studio metropolitana

Az ingatlanfejlesztőként ismert Eszter Elemért nevezte ki Tarlós István főpolgármester a Studio Metropolitana városkutató műhely ügyvezetőjévé, Gauder Péter utódjának. Eszter korábban saját kommunikációs cégét vezette, illetve a 2007-ben alapított Portus Buda Group egyik tulajdonosa. Utóbbi többek között ingatlanfejlesztéssel foglalkozik; futó projektjeik között szerepel a a Váci utca elején álló, a közeljövőben újra piarista gimnáziumként és luxus irodaházként funkcionáló épületegyüttes hamarosan befejeződő fejlesztése, vagy a svábhegyi Költő Kert.

Városfejlesztési szempontból a 30 legfontosabb fővárosi közteret gyűjtötte össze a Studio Metropolitana. A városfejlesztő műhely legfrissebb kutatása Budapest és agglomerációs térségének, azaz a Budapest Metropolisz Régiónak a tereit vizsgálta meg civilek és szakértők bevonásával. A Fővárosban a Vérmező és a hozzá szervesen kapcsolódó Moszkva tér, Budapest térségében pedig a maglódi főtér újragondolása indulhat el hamarosan.

A Studio Metropolitana és a GKI Gazdaságkutató Zrt. által szerdán ismertetett kutatás szerint Budapest kiemelkedően jó adottságokkal rendelkezik a kelet-közép-európai térségben ahhoz, hogy a 3,5 milliós budapesti várostérség mágnesként vonzza magához mind a hazai, mind a külföldi "agyakat".

A hg.hu és a Studio Metropolitana közös sorozata, a Budapest hosszú távú városfejlesztési stratégiájával foglalkozó Metropoly Fórum hivatalosan záró epizódjához ért – szakmai hozzászólásokat azonban továbbra is szívesen fogadunk a témában. Utolsó cikkünk szerzője Szabó Tünde, a Studio Metropolitana munkatársa, a Metropoly program vezetője, aki írásában öt valódi nagyváros receptúráját mutatja be.

A metropolizáció trendje a globalizálódó világ spontán folyamata, a világ minden nagyvárosát érinti valamilyen módon. A városok többsége elszenvedi az ezzel járó változást, mások tudatosan tervezett akciókkal, hálózatosan szervezett régiókkal, és a kormányzási struktúrák alkalmazkodóképességének erősítésével versenyelőnyt kovácsolnak helyzetükből. A következő összeállítás néhány globális város metropoliszstratégiáját tekinti át.

Polyák Levente cikkét a Studio Metropolitana és a hg.hu együttműködésében közöljük. Polyák Levente építész, urbanista, jelenleg a MOME és a BME oktatója. Több párizsi, New York-i, budapesti és pécsi önkormányzati és civil kezdeményezésben vállalt szerepet, a Kortárs Építészeti Központ alapítójaként pedig rendszeresen közreműködik építészeti-városépítészeti rendezvények szervezőjeként. A 2010-es London Festival of Architecture magyar-brit témájú, The Anatomy of a Street című kiállításának kurátora.

A Budapestre látogató külföldi néha úgy érezheti, mintha a főváros ellenállhatatlan centripetális erők szorításában szenvedne. A város központi kerületei mágnesként vonzzák magukhoz nem csak a város nappali, de éjszakai használóit is. A központ gravitációjának hatása különösen erős a város kulturális csomópontjai tekintetében: hol van az a felfedezőkedv, amellyel a New York-iak Williamsburg és Bushwick ipari épületekkel és a magasban futó autópályákkal szabdalt negyedeibe koncentrálják energiáikat, amellyel a londoniak a belvárostól távoli Hackney galériáiban keresik a legújabb művészetet, vagy amellyel a berliniek Kreuzberg színházait veszik célba esténként? 

Koppenhága és Brüsszel mellett Budapestet is meghívták a 2011-es cannes-i ingatlanfejlesztői kiállításra a Főváros metropolisz-koncepciójának bemutatására. A MIPIM szervezői a Studio Metropolitana városfejlesztő műhely szakembereivel találkoztak.

Varga-Ötvös Béla cikkét a Studio Metropolitana és a hg.hu együttműködésében közöljük. Varga-Ötvös Béla közgazdász, a Falu-Város-Régió című település- és területfejlesztési folyóirat korábbi felelős szerkesztője, az ÉrtékTérkép Gazdasági Tervező és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója. Vidékfejlesztési stratégiák kidolgozásával, önkormányzati- és környezetgazdálkodással, urbanisztikai kutatással foglalkozik. A cikk első része november 18-án jelent meg, Albertfalva lehetséges fejlesztéseiről.

