svédország

A svédek nem viccelnek, ha a zöld fejlesztésekről van szó, de még skandináv mércével mérve is figyelemreméltó vállalásnak tűnik az a 20 évre tervezett és részben már megvalósult projekt, amely Stockholm Hammarby Sjöstad városrészben zajlik. A víz köré települt „tóvárosban” (a sjöstad elnevezés erre utal) egy hanyatlásnak indult, szennyezett ipari terület helyén virágzott ki a lakónegyed, amelynek polgárai biztosan nyugodt lelkiismerettel hajtják álomra a fejüket, amikor ökológiai lábnyomukra gondolnak. A terület komoly turisztikai célpontnak is számít: évente nagyjából 10 000 szakember keresi fel tanulmányozásra.  

Az olyan, szinte már banális megoldások mellett, mint a napelemek és napkollektorok, biogázzal működtetett városi buszok, a városrészt a környező természetes tájjal összekötő zöld folyosók és a zajszennyezés csökkentésére lesüllyesztett közutak érdemlik ki figyelmünket. Mindezeken felül azonban, biztos ami biztos, a városvezetés egyfajta felnőttoktatással is igyekszik rávenni a lakókat arra, hogy egy percig se feledkezzenek meg a környezettudatos élet velejáróiról. Európa egyik legfenntarthatóbb városrészét a napokban Budapesten a HuGBC által megrendezett Város a fenntarthatóság felé című konferencián Fryxell Stellan építész, várostervező (Tengbom Architecture) mutatta be a hallgatóságnak.

Haladó szemléletű, újrahasznosított anyagokból épült templomot adtak át a svédországi Sollentuna városában. Az építész, Helena Tallius Myhrman merész ötletét a fenntarthatóság és időtlenség motiválta.

Így vélekedett Karin Olofsdotter, Svédország magyarországi nagykövete a Margitszigeten felépült ökojátszótér csütörtöki megnyitóján - és vitathatatlan, hogy az elkészült létesítmény mindenképpen hozzájárul mindehhez. A Green Sweden 2011 program keretében létrejött kezdeményezés célja az volt, hogy hazai viszonyok közé is átplántálja a svédek köztudottan igen magas szinten álló környezettudatos mentalitását, már egészen kicsi kortól megkezdve a zöld gondolkodásra szoktatást. A játszótér többféle korosztálynak is kikapcsolódást nyújt, az olyan elemek pedig, mint a felhő alakú árnyékjáték, a vízjáték vagy a napenergiával működő lámpák egészen biztosan segítenek abban, hogy a gyerekeknek magától értetődő fogalom legyen a környezetvédelem.

Az ünnepélyes átadó stílusos aláfestéseként zsibongó gyerekcsapat nyüstölte a játékokat – szemmel láthatóan nem érdekelte őket sem Tarlós István, sem a svéd nagykövetasszony megnyitó beszéde, amit az érintettek cseppet sem bántak; „mindez a játszótér azonnali sikerét jelenti”, kommentálták.

A francia és az olasz hegyvidékek mellett Svédország jó ideje a síelés szerelmeseinek zarándokhelye – az elmúlt években érezhetően melegebbé vált téli hónapok azonban veszélyeztetik ezt a státuszt. Itt a megoldás: 70 ezer négyzetméteren a világ egyik legnagyobb fedett síközpontja, amely a naiv és síelésben kevéssé járatos szemlélőt leginkább egy félbehagyott autópálya-viaduktra emlékezteti.

Ki az, aki gyerekkorában ne álmodozna arról, hogy bunkert épít egy fa tetejére? Egy csodálatos helyet, amelyik csak az övé, a fák lombkoronái között: varázslatos és titokzatos. Közel van a természethez és kiemel – fizikailag is – az urbanizálódott világból.

A közelmúltban jelent meg egy fotósorozat a stockholmi metró különleges állomásairól, amelyek valószínűleg fölényesen megnyernék „a világ legizgalmasabb aluljárója” versenyt. Az 1950-ben megnyitott stockholmi metrót a világ leghosszabb kiállítóterének is nevezik, mert a 110 km hosszú vonal több mint 90 állomásában számtalan, az ötvenes évektől napjainkig élő művész alkotásaival lehet találkozni: mozaikokkal, szobrokkal, festményekkel, installációkkal, feliratokkal és domborművekkel.

Új komplex hulladékégetőt, dugódíjat és dunai tömegközlekedést is vázolt a fővárosi tervek közül Tarlós István budapesti főpolgármester június 9-én, a „Fenntarthatóság svéd szemmel” című budapesti svéd-magyar gazdasági konferencia sajtóreggelijén. A tervek azonban hosszú távúak és egyelőre rengeteg előkészítést igényelnek. A főváros, amely szívesen tanulna Svédországtól, az itthon működő svéd cégektől őszre egy margitszigeti játszóteret kap ajándékba.

Az elmúlt húsz évben számos később ikonná vált múzeummal gazdagodott a világ – gondoljunk csak a bilbaoi Guggenheim, vagy az amerikai Milwaukee Művészeti Múzeumra. Ezek az építmények azóta jellegzetes figyelemfelkeltő formájukkal mágnesként vonzzák a látogatókat a világ minden tájáról. Ennek újabb európai példája a Tham & Videgård Arkitekter, svéd építésziroda által tervezett Malmöi Modern Múzeum (Moderna Museet Malmö).

Nemzetközi csapat: a dán ADEPT, a nemrég Budapestet is megjárt japán Sou Fujimoto, és egy három tagból álló helyi csoportosulás nyerte a svédországi Falun városának új médiatékájára kiírt nemzetközi pályázatot. A nem túl nagyméretű, de izgalmasnak ígérkező épület a Dalarna Egyetem kampuszának része lesz.

Második alkalommal hirdette meg nemzetközi pályázatát a The Society for Moving Images about the Built Environment (SMIBE), nevéhez illően építészeti vonatkozású mozgófilmes alkotások számára. Az idén „Personal infrastructures”, azaz „Személyes infrastruktúrák” témában kiírt versenyen két első helyezettet hirdettek, általános és diák kategóriában. Az idei általános nyertes egy egyszerű, de briliáns ötlet filmes megjelenítése Svédországból: Mattias Löw Ice Carossello című munkája.