, és egy páratlan gazdagságot ígérő földrészről mesélt. A gyarmatalapító németalföldiek 1626-ban vásárolták meg Manhattant és Staten Islandet az őslakos indiánoktól. Optimizmus, szabadság, tolerancia, a sokféleség és az innováció szeretete – foglalta össze Michael Bloomberg New York-i polgármester, hogy a nyilvánvaló tárgyi örökségen túl mi köti össze Új-Amszterdam egykori hollandjait és a mai Nagy Alma lakóit.

A metropoliszba elutazni bármikor igazi kaland, de idén még sokkal inkább az. New York ugyanis egész éves történelmi, kulturális és szabadtéri programsorozattal ünnepli 400. születésnapját, a hangulat pedig szeptemberben, a jubileumi héten tetőzik. Az évfordulóhoz idén két másik is társul: a Hudson-folyón kétszáz éve haladt végig Robert Fulton Clermont nevű gőzhajója, míg Québec alapítója, Samuel de Champlain négyszáz éve térképezte fel a Champlain-tavat. A gazdag örökségű és a jövőbe néző New York fejet hajt a múltját formáló európaiak előtt, akik mai amerikaiságának elválaszthatatlan részei.

A királyság évszázadok óta fennálló stabil intézményét nem elsősorban a dinamikusan fejlődő internettel társítanánk, de a 21. századi monarchiák lépést tartanak a korral. II. Erzsébet Sir Tim Berners-Lee, a világháló atyjának társaságában mutatta be múlt héten a Windsor-dinasztia formailag és tartalmilag erősen megújult honlapját, sőt a YouTube-ra is fel szokta tölteni beszédeit. 

A többi európai uralkodóház ugyancsak minden igényt kielégítő website-ot tart fenn, ahol többnyire emailben is kapcsolatba lehet lépni a királyi család tagjaival. Az amerikai és az orosz elnök gyökeresen eltérő stílusban szól a neten állampolgáraihoz, míg a hosszú életű diktátorok egyszerűen és harsányan az ország honlapján hirdetik: az állam én voltam, vagyok és leszek.

A technológia megállíthatatlanul fejlődik, és a szél ősi energiája egyre jobban a figyelem középpontjában áll. Tavaly minden korábbinál több szélerőművet telepítettek, az USA pedig a történelemben először végzett a lista élén. Új szelek fújnak a tervezésben is: a legtisztább, egyik legmegbízhatóbb és leggazdaságosabb energiaforrás kiaknázására ütős modellek és vizionárius elképzelések születtek a háztartási áramfejlesztő energiagolyótól a szélerőműves luxustornyon át az európai szélfarm-szuperhálózatig, amelyek bizonyítottan működőképesek a gyakorlatban.

A szelek urának megzabolásánál a legnagyobb reményt az Északi-tenger partmenti vizeiben telepítendő létesítményekhez fűzik, és ugyancsak sokat várnak a Norvégiában tesztelt mélyvízi szélfarm úszó turbináitól. A károsanyag-kibocsátás megtakarításán túl mindkét projekt lényegesen csökkentheti Európa Oroszországtól és az öbölbeli olajállamoktól való függőségét. 

Beiktatási báljának zöld szőnyege és a metróval érkező vendégek is előrevetítették Obama kormányzásának fő irányvonalát. A 44. amerikai elnök Franklin Delano Roosevelt nyomában jár egy XXI. századi New Deallel, amely a társadalombiztosítási ellátórendszer átalakítása mellett sosem látott nagyságrendű környezetbarát és munkahelyteremtő közberuházásokkal hivatott talpra állítani az országot a gazdasági világválság óta tapasztalt legsúlyosabb recesszióból.

Az Új energiát Amerikának! program keretében a következő évtizedben 150 milliárd dollárt fektetnek be a zöld energiát hasznosító projektekbe, és 5 millió állást hoznak létre. A vizionárius elképzelésben szerepel az olajfüggőség távlati felszámolása is. Jóllehet a képviselőház által már elfogadott 825 milliárd dolláros élénkítő csomag hosszú távú sikerét egyelőre kétségek árnyékolják be, az őszi bénultság helyébe aktivitás lépett, és a hivatalokba hamarosan özönleni fognak a bizonyított munkaerőpiaci haszonnal járó fenntartható fejlesztések támogatási kérelmei. 

Hollandia a világon teljesen egyedülálló programmal készül arra, hogy a következő 200 évre hatékonyan kivédje a klímaváltozás következményeit. A sajátos földrajzi adottságú ország ezer négyzetkilométernyi területet hódít el a jövőben még veszélyesebbé váló Északi-tengertől, megemeli az IJssel-tó vízszintjét, és új, illetve magasított gátakkal erősíti Rotterdam védelmét. Az ambiciózus projekt tudományos kutatáson, gazdaságossági számításokon és össztársadalmi együttműködésen alapul, a kormány erőteljes támogatásával. A kemény tapasztalatokon edzett hollandok stratégiai szemlélete és legendás szakértelme világszerte keresett: a kiemelten kockázatos övezetnek minősülő New Orleans árvízvédelmének kialakításában is ők segítenek. A világhírű építész, Rem Koolhaas emellett olyan szélparkhálózat létesítésére dolgozott ki tervet, amely hét parti országnak termelne áramot, és nagyban csökkentené Európa energiafüggőségét.