Terület- és értékgazdálkodás a felszíni közlekedési forgalom megszüntetésére alapozva

Száz évvel ezelőtt a budapesti Belvárosnak az Astoriától az Erzsébet hídig, a híres Duna-korzóig terjedő területe Magyarország és Európa egyik legelegánsabb övezete volt. Ahogy az egy világváros történelmi központjának kellős közepéhez illik. Ma pedig? Kétszer három sávon tranzitforgalom araszol zajjal, porral, rossz levegővel. Nem lehet leállni, lekanyarodni. A helyzet akkor enyhül néhány másodpercre, ha az autók tilos jelzést kapnak.

Varga-Ötvös Béla cikkét a Studio Metropolitana és a hg.hu együttműködésében közöljük. Varga-Ötvös Béla közgazdász, a Falu-Város-Régió című település- és területfejlesztési folyóirat korábbi felelős szerkesztője, az ÉrtékTérkép Gazdasági Tervező és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója. Vidékfejlesztési stratégiák kidolgozásával, önkormányzati- és környezetgazdálkodással, urbanisztikai kutatással foglalkozik. A cikk a november 15-én megrendezett Metropoly Fórum alkalmából készült.

Aligha szorul igazolásra napjainkban, hogy Magyarország - és benne a teljes területét lefedő települések - számára létkérdés a gazdaság élénkítése. Ennek kapcsán elsősorban az ún. húzóágazatok kerülnek középpontba, mint az építőipar, a járműipar, a logisztika, az informatika, a turisztikai ágazat, vagy a „tudásipar”. A gazdaság térbeli vetületei nem kapnak kellő figyelmet. Megítélésem szerint ez az egyensúlytalanság nagy hátrányokkal jár, mert potenciális előnyöket hagyunk kihasználatlanul, szűk keresztmetszetek merevednek meg. Hiányzik az az operatív szemlélet, amely a helyi értékre, mint hasznosítási és fejlesztési forrásra tekint. Sokszor csak a műemlékek gondozására, vagy valamely becses helyi táji, kulturális különlegesség megőrzésére terjed ki. Illetve, mivel az önkormányzatoknak nincs fejlesztési pénze, az ingatlanfejlesztők aknázzák ki a helyi érték gazdasági tartalmát egy-egy projekt keretében. Nincs átfogó, egységes, gazdálkodás-elvű, kezdeményező képes település- és területfejlesztési gyakorlat. Az önkormányzatok mások pénze után futnak, pedig a fejlesztési forrás a lábuk előtt/alatt hever a helyi érték formájában, ami az ingatlanértékben manifesztálódik.

Dr. Pallai Katalin cikkét a Studio Metropolitana és a hg.hu együttműködésében közöljük. A szerző 1990 óta dolgozik önkormányzati szakértőként és trénerként; a közpolitikai és stratégiai folyamatok mellett konfliktuskezeléssel, valamint az önkormányzati döntéshozók és civil résztvevők képzésével és támogatásával is foglalkozik. Pallai Katalin a november 15-i Metropoly Fórum résztvevője.

Tőle megszokottan érdekes gondolatokat fejtett ki Gauder Péter a cikksorozatot indító interjúban arról, hogy látja Budapest versenyhelyzetét és milyen szervezeti megoldást javasol e versenyhelyzet javítására. Bár máskor az ő is figyel a folyamatra, és nem csak a vágyakra, itt most nem maradt ideje a folyamatról is mondani valamit. Így, ami az interjúban szerepel az egy tipikus "tervezői megközelítés" alapján megfogalmazott elvárás. A tervező - szakértelme alapján megformált – véleménye: olyan intézményrendszer kellene a metropolis régiónak, amely a hálózati kormányzás logikája alapján intézményesítené az önkormányzatok és más szereplők együttműködését.

Horváth M. Tamás cikkét a Studio Metropolitana és a hg.hu együttműködésében közöljük. A szerző jogász, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem tanára, tudományos kutató. Szakterületei a közszolgáltatások szervezése, a közpénzügyek, illetve az önkormányzati közigazgatás fejlesztése. Horváth M. Tamás a november 15-i Metropoly Fórum résztvevője.

Hálózatos városfejlesztés: a kezdetek

Gauder Péter interjújában a hálózatos fejlődésű városrégiók nyugat-európai mintájáról beszél. Nagy-London adminisztratív régióját hozza föl példaként, egyben a nagyváros-igazgatás egyik modelljeként. A fölidézett tendencia összetettségét ezen a mintán keresztül valóban láthatjuk. A fejlődési folyamat ugyanis jellemzően ellentmondásos, inkább közvetett. A Nagy-Londoni Tanács (Greater London Council) a karizmatikus munkáspárti Ken Livingstone vezetése alatt (1981–86) érte el befolyása csúcsát. Ekkor azonban Margaret Thatcher kormánya megelégelte az intézmény és az ellenzéki vezető túlságosan nagy hatalmát, ezért megszüntették a Tanácsot.