románia

Az elsüllyedt települések évezredek óta izgatják az emberi fantáziát. Atlantisz legendáját látszólag alátámasztják az utóbbi években előkerült leletek, például az indiai Cambay-öbölben fellelt, 9500 évesre becsült város, vagy a mesterségesnek gyanított Yonagumi-sziklaformáció. De nem kell ilyen messzire visszamennünk az időben, hiszen például a Németalföldön több tucat település tűnt el örökre a középkorban a be-betörő tenger miatt. A 20. században pedig immár nem a természet, hanem az azt megváltoztatni kívánó ember ítélte pusztulásra települések tucatjait, épületek ezreit. Ezekből válogattunk össze tízet, elpusztulásuk időrendi sorrendjében.

Szent Miklós templom, Kaljazin, Oroszország

Kaljazin a Volga 1917-es áradása idején, a háttérben a kolostor. Kép: Wikipédia

A Szent Miklós-templom harangtornya ma, a köré épített kis szigettel. Kép: Sergey Ashmarin, Wikipédia

A 15. században alapított kaljazini Makarjevszkij-kolostor számos értékes építészeti részlettel bővült az évszázadok során, mindaddig, amíg 1939-ben Sztálin el nem rendelte a Uglicsi-víztározó megépítését. A vízfelszín alá kerülő épületeket, így a kolostort is elbontották, a 18. század végén épített, későbarokk templomtorony kivételével, amely köré kis szigetet építettek – így a csónakázók akár ki is köthetnek. Az elsüllyedt kolostor egyetlen építészeti emléke a cári Oroszország építészeti szimbólumává vált. Manapság a kis szigeten rendszeresen tartanak istentiszteletet.

A Raiffeisen költözik Románia leendő legmagasabb toronyházába, a 2012 végére elkészülő, 37 emeletes Sky Tower irodaházba. A 137 méteres épület 17 métert ver majd rá a jelenlegi rekorderre, a 2007-ben átadott Bucharest Tower Centerre.

Faceliftet kaphat a Denevérember barlangja a nagy sikerű Batman-sorozat következő epizódjában. A kiszivárgott hírek szerint a rendező, Christopher Nolan idén januárban nemhivatalos látogatást tett az erdélyi Torda középkori eredetű, nemrég uniós forrásokból látványosan felújított sóbarlangjában, a film producerei pedig már tárgyalnak a romániai gyártásról. A rómaiak által felfedezett, mai formájában a 13. századtól kialakult sóbánya Erdély egyik legismertebb turisztikai szenzációja.

A cégek számos módját megtalálták annak, hogyan adjanak termékeiknek egyedi arculatot. Az IT megoldásokat kínáló romániai Maguay cég mindehhez a népművészetet használta fel, és a román Néprajzi Múzeum gyűjteményének tárgyaitól kölcsönzött díszítő mintákat.

Az AREA 3 egyesület hétfőn, december 20-án 18 órakor nyitja meg BETONPIKNIK című kiállítását a Sokszem galériában. A tárlat ausztriai, magyarországi és romániai építészműhelyek munkája nyomán készült, és kolozsvári ipari helyszíneken készült rövidfilmeket mutat be.

Kolozsvár, Marosvásárhely, Segesvár és Nagyvárad műemlékeit és kortárs épületeit ismerhetjük meg az Építész Továbbképző július végi túráján, amely a tervek szerint odafelé menet Edelényt és a rekonstrukció alatt álló L’Huillier-Coburg kastélyt is érinti. Nem csak építészek jelentkezését várják a négynapos útra – ők viszont kreditpontokat is kapnak a programért…

A Duna-deltában fekvő Periprava, a folyón lecsorgó kompjárat utolsó megállója nem épp fényűző gazdagságáról híres. A néhány tucat házból álló települést lipovánok, azaz orosz ortodox óhitűek lakják, és a 20. század második felében arról vált nevezetessé, hogy itt működött Románia legkegyetlenebb munkatábora. A lenyűgöző természeti környezetben fekvő település számára a turizmus jelenthet kiutat a feneketlen szegénységből; legalábbis így gondolja a francia Sylvain Remetter, aki ökoszállót épít az egykori gulág romjaiból.

A környékbeli fővárosok közül mi, magyarok alighanem a földrajzilag is távolabb eső Bukarestet ismerjük a legkevésbé. Pedig Románia központja nemcsak az Európai Unió hatodik legnépesebb települése, de hányatott sorsa ellenére, vagy épp annak köszönhetően építészeti öröksége a 16. századtól napjainkig sorakoztat fel érdekességeket.

Bár a legtöbben Ceaucescu elmeháborodott vízióira, a falurombolásra vagy a máig befejezetlen Bukarest-Duna-csatornára asszociálnak a "román urbanisztika" szókapcsolatot hallva, az alábbiakban megpróbáljuk bizonyítani, hogy ez nem kizárólagos. Szeptemberben 550 éve, hogy Bukarest nevét először említi egy hivatalos okmány. Az évforduló alkalmából tíz érdekes épületet és/vagy jelenséget emeltünk ki a román főváros történelméből, a kialakuló nemzet épített szimbólumaitól a kapitalista Románia Guggenheim-múzeummal megspékelt új ikonjáig - amelyet ráadásul egy magyar cég épít.

Újra és újra felvetődik Magyarországon egy önálló építésügyi kormányszerv létrehozásának igénye. Legutóbb a tervbeszolgáltatást előíró kormányzati rendelet ellen szervezett tüntetésen fogalmazták meg követelésként a szervezők, az épp azokban a napokban bekövetkezett kormányváltás azonban nem igazolta be reményeiket: a GDP-nek a válság ellenére is legnagyobb hányadát jelentő építőipar továbbra is a Nemzeti Gazdasági és Fejlesztési Minisztérium főosztályaként működik. Nincs ez mindenütt így a környező országokban.

Szlovákiában például működik Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztérium; minderről azonban leginkább annak kapcsán tudósított a magyar sajtó, hogy vezetője, Marian Janusek a minap korrupciós vádak miatt leköszönt posztjáról. Az Európai Unióhoz a legutóbbi két ütemben csatlakozott országok közül többen is problémás lehet ez a helyzet: a regionális fejlesztési programok miatt óriási mennyiségű uniós támogatás áramlik a költségvetésekbe, amelyet nem mindig tudnak megfelelő módon kezelni – lásd például a korrupciós ügyek miatt szankciókkal sújtott Bulgária esetét.

A tavaly megnyílt Megyeri-híd nem sokáig birtokolhatja a legújabb dunai átkelő megtisztelő címét: a tervek szerint jövőre elkészül a közös román-bolgár folyószakasz második modern hídja. Nincs mitől tartanunk: a magyar kolléga hosszban és szépségben megelőzi – és még olcsóbb is.