sauerbruch hutton

A frankfurti KfW Westarkade az idei évben a világ leginnovatívabb magasépülete – döntött a Council on Tall Buildings and Urban Habitat (CTBUH, Magasépületek és Városok Tanácsa). A szervezet minden évben kioszt négy regionális díjat a legjobbnak ítélt magasépületeknek, és kiválasztja a legjobbak legjobbját is. Idén a Sauerbruch Hutton iroda jegyezte frankfurti épület mellett a New York-i Eight Spruce Street (Amerika), a Guangzhou International Finance Center (Ázsia és Ausztrália) és a dubai The Index (Közel-Kelet és Afrika kategória) nyerte el a megtisztelő címet.

Idén is megnevezte a négy régióra osztott földkerekség legjobb felhőkarcolóit a speciális építési terület legismertebb szakértő szervezete, a chicagói Council on Tall Buildings and Urban Habitat (CTBUH). Bár a tavalyi fejleményt, az új világrekordot beállító Burj Khalifát idén nem sikerülhetett lepipálni, azért Frank Gehry személyében, aki első felhőkarcolójának örülhet New Yorkban, most is akad valódi sztár a csapatban, az ázsiai nyertes pedig a tréfás nevű „Mutatóujj”, azaz Index.

A Guangzhou International Finance Center diagrid struktúrájának számítógépes modellje. Kép © Wilkinson Eyre

A CTBUH által szervezett versengés jó ideje rácáfol a gazdasági válságra. Miután tavaly megdőlt a magassági rekord, idén minden eddiginél több nevezés érkezett, Richard Cook zsűrielnök, a Cook + Fox építésziroda vezetője pedig repesve jelentette ki: a színvonal is felülmúlja az előző évekét. Hogy erről a zsűri többi tagja miként vélekedett, nem tudjuk. A hozzáértést mindenesetre személyük garantálta: Mohamed Ali Alabbar, a Burj Khalifát építtető Emaar Properties mellett a bírálók között ült Gordon Gill, Chicago egyik legismertebb, felhőkarcolókra specializálódott irodájának vezetője, Peter Murray urbanista, a londoni New London Architecture Centre vezetője, Werner Sobek német mérnök és Antony Wood az Illinois Instutite of Technology és a CTBUH képviseletében.

A 12. Velencei Építészeti Biennále nyitónapjaival egyidőben hirdették ki a város legújabb múzeuma, az M9 nemzetközi tervpályázatának eredményét. A hat neves építésziroda közül az utóbbi időben mind nagyobb nemzetközi sikereket arató német Sauerbruch Hutton került ki győztesként. A történelmi városrész helyett a szárazföldi Mestrében felépülő M9 azt is jelzi: Velence komolyan gondolkodik saját jövőjéről.

A Velencei Biennálék látogatói minden évben szembesülhetnek azzal, hogy a lagúnák városa tűrőképességének határára ért. A központi területeken lépni sem lehet az évi húszmillió turistától; a közlekedési rendszer túlterhelt; a belső városrészben csökken a lakosság száma és egyre nő az átlegéletkor – azaz a fiatalok elköltöznek. A szigeteken körülbelül hatvanezer, míg a szárazföldi területeken 170 ezer ember él – a kulturális intézmények legnagyobb része azonban a történelmi városrészben található, így igen nehezen megnehezíthető a helyi polgárok nagy részének.

Nemrég napvilágot láttak a hamburgi Városfejlesztési és Környezetvédelmi Iroda (BSU) irodájának tervei: az épület a homlokzatot vízszintesen tagoló színes csíkokkal a legkevésbé sem nevezhető unalmas látványnak. Az irodaház, amelynek tervezője a német Sauerbruch Hutton építésziroda, egy toronyépületből és két laposabb szárnyból áll, amelyekben az irodák mellett többek között előadóterem, kiállítóterek, éttermek és konferenciaközpont kapnak majd helyet.

2009 májusában nyílik meg a nagyközönség előtt, de reprezentatív homlokzatával már a napokban bemutatkozott és nagy sikert aratott a Brandhorst Múzeum, München legújabb kulturális látványossága. A Henkel-örökös Udo Brandhorst modern és kortárs művészeti kollekcióját, többek között Picasso, Andy Warhol és Damien Hirst munkáit bemutató intézmény épülete a homlokzatra szerelt több tízezer színes kerámiarudacskának köszönhetően maga is művészeti alkotásként működik.

München múzeumi negyede, a Kunstareal egyike Európa legfontosabb ilyen típusú intézmény-komplexumainak. A negyed rangidőse az I. Lajos bajor király által építtetett Alte Pinakothek, amely a világ egyik első nyilvános képtárnak szánt épületeként 1836-ban nyílt meg. Nem messze áll a szintén Lajos által építtetett Gliptotéka, és az ehhez hasonlóan görög-római antikvitásokat bemutató Antikensammlung. A Neue Pinakothek ugyancsak 19. századi, de a második világháborúban elpusztult épülete helyén ma Alexander Freiherr von Branca 1981-ben elkészült posztmodern tömbje áll. A negyedben található a 20. századi avantgárd művészek munkáinak otthont adó Lenbachhaus neoreneszánsz villaépülete. A Kunstareal képe napjainkban is alakul: legutóbb a Pinakothek der Moderne nyílt meg, amelynek tömbje 2002-re készült el a német parlamenti irodaház épületét is tervező Stephan Braunfels munkája nyomán.