sporaarchitects

Tarlós István főpolgármester ma kinevezte Finta Sándort, a Kortárs Építészeti Központ Alapítvány kuratóriumának elnökét és a sporaarchitects alapító tagját Budapest főépítészévé. Ezzel egyrészt évek óta üres pozíciót töltöttek be, másrészt az utóbbi időben megszokottal ellentétben olyan fiatal építészt emeltek magas pozícióba, aki nem mester-tanítványi kötődésével, hanem eddigi szakmai teljesítményével érdemelte ezt ki. 

A sporaarchitects alapítói: (balról) Hatvani Ádám, Finta Sándor, Vadász Orsolya, Dékány Tibor

A finalisták közé jutott a Sony World Photography Awards 2012-es nemzetközi versenyében a magyar épületfotográfus, Bujnovszky Tamás. Tíz fotóból álló sorozata a négyes metrónak a sporaarchitects tervei szerint épülő Fővám téri állomásán készült. Gratulálunk!

Az Architype Review legújabb, metró- és vasútállomásokat taglaló számában szerepel a Sporaarchitects tervezte Fővám téri állomás. Az ötödik évfolyamában járó, igényes szaklap minden számában egy-egy épülettípusra fókuszál, annak leginnovatívabb példáit mutatja be. A budapesti metróállomás 15 másik, már elkészült vagy tervezett fejlesztéssel, közte a Grimshaw Architects, Arata Isozaki, Karim Rashid és Zaha Hadid munkáival együtt szerepel a válogatásban.

A közelmúltban jelent meg egy fotósorozat a stockholmi metró különleges állomásairól, amelyek valószínűleg fölényesen megnyernék „a világ legizgalmasabb aluljárója” versenyt. Az 1950-ben megnyitott stockholmi metrót a világ leghosszabb kiállítóterének is nevezik, mert a 110 km hosszú vonal több mint 90 állomásában számtalan, az ötvenes évektől napjainkig élő művész alkotásaival lehet találkozni: mozaikokkal, szobrokkal, festményekkel, installációkkal, feliratokkal és domborművekkel.

A Sporaarchitects tervei szerint épülő Fővám téri metróállomásra is lehet szavazni a neves utazási magazin és kiadó, a Condé Nast Traveller 2011-es innovációs és designversenyében. A szavazás érvényességéhez végig kell kattintgatni mind a tíz kategóriát, közben azonban a kortárs design, építészet és tárgykultúra jobbnál-jobb példáival találkozunk – érdemes odafigyelni!

Lényegében elkészült a szerkezet a négyes metró vonalának azon a két állomásán, amely a legizgalmasabb belső terekkel várja majd az utasokat és a kortárs építészet iránt érdeklődőket. Ez persze legkorábban 2014-2015 táján történhet meg, legalábbis a Főpolgármesteri Hivatal legutóbbi állásfoglalása értelmében. Akik nem akarnak még hosszú éveket várni, azoknak most megmutatjuk a Fővám téren készült legújabb fotókat.

A Közgáz Ybl Miklós tervezte épülete a 4-es metró állomásának bevilágítójából nézve.

A helyszínen két éve, 2008 novemberében jártunk utoljára – a különleges szerkezet már akkor is roppant izgalmas látványt nyújtott. Azóta nemcsak a villamosmegállóként is szolgáló aluljáró és a felszín rendezése készült el a Dévényi és Társa építésziroda munkájának eredményeként, de szerkezetkész állapotba került a sporaarchitects tervezte metróállomás is. (A 4-es metró generáltervezője egyébként a Palatium Stúdió – arról, hogyan alakult ki az együttműködés, ld. korábbi interjúnkat a sporaarchitects építészeivel.)

Már több külföldi szaklap is foglalkozott a négyes metró épülő állomásaival, a valódi áttörés azonban a napokban következett be. Az egyik legtekintélyesebb építészeti és designmagazin, a Wallpaper* a világ harminc legizgalmasabb építészirodája közé választotta a Fővám és a Gellért téri metróállomások tervezőjét, a budapesti sporaarchitects csapatát.

