szabvány

A gyenge minőségű ajtók, ablakok, garázskapuk és erkélyajtók a lakás azon „gyenge pontjai”, melyek a betörők dolgát megkönnyíthetik. A statisztikák ugyanakkor azt mutatják, ha a nyílászáró három percen belül sem adja meg magát, a betörők többsége felhagy szándékával. Szakértőnk segítségével összeszedtük, egészen pontosan mi mindenen is múlik ez a három perc.

A betörők túlnyomó többsége, amennyiben az ajtók, ablakok feltöréséhez több mint három perce van szükségük, hamar elállnak a betöréstől. Ennek tükrében célszerű, hogy a lakástulajdonos, biztonsága érdekében, hatékony megoldásokon gondolkozzon.

A ’CE’ betűket számtalan terméken megtalálják a vásárlók, a jelölés pontos jelentésével azonban csak egészen kevesen vannak tisztában. Mit jelöl? Miért fontos tudni az értelmét? Miért jó, ha a vásárló tisztába van a jelöléssel? Egy konkrét példán, a kaputechnikai berendezések keresztül most sorra vesszük és elmagyarázzuk, mi mindent kell tudni a két kis betűről, hogyan szerezhető meg a jelölés, illetve a termékre milyen követelmények vonatkoznak.

A fűtési szezonnal sajnos a tragikus kimenetelű szén-monoxid mérgezések száma is egyre gyakoribb, és ezek hatására egyre többen döntenek a szén-monoxid jelző készülékek mellett. Szomorú tény azonban, hogy a piacon kapható készülékek többsége silány minőségű, olyan is van közöttük, amelyik életmentésre alkalmatlan. Völgyesi Tibor, egy akkreditált kalibráló laboratórium vezetője mesélt a hg.hu-nak a gyenge berendezésekről, és arról, hogy a laikus vásárló hogyan választhat ki egy viszonylag megbízható jelzőberendezést, a sok elégtelen minőségű termék közül.

A gázjelző készülékek egyik típusát a háztartási szén-monoxid-jelző, riasztó készülékek adják, amikhez már meglepően alacsony áron, pár ezer forintért hozzájuthat a vásárló. A piacon fellelhető készülékek zöme sajnos nem megfelelő minőségű, legtöbbjük nem hogy az EU-s szabványnak, de még a legelemibb biztonsági előírásoknak sem felel meg. A szakember – a forgalmazók által kínált CO-jelző készüléket hitelesített gázzal tesztelte – elmondja, hogy még olyan készülék is van forgalomban, amelyről hiányoznak azok a nyílások, melyeken keresztül bejuthat a gáz a szerkezetbe. De akad köztük olyan is, amelyik nem ad hangjelzést, habár ez lenne a funkciója. Megesik az is, hogy a berendezésről a próbagomb maradt le, amivel időnként ellenőrizni lehet(ne) a szerkezet működőképességét.

Szabvány, rendelet, javaslat - az ember azt sem tudja, mikor mit kell alkalmazni. EU irányelvek, hazai szabályozás: mely esetben melyiket kell elővenni? Nem mindig egyszerű a válasz, és könnyen futhatunk vakvágányra.

Érdekes és tanulságos előadásban volt része annak, aki október 28-án ellátogatott a Wienerberger Téglaipari Zrt. által rendezett szakmai konferenciára, minek központi témája a fenntartható építészet és az emberbarát építőanyag volt. Az előadássorozatot Dr. Tóth Elek, a Budapesti Műszaki Egyetem Magasépítési Tanszékének oktatója nyitotta, aki többek között az energiatakarékos lakóépületek tervezésének ésszerű stratégiájába vezette be a részvevőket, és csillapította a heves passzívház lázat. Előadásán a hg.hu is jegyzetelt.

2002-ben az Európai Tanácshoz tartozó országok megállapodtak, megpróbálják az energiafelhasználást a lehető legalacsonyabb szintre csökkenteni, és olyan energiatakarékos házakat tervezni, amik a jövőt gyermekeink és unokáink számára is élhetővé teszik. Ennek a szép álomnak a folyománya volt, hogy az elmúlt években olyan rendeletek, határozatok születtek, amik sajnos megmaradtak az álom szintjén. 1991-ben ugyanis, az akkori új épületfizikai magyar szabvány olyan tudományos szintű és minőségű volt, hogy az építészek számára lehetetlenné tette a szabvány alkalmazását. Ettől kezdve pedig az építészet és az épületgépészet két külön úton haladt tovább. Azt pedig, hogy épületeink mennyire energiatakarékosak, nem tudhatjuk, az építései engedély megszerzéséhez szükséges szám, ami az épület energetikai állapotát hivatott igazolni, ugyanis semmit nem mond ki.

A tűzestekre mindig felkapjuk a fejünket, aztán jobb esetben a lakás biztosításig terjed figyelmünk, pedig a gondosan megválaszott termékekkel is megelőzhetjük a vörös ördög terjedését. Az Európai Unió előírásainak érvénybe lépésével hazánkban is egyre szigorodnak a tűzvédelmi szabályok. Mivel az épületek tűzvédelmét az építőipari szabványok, és a szakhatósági szabályok betartása biztosítják, új épületeknél e tekintetben viszonylag nyugodtak lehetünk. De mi a helyzet a később beépített, ill. felszerelt termékekkel? Nézzük első cikkükben az árnyékolástechnikai eszközöket.

Az ember nem mindennap vásárol nyílászárót, garázskaput, a legtöbbünk számára komoly beruházások ezek, éppen ezért fontos, hogy a vásárlás körülményei tisztázottak legyenek: minőségi terméket kapjunk a pénzünkért, időben szállítsák, hibás teljesítés esetén pedig ne a vásárló húzza a rövidebbet. Siklósi Máté fogyasztóvédelmi szakértőt kérdeztük, mi mindenre érdemes odafigyelni nyílászárók, garázskapuk vásárlásakor.

Akár cserélik a kaput, akár új garázsra kerül, gyakran előfordul, hogy nem lesz szabványméretű a nyílás, ahová annak be kellene férnie. A gombhoz keressük a kabátot.

Az építkezők általában a nyíláshoz keresnek garázskaput. Pedig pénzt is spórolhatunk, nem beszélve a maceráról, ami azzal jár, hogy megtaláljuk azt a gyártót, aki legyártja nekünk méretre a szükséges garázskaput. Építkezésnél gondolkozzunk előre: válasszuk ki a szabvány méretű kaput és ahhoz alakítsuk ki a nyílást. Ha cseréről van szó? …