skardelli györgy

A pannonhalmi bencés apátság, Magyarország legrégebbi szerzetesi közössége 1996-ban ünnepelte alapításának ezredik évfordulóját. Aki akkortájt járt utoljára a „Mons Sacer”, a „szent hegy” környékén, most alaposan elcsodálkozna. Az elmúlt másfél évtizedben az apátság közvetlen környezetében majd tucatnyi új épület nőtt ki a földből, Szent Márton tisztelői mellett immár a kortárs építészet rajongóinak is kötelező zarándokhelyévé téve Pannonhalmát. A folyamat hamarosan, a bazilika belső terének újjáépítésével lezárul; ebből az alkalomból kiállítást is rendeztek a bencések, amit mi is megnéztünk.

„Különböző stílusok és megközelítések, ami összeköti őket, az a minőség” – sommázza 15 év pannonhalmi háztermését Nagy Tamás, „civilben” maga is fontos szakrális épületek építésze, egyben a Kortárs építészet Pannonhalmán című kiállítás kurátora. A kolostor dongaboltozatos termében tizenkét elkészült és épülőfélben levő projekt mutatkozik be; a legkorábbi az 1997-ben elkészült Diákkápolna, a legfrissebb pedig az apátság egyéni megközelítését is lehetővé tevő új látogatóbejárat, illetve a bazilika felújításának tervei – ezek építése uniós források segítségével jövőre fejeződik be.

A tematika, az általánosítás és a játék kedvéért legyünk előbb pesszimisták, hogy később optimisták lehessünk! Rosszkedvűen indul a következő évtized építészeti szempontból, ha az előző eredményeit nézzük. Az ugyanis szép nyugodtan eltelt: a magyar építészet nem sok vizet zavart a világban. Igazi ötletek, innováció nélkül teljesített, legjobb pillanataiban éppen érintette azt a szintet, ahonnan egyáltalán van miről beszélni építészet kapcsán. Ha úszóverseny volna, azt mondhatnánk: nyolcas pálya a selejtezőben. Aki valamennyire is ismeri a világ építészeti színvonalát, meg fogja erősíteni, hogy megint begyűjtöttünk egy tízéves lemaradást, de most nem a „fejlett nyugathoz”, hanem egyszerűen a szomszédokhoz, például Horvátországhoz vagy Szlovéniához képest.

„Magyarország nem külföld”: a már-már legendás kiszólás egy egyeztetésen hangzott el, külföldi példák emlegetése kapcsán. A többféleképpen is értelmezhető mondat eleinte viccesnek tűnt, de mára önbeteljesítő jóslattá vált. Pontos helyzetképet ad: Magyarország tényleg nem külföld, de csak fejben nem az, valójában minden lehetőség régen adott. Lehetne tárgyalni az ország építészeti produktumát önmagához viszonyítva is, de nem ez történt eddig? Be kellene látni, ez a kibúvó nem létezik.

Skardelli György vehette át az ötvenezer euróval járó Prima Primissima-díjat december 4-én az építészeti kategóriában; a tízezer eurós Prima-díjat Jankovics Tibor és Zalaváry Lajos kapták. Skardelli a KÖZTI munkatársa és stúdióvezetője; legismertebb budapesti munkája az újjáépített Papp László Budapest Sportaréna, közkeletű nevén a Kavics.

Eredményt hirdettek a székesfehérvári Nemzeti Emlékhely, azaz a Szent István alapította bazilika romkertjének átalakítására kiírt pályázaton. Bár az ötletpályázat mivolta semmire sem kötelezi a tulajdonost, azaz korántsem biztos, hogy a díjazott tervek jelen formájukban megvalósulnak, a végeredmény már most legalább annyira megosztja a szakmát és a nagyközönséget, mint a korábbi, elvetélt próbálkozások a középkori romok élővé tételére.

Csomay Zsófia és Nagy György, azaz a CET Budapest építésziroda nyerte a hétmillió forintos első díjat, és ezzel a jogot a székesfehérvári Középkori Romkert – Nemzeti Emlékhely átalakítására. Kétségtelenül átgondolt és visszafogott tervük legfontosabb elemei a terület szinte teljes, síkban történő lefedése, és a főhajó fölé emelt, beton és színesüveg felhasználásával készült kubus. A terv valóban a legjobbak közé tartozik, elnagyolt és olykor (például a színes üveglencsékkel megoldott felülvilágítóknál) némileg esetlen megoldásaira pedig magyarázatot ad az ötletpályázat mivolta, és persze a rendkívül szűk határidő. Ez azonban azt is jelenti, hogy még korántsem látjuk a lassan évszázada óta tartó alagút végét.

Jankovics Tibor, Skardelli György és Zalaváry Lajos a Prima Primissima-díj idei jelöltjei az építészet és építőművészet kategóriában. Az interneten és telefonon már beindult a szavazás, így bárki beleszólhat abba, hogy ki kapja az ötvenezer euróval járó Prima Primissima-díjat, és kik lesznek a tízezer euróval jutalmazott Primák.

Már elérhető a www.mucsarnok.hu és a http://www.velenceibiennale.com/ oldalakon a Velencei Építészeti Biennále Magyar Pavilon kiállítására és a kurátor (vagy produkciós vezető) megbízatására kiirt pályázat. A Magyarország legfontosabb nemzetközi építészeti bemutatkozását elbíráló idei zsűri tagjai: Boros Géza, Kálmán Ernő, Pásztor Erika, Polyák Levente, Skardelli György, Somlyódy Nóra és Z. Halmágyi Judit. A pályázati anyagok leadási határideje 2009. november 9., hétfő 12 óra.

Újabb terv látott napvilágot a Dísz téri volt Honvéd Főparancsnokság romjainak kulturális célú újjáhasznosítására. A tervek bemutatásának határideje, amíg a korábban megnyert 11 milliárd forintot az Európai Unió biztosítja az építkezésre, 2008. november 13., de a csúszás talán nem lesz végzetes. Egyelőre azoban nem tudni, hogy a kiemelt fejlesztések közül a legtöbb pénzt kapó Dísz téri épületegyüttesből lesz-e valaha valami.

A legújabb tervváltozatot a korábban többszörös pályázatgyőztes Kis Péter építészműterme Zoboki Gábor irodájának munkatársaival közösen készítette, akiket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a Budavári Önkormányzat kérésére vontak be a munkába – írja az Építészfórum. Az immár sokadik változat elkészítésére azért volt szükség, mert a Budavári Önkormányzat a Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács sokadik kérésére sem módosította a színvonalas beépítést lehetetlenné tevő kerületi szabályozási tervet (KSZT). A mostani variánssal szinte senki sem elégedett tökéletesen, derül ki Haba Péter beszámolójából a tervtanácsi ülésről, bár végül 9:4 arányban támogatták a tervet. A tanács tagjai egyre határozottabban támogatnák az épülettorzó eltávolítását, vagy legalábbis a ráépítés határozottabb elkülönülését. Emlékezetes azonban, hogy a legelső pályázatnyertes változat, a „lebegő rózsaszín tömb” épp emiatt nem nyerte el a kerületi vezetés tetszését.