szeged

Városi meseország egy elhagyott gyártelepből – nagy kihívást jelentő feladat, amelyet a fiatal európai tervezők erős mezőnyében magyar építészeknek sikerült legjobban megoldani. Magyar csapat munkája bizonyult a legjobbnak az EUROPAN nemzetközi építészeti-városépítészeti tervpályázat szegedi helyszínére készült koncepciók között – példátlan siker a díj történetében, amely ráadásul szinte egyöntetűen elnyerte a Klaus Kada vezette nemzetközi zsűri tetszését. A terv egyelőre nagyvonalú koncepció, az építészek azonban remélik, hogy szükség szerint jobban kidolgozva akár segíthet a létesítményt újrahasznosító befektető megtalálásában is. 

Az AMK+ Stúdió tagjai Álmos Gergely, Mezey Tamás és Kun Tamás, a húszas éveik végén járó építészmérnökök, akik kollégista koruk óta dolgoznak együtt. Nem újoncok a tervpályázatok terén, hiszen több versenyen is megmérettették magukat, mostani sikerük azonban kiemelkedik az eredmények sorából. Január 20-án Szegeden a terveket bemutató kiállítás nyílik, ahol kerekasztalon vitatják meg az érdekeltek a további hasznosítás lehetőségét.A csapat szóvivőjét, Kun Tamást faggattuk a siker titkáról és arról, mennyit lendíthet egy ilyen elismerés egy fiatal tervezőcsapat karrierjén.

Akad, amelyik csak tavaly óta, de olyan is, ami 35 éve várja a csodát: a magyar városok tele vannak elhagyatott, pusztuló szállodákkal. A vidéki városok történelmi szállóinak megüresedését az autózás elterjedése és a szállóvendégek szokásainak átalakulása indokolja, de, akárcsak Budapesten, olykor különféle pénzügyi machinációk is szerepet játszanak. A cikkünkben bemutatott tíