A jövő közlekedési eszközeként megdöbbentő koncepcióval népszerűsíti a repülést az Airbus, Európa legnagyobb repülőgépgyártó vállalata. Az Airbus 2050 hagyományos alakú repülőgép, de ez a legtöbb maradi, amit elmondhatunk róla. A transzparenssé tett géptestben ugyanis új osztályok, ülések, elfoglaltságok és funkciók kínálják magukat az utasoknak.
Airbus 2050
Csaknem tizenhárom órás légi út után a svájci Payerne katonai repülőtérről Brüsszelbe érkezett nemrégiben a HB-SIA jelzésű, Solar Impulse nevű napelemes repülőgép, amellyel hamarosan már a Földet is körbe akarják repülni.
Talán a repülés az egyik legrégebben dédelgetett vágya az emberiségnek, melynek már több ezer évvel ezelőtt is nekifutottak, de csak a múlt század végén teljesülhetett. Azóta hatalmas fejlődésen mentünk keresztül: felhők felett úszó bálna nagy utasszállítók, hangsebességet átlépő vadászgépek, űrrepülés és még sorolhatnánk, de a repülés annál izgalmasabb minél kisebb, kevesebb a technikai körítés és minél nagyobb tömegek számára elérhető.
Bármennyire is felkeltettük e címmel kedves olvasóink figyelmét, most nem a párkapcsolati krízisekkel, hanem a repülőgép-tervezés gyönyöreivel foglalkozunk.
A repülés első pionírjai a 20. század hajnalán valószínűleg még legmerészebb álmaikban sem gondolták volna, hogy milyen karriert futnak be 100 év alatt a légi járművek: harci eszközökké válnak, gyorsaságuk eléri a hangsebesség kétszeresét, vagy éppen kilépnek az űrbe. Éppen ezért lehetetlen megjósolni, hogy vajon mit hoz e téren a következő évszázad.
20-30 esztendő trendjeit azért lehet sejteni; ezt olyan típusok határozzák majd meg, mint az Airbus A350 és 380, a Boeing 787 vagy a harci repülőgépek között a Lockheed Martin F22, F35-A Joint Strike Fighter vagy Eurofighter Typhoon. Az 50-100 éves távlatokat ugyanakkor már jóval nehezebb belátni. Sok nyitott kérdés vár válaszra. Vajon marad-e a kőolaj a fő energiaforrásunk? Mennyire lesz hatásos a környezetvédők érvelése, amely a rendkívül környezetszennyező légi közlekedés visszaszorításáért küzd? A világpolitika alakulása hogyan hat a harci repülőgépek alkalmazására?
Azokra az utasokra is gondol Dél-Afrika legfigyelmesebb légitársasága, akik világéletükben legfeljebb egy kerékpár szintjén találkoztak a tömegközlekedéssel, és azzal is csak távolról. A Kulula Airlines vidám, zöld színűre pingált repülőgépét nagybetűs feliratok ékítik; így távolról is pontosan látható, hol is ül a kapitány, mik azok az „ablakok”, és hol található a fekete doboz. Na jó: olvasni tudni kell a poénhoz.
Úgy tűnik, a NASA az egyszerű, munkába ingázó dolgozók gondjait is szívén viseli: Puffin, azaz lunda (jellegzetes megjelenésű, színes csőrű madár) névre keresztelt koncepcionális légijárművükkel könnyedén felülemelkedhetünk a mindennapok egyik bosszantó nyűgjén, a forgalmi dugón. A függőlegesen felszálló és landoló (VTOL, vertical takeoff and landing), elektromos meghajtású légijárgányban a pilóta menet közben hason fekve foglal helyet.
Milyen lesz a légiközlekedés 85 év múlva? Erre a kérdésre kereste a választ a KLM Indonéziában kiírt pályázata, amelyre szép számmal érkeztek tervek. Többek között Reindy Allendra elképzelése, amely a WB-1010 nevet kapta (a WB a Wright Brothers, azaz Wright fivérek nevéből). Az impozáns légibálnában több mint 1500 utas fér el, akik maximális kényelemben tölthetik el az utazás időtartamát.
Szokatlan, de annál vagányabb és hangulatosabb szállást kínál látogatóinak a svéd főváros, rögtön a repülőtéren. Az új Liv Jumbo Hostelt ugyanis egy enyészettől megmentett Boeing 747-200-as sugárhajtású gépben alakították ki az eredeti atmoszféra megőrzésével, megfizethető áron.
Újabb nagyszabású közlekedési projektben utazik Norman Foster, a világ talán leghíresebb építésze. A jövő londoni Routemaster busza után, amelynek designját közösen jegyzi az Aston Martinnal, most a NetJets magánlégitársaság új Falcon 7X csúcsgépeinek tervezett rendkívül elegáns külsőt és belsőt.