A sporaarchitects alapítói: (balról) Hatvani Ádám, Finta Sándor, Vadász Orsolya, Dékány Tibor.

A sporaarchitects ezzel eddigi legkomolyabb nemzetközi sikerét érte el, ami egyben a fiatal magyar építészgeneráció nemzetközi áttörésében is segíthet. Az irodát 2002-ben alapította négy, több hazai és nemzetközi stúdiót megjárt fiatal építész. Több nemzetközi kiállításon vettek részt, két egymást követő évben elnyerték a Média Építészeti Díját, és nem mellesleg megalapították és működtetik a KÉK - Kortárs Építészeti Központot – most épp saját irodájukban. Jelenleg a négyes metró mellett egy VII. kerületi designhotel, a komáromi Monostori erőd kikötője, vagy az Iparművészeti Múzeumba tervezett médiapagoda tervein dolgoznak.

A tematika, az általánosítás és a játék kedvéért legyünk előbb pesszimisták, hogy később optimisták lehessünk! Rosszkedvűen indul a következő évtized építészeti szempontból, ha az előző eredményeit nézzük. Az ugyanis szép nyugodtan eltelt: a magyar építészet nem sok vizet zavart a világban. Igazi ötletek, innováció nélkül teljesített, legjobb pillanataiban éppen érintette azt a szintet, ahonnan egyáltalán van miről beszélni építészet kapcsán. Ha úszóverseny volna, azt mondhatnánk: nyolcas pálya a selejtezőben. Aki valamennyire is ismeri a világ építészeti színvonalát, meg fogja erősíteni, hogy megint begyűjtöttünk egy tízéves lemaradást, de most nem a „fejlett nyugathoz”, hanem egyszerűen a szomszédokhoz, például Horvátországhoz vagy Szlovéniához képest.

„Magyarország nem külföld”: a már-már legendás kiszólás egy egyeztetésen hangzott el, külföldi példák emlegetése kapcsán. A többféleképpen is értelmezhető mondat eleinte viccesnek tűnt, de mára önbeteljesítő jóslattá vált. Pontos helyzetképet ad: Magyarország tényleg nem külföld, de csak fejben nem az, valójában minden lehetőség régen adott. Lehetne tárgyalni az ország építészeti produktumát önmagához viszonyítva is, de nem ez történt eddig? Be kellene látni, ez a kibúvó nem létezik.

Ezúttal a Toldi Mozi ad otthont az építészeti locsi-fecsi estek 16. alkalmának, december 18-án, pénteken 20 órakor. Az előadók között magyar és spanyol építész, zenész, sőt: táncosok is lesznek, a zenéről pedig Dj Mesterházy gondoskodik majd. A Pecha Kucha Night végével sem érdemes távozni, a KÉK – Kortárs Építészeti Központ karácsonyi bulijára ugyanis mindenki várnak ugyanott.

A kerületi polgármesternek a Jetson-család látványvilágát idéző, oszlopra lebegtetett csészealj tetszett a legjobban – ezt egy elejtett megjegyzésből, nem hivatalosan szűrtük le. De akadt az építészek között, aki toronyházat, más vízesést tervezett a Móricz Zsigmond körtéri Gomba helyére. A műemléki védettség alatt álló egykori áramátalakító újjáépítésére kiírt pályázat eredményhirdetésén jártunk.

„Magyarország majdnem legnagyobb építészeti tervpályázata” – Molnár Gyula XI. kerületi polgármester sommája korántsem hencegés: a Gomba átalakítására hetven munka érkezett be, ami alig marad el a Nemzeti Színház utóbb balsorsúan alakult pályázatának 1997-es hazai rekordjától. Ez meglepő lehet, hiszen az 1940-es évek elején Schall József tervei alapján épült Gomba nem túl nagy méretű: eredetileg is csak áramátalakítót, várótermeket és néhány szolgálati helyiséget tartalmazott. Sokan azonban fantáziát láttak a feladatban, amely, mint az az eredményhirdetésre összeverődött tömegből is kitűnt, főleg a fiatalok fantáziáját indította be, így a tablók nem szűkölködnek meglepő megoldásokban.