„Habár ősi ellenségünk, Ókeanosz most nyugodni látszik, hamarosan fölkél, s dühödt oroszlánként ront reá partjainkra” – írta le a XVI. században Andries Vierlingh, a parti védműépítés tudományának úttörője a hollandok létét és tudatát máig meghatározó küzdelmet. A kétharmad részt mélyföldi fekvésű országban a múltban számos katasztrófát okoztak az árhullámok, és a tenger még a fejlett technika korában is jelentős területeket foglalt vissza a szárazföldtől. Az 1953. január 31-ei vihardagály azonban, amely a gátak átszakítása után több mint 200 ezer hektárt árasztott el vízzel a déli tartományokban, 1835 ember halálát okozta és 72 ezret tett földönfutóvá, a tragikus tanulsággal együtt alapvető fordulatot hozott az egyszerre éltető és pusztító elem megzabolásának módszereiben.

Philippe Starck, a francia design prófétája nemrég az elitista formatervezés haláláról beszélt, és következtetésének érvényessége a nemzetközi sztárépítészetre is kiterjeszthető. A globális gazdasági válság csak felgyorsítja a minden téren egyre erőteljesebben érezhető szemléletváltást. Több jel arra mutat, hogy bizonyos régiók kivételével leáldozik a keveseket érintő, extravagáns és gyakran önkényes tervezői gesztusok kora, és helyét fokozatosan átveszi a visszafogottabb, gyakorlatias és humanista design, amely viszont sokaknak hozhat jobb életminőséget a mindennapokban. Az ésszerűség és a szolidaritás jegyében a megújuló energiaforrások között az emberi test is bevetésre kerül, az épületek kizöldülnek, a technológia a természet szolgálatába áll, a jövő nagyszabású fejlesztései pedig a sivatagot és a világűrt célozzák meg.

Emberközeli, fenntartható, közösségi: a futurisztikusnak tetsző, ugyanakkor működőképes vívmányokat elnézve ezek lesznek a következő évek meghatározó értékei, de az új mértékletesség nem jelent esztétikai szürkeséget, sőt. Az önmagában is figyelemreméltó, környezeti-társadalmi-kulturális tényezőkre érzékeny innováció különleges formákat ölt, jönnek a köztéri ivóvízesések, a szaharai naperőműves-tengervizes üvegházak és az urbánus jéghegyek, miközben épül a világ első földalatti focistadionja, mobil csillagvárosa és turisztikai űrrepülőtere.

Elmúltak a régi idők, amikor az építészet a kevés hozzáértő kiváltságos terepének számított. Mára bevonult a közéletbe, jól jövedelmező üzlet lett belőle, és a hírességek körében is keresett, sőt divatos szakmává vált. A sztárok 2008-ban egyre nagyobb számban vállaltak szerepet vagy nyilvánítottak véleményt építészeti projektek kapcsán. Az indítékok között éppúgy szerepel humanista szándék és feltűnési viszketegség, művészi hitelesség és hidegfejű márkaépítés, tartós szerelem és futó kaland. A legkomolyabb versenyzőnek kétségkívül Brad Pitt számít, de feltűnt a nemzetközi színen Pamela Anderson, Michael Schumacher, Sean Connery és mások is. Ki és mihez adta a nevét?

Az elkötelezett: Brad Pitt

„A színészet a szakmám, az építészet a szenvedélyem” – nyilatkozta Brad Pitt annak kapcsán, hogy júniusban közzétették: a Zabeel ingatlanfejlesztő cég megbízásából részt vesz egy ötcsillagos, nyolcszáz szobás ökoszálloda megtervezésében Dubaiba. A zöld hotel állítólag kívül-belül kivételes élményt kínál majd. A színész előtanulmányként „gyakornokoskodott” a világhírű Frank Gehry-nél is. A munkában partnere a berlini-Los Angeles-i GRAFT építésziroda lesz, amely a Pitt-Jolie házaspár berlini lakását is tervezte, és együttműködik a filmsztár Make It Right alapítványával. Pittnél korántsem öncélú szeszély az építészet: klasszikus épületet mentett meg, és hosszabb ideje dolgozik New Orleans lakóinak megsegítésén. A Katrina hurrikán által leginkább sújtott kerületben 150, neves építészek tervezte lakóház épül a segélyszervezet jóvoltából, Pitt és Steve Bing társfinanszírozásában. A közösségi élet újrateremtését is célzó vállalkozásban elkészült az első hat prototípus, amelyeket jövőre további negyven követ. A maximálisan környezetbarát és minimális fenntartási költségű házakkal a következő években megvalósulhat Pitt álma, hogy a jazz fővárosában építészetileg és szociálisan is példamutató negyed jöjjön létre a lepusztult Lower 9th Wardban.

Vége Európa több évszázados kulturális hegemóniájának: India gyönyörű környezetben fekvő Szilícium-völgye, Bangalore nyerte a jövő designvárosainak versenyét Sao Paulo, Peking és Moszkva előtt. A közel hétmilliós megapolisz szédítő iramban fejlődik, egyszerre támaszkodva természeti erőforrásaira, ősi tradícióira és informatikai húzóágazatára. Az ellentétek jellemezte város hi-tech negyedei vonzzák a világ vezető vállalatait és a befektetőket, míg a hagyományos kézművesség mellett felvirágzott a szokatlan utat járó kortárs formatervezés. Mi a siker nyitja?

Az új aduászok

A londoni Design Museum új kiállítása nyolc olyan fordulópontot mutat be a XX. század elejétől napjainkig, amikor a design forradalma végérvényesen átalakította az életmódot. A tárlatot a British Councillal közösen szervezett nyilvános vita kísérte, nem kisebb téttel, mint hogy megválasszák a jövő városát. A brazil, kínai, indiai és orosz jelöltek vívmányairól és lehetőségeiről neves szakértők igyekeztek meggyőzni a zsűrit és a közönséget. A versengésből jelentős fölénnyel a harmadik legnépesebb indiai város, Karnátaka állam központja és hi-tech fellegvára, Bangalore került ki győztesen, míg a legkevesebb szavazatot a köztudatban főként extravagáns beruházásairól elhíresült Moszkva kapta.