szecesszió

Ma már legfontosabb századfordulós építészeink között tartjuk számon, de Vágó Józsefnek korántsem szánta mindig ezt a szerepet a hatalom. Legfontosabb épületeinek egy része megsemmisült a háborúban, másokat a kommunista önkény tüntetett el. A megmaradtak azonban olyan széles látókörű mesterről árulkodnak, akinek munkássága máig érvényes tapasztalatokkal bír.

A Nemzeti Szalon főhomlokzata, amelyet a Vágó-testvérek tervei alapján alakítottak ki.

A Nagyváradon született Vágó József szorgalmával és tehetségével került az elmúlt század első két évtizedének legkiválóbb mesterei közé. Az újításai miatt nem kevés támadást is kapott építész Quittner Zsigmond budapesti irodájában kezdte pályafutását. Közös munkájuk a főváros tán legszebb szecessziós épülete: a Lánchíddal szemközti luxusépület, amely a Gresham Biztosító Intézet székházaként 1907-ben készült el. Itt már jelentkeznek azok a jellegzetes formajegyek, amelyeket később Vágó önálló épületein is felfedezhetünk – emiatt az építészettörténészek máig vitatkoznak azon, mennyire Quittner és mennyire a Vágó-testvérek tehetségét dicséri az épület.

A budapestUNDERGUIDE és a Hungarofest fél éven át tartó budapesti geocache játékot szervez, amelynek során a város különböző patinás épületeibe rejtenek el egy-egy ládikót, benne pedig folyamatosan változó meglepetéseket, amiket a felfedezők rejtenek el. A térkép valamint GPS koordináták letölthetőek innen, ami alapján könnyedén meglelhetjük a kincseket.

Barcelona után Budapestre érkezik az a szabadtéri fotókiállítás, amely Magyarország soros EU-elnöksége alkalmából az az EU-trió három országa (Spanyolország, Belgium, Magyarország) egy-egy városának szecessziós építészetét mutatja be Victor Horta, Antoní Gaudí és Lechner Ödön művészetén keresztül. A mintegy ötven, speciális könnyűfémből készült, 1,5 x 1,5 m-es tablóra nyomtatott, épületfotókból álló szabadtéri tárlat március 23-án nyílik Budapesten.

2010. október 28-án „Szecesszió Rigában” címmel nyílt új kiállítás a FUGÁ-ban. A megnyitón Nagy Bálint, a FUGA vezetője elmondta, céljaik között a kezdetektől fogva szerepelt nemzetközi kitekintő is, ám annak megvalósulására egy évet kellett várni.

Kortárs portugál építészet, a szecessziós Lettország csodái, Bujnovszky Tamás fotográfiái és a persze izgalmas magyar jazz: a FUGA Budapesti Építészeti Központ e heti programkínálata.

Az Európai Kulturális Örökség Napjain, szeptember 18-22. között a párizsi szecesszió építészeti gyöngyszemeit bemutató fotókiállítás nyílik Fehérvárcsurgón, a Károlyi-kastélyban.

A bécsi szecesszió alig negyvenesztendősen elhunyt, mégis világhírű mestere, Joseph Maria Olbrich emlékét és munkásságát idézi meg a Leopold Museum szeptember 27-ig látogatható kiállítása. A szecesszió névadó épületét, a Wiener Secessionnak a bécsiek által kedélyesen „arany tökfejként” emlegetett otthonát.

„Der Zeit ihre Kunst, der Kunst ihre Freiheit” – „A kornak a maga művészetét, a művészetnek a maga szabadságát”. A bécsi Secession épületének bejárata felett olvasható ez a büszke sor, a magyar származású bécsi író-újságíró, Hevesi Lajos szavai. Joseph Maria Olbrich ezzel az épülettel robbant be a köztudatba. Még nem volt harmincéves, de már irigylésre méltó előzetes karrierrel dicsekedhetett: Otto Wagner, a korszak legnevesebb bécsi építészének irodájában részt vett a városi vasútvonalak építészeti terveinek kidolgozásában. Hogy például a Karlsplatz jellegzetes állomásépületében pontosan mi köszönhető neki, sokáig vitatták az építészettörténészek; a legvalószínűbb, hogy az ornamentikus díszítésekért felelt.

Hogy kerül Mexikóvárosba egy magyar építész? Pontosítsunk: hogy kerül Mexikóvárosba az egyik legjobb magyar építész tán főműve, a hazai szecesszió kiemelkedő alkotása? Maróti Géza és a Palacio de Bellas Artes története kevéssé ismert, de lenyűgözően érdekes szelete a magyar művészetek történetének.

Mexikó viharos 20. századi történelme nem kedvezett a főváros legismertebb építészeti emlékének. Az 1900-as évek elején építeni kezdett, monumentális Szépművészetek Házát csak 1934-ben nyitották meg – időközben lezajlott egy „igazi” forradalom, földesurak lemészárolásával, bankok államosításával és alaposan elhúzódó válsággal. A Nemzeti Színházat és Operaházat magába fogadó épület mai képe az idők zűrzavarosságát tükrözi.

A világkiállításokra mindig is jellemző volt, hogy a kiállítók extrémebbnél extrémebb pavilonokkal vonulnak fel. Az adott korszak művészi elvárásait tükröző, egyedi tervezésű épületek nemegyszer szenzációként jelentek meg a kiállítási területeken. Az első világkiállítást 1851-ben Londonban Viktória királynő nyitotta meg. A grandiózus, acélszerkezetű üvegépítményben megrendezett esemény, a Grand Exhibition nyitánya lett a 19. és 20. századi seregszemléknek. Paxton Hyde parkban felépített híres Kristálypalotáját, az eseménynek helyet adó építményt lebontották, és sajnos ez a sors várt nem egy későbbi, hasonló funkciójú épületre is, jóllehet építészetileg korszakuk kiemelkedő alkotásai közé tartoztak.

Az állami reprezentáció épületei sajátos, kísérletező tervezést jelentettek az építészeknek, ezért is figyelemre méltóak. Önálló kiállítási pavilonok felépítése csak a 19. század végén vált általánossá. Az építészeti tervezés mellett nem egyszer az installációk, a kiállítási bútorzat, valamint a kiállítási tárgyak elhelyezése is az építészek feladata volt.

Ismét várja a látogatókat a Fundació Antoni Tàpies. Az értékes műemlék épületet, amely 1990 óta szolgál Barcelona egyik legismertebb múzeumának otthonaként, felújították és kibővítették; a megnyitón maga a 86 éves festő is megjelent.