stockholm

A svédek nem viccelnek, ha a zöld fejlesztésekről van szó, de még skandináv mércével mérve is figyelemreméltó vállalásnak tűnik az a 20 évre tervezett és részben már megvalósult projekt, amely Stockholm Hammarby Sjöstad városrészben zajlik. A víz köré települt „tóvárosban” (a sjöstad elnevezés erre utal) egy hanyatlásnak indult, szennyezett ipari terület helyén virágzott ki a lakónegyed, amelynek polgárai biztosan nyugodt lelkiismerettel hajtják álomra a fejüket, amikor ökológiai lábnyomukra gondolnak. A terület komoly turisztikai célpontnak is számít: évente nagyjából 10 000 szakember keresi fel tanulmányozásra.  

Az olyan, szinte már banális megoldások mellett, mint a napelemek és napkollektorok, biogázzal működtetett városi buszok, a városrészt a környező természetes tájjal összekötő zöld folyosók és a zajszennyezés csökkentésére lesüllyesztett közutak érdemlik ki figyelmünket. Mindezeken felül azonban, biztos ami biztos, a városvezetés egyfajta felnőttoktatással is igyekszik rávenni a lakókat arra, hogy egy percig se feledkezzenek meg a környezettudatos élet velejáróiról. Európa egyik legfenntarthatóbb városrészét a napokban Budapesten a HuGBC által megrendezett Város a fenntarthatóság felé című konferencián Fryxell Stellan építész, várostervező (Tengbom Architecture) mutatta be a hallgatóságnak.

Ádáznak nem lehet nevezni, mindenesetre az interneten komoly csata dúl Európa nagyvárosai és országai között azt eldöntendő: hol is áll a kontinens első felhőkarcolója. A választ megnehezíti, hogy az építészeti szakkifejezésnek nincs pontos definíciója. Egy biztos: míg az Egyesült Államok nagyvárosaiba a 19. század végétől futószalagról potyogtak a felhőkarcolók, addig Európa későn hódolt be az új műfajnak - olyannyira, hogy akár mi, magyarok is versenybe szállhatnánk a címért. Hogy kié a dobogó felső foka, nem tudjuk, de megmutatunk tízet Európa első felhőkarcolóiból.

A felhőkarcoló kifejezés eleinte a mostani jelentéstartalmánál kicsit visszafogottabb volt: a tíz emeletet elérő vagy azt meghaladó, fémvázas épületeket értették alatta az Egyesült Államokban, elsősorban Chicagóban, Detroitban, New York-ban és St. Louis-ban. (A fémváz azonban csak az egyik innováció, ami lehetővé tette a magasházak építését – a másik a közlekedést lehetővé tevő lift.)  A hagyomány az első klasszikus felhőkarcolónak az eredetileg tízemeletes, 1885-ben épült chicagói Home Insurance Buildinget tartja, amelyet 1931-ben elbontottak. 42 méteres magasságával természetesen ez sosem volt a világ legmagasabb épülete; ezt a címet csak évtizedekkel később veszik át a felhőkarcolók.

Haladó szemléletű, újrahasznosított anyagokból épült templomot adtak át a svédországi Sollentuna városában. Az építész, Helena Tallius Myhrman merész ötletét a fenntarthatóság és időtlenség motiválta.

Tátongó, mégis fényekkel teli internet szolgáltató céget találunk Stockholmban 30 méterrel a föld alatt eltemetve. A komplexumot a Vita Berg Park rideg gránitköveiből építették, ez a hajdani atombunker mára átváltozott egy félig modern irodaépületté. Minden bizonnyal az egyik legérdekesebb példája a kreatív újrahasznosításnak, amit valaha láthattunk.

A közelmúltban jelent meg egy fotósorozat a stockholmi metró különleges állomásairól, amelyek valószínűleg fölényesen megnyernék „a világ legizgalmasabb aluljárója” versenyt. Az 1950-ben megnyitott stockholmi metrót a világ leghosszabb kiállítóterének is nevezik, mert a 110 km hosszú vonal több mint 90 állomásában számtalan, az ötvenes évektől napjainkig élő művész alkotásaival lehet találkozni: mozaikokkal, szobrokkal, festményekkel, installációkkal, feliratokkal és domborművekkel.

Már Platón kijelentette, hogy a legtökéletesebb test a gömb. A hagyományos építőanyagokkal foglalkozó építészeknek ennek ellenére sokáig csak a fantáziáját izgathatták a gömb alakú házak, hiszen hiába a bármily tökéletes forma, ha nem tud ellenállni a gravitációnak. Változást itt is, akárcsak a csészealj alakú házaknál, a 20. századi új építéstechnológiák hoztak: végre lehetővé vált, hogy a félgömb alakú kupolák helyett akár teljes gömb alakú épületet emeljünk. Persze, csak akkor, ha a minek kérdésére is ésszerű választ tudunk adni.

Claude-Nicolas Ledoux: Gömb alakú kertészház terve, 1780

A gömb alakú épületszerkezetek érthető okoknál fogva nem terjedtek el a nagyvilágban. A legtöbb esetben nem tökéletesen gömb alakúak (az alsó részből metsződik le egy gömbszelet), és elsődleges céljuk a figyelemfelkeltés. Nem véletlenül népszerű terepe a gömbházaknak a világkiállítások és vásárvárosok területe. Az is előfordul azonban, hogy a kortárs gömbház is a tökéletesség, valamilyen nehezen átlátható egész jelképe, mint az alább felsorakoztatott példák közül a bécsi Kugelmugel esetében. Bár jóval több van, tízet válogattunk az építészet történetének meghatározó, gömb alakú házai közül.

A 125 éve született osztrák-svéd formatervező és építész, Josef Frank előtt tisztelgett július 15-én a google.com keresőoldal: logója, az úgynevezett google doodle Frank népszerű, sokat használt motívumainak felhasználásával rajzolódott ki. Kevesen tudják, hogy a skandináv design atyjaként emlegetett Frank magyar felmenőktől származik.

Magyarországon szinte még újdonságnak számít, mint ruhamárka, Svédországban már az egyik ismert nemzetközi designer csapat készít installációt a legújabb H&M Home kollekció bemutatásához.

Szeptember végén mutatták be az UXUS Design H&M textilekből és kiegészítőkből készült installációját a multicég stockholmi központjában. Az együttműködés jelentősége, hogy az eddig csak az interneten megvásárolható termékek mostantól egy extravagáns bemutatótérben is szemügyre vehetők. 

Hogy néz ki a jövő villamosa? Kis alapterületű, emeletes, akadálymentes és önjáró, legalábbis három svéd formatervező szerint, akik az Alstom megbízásából elképzelték, milyen villamosok járnak Stockholm utcáin 2025-ben. A design természetesen a „skandináv” szóval írható le a legegyszerűbben, de a tervek tartogatnak néhány meglepetést is.

Pénzhiány miatt továbbra is állandó ABBA-múzeum nélkül marad Stockholm és a nagyvilág. A 2007 végén nagy csinnadrattával beharangozott intézmény idén nyitott volna meg, de a kiszemelt épület felújítási költségeit illetően nem sikerült megegyezésre jutni. Az alapító Westman-házaspár eladta a jogokat egy rendezvényszervezőnek, így az állandó kiállítás helyett utazó tárlat jöhet létre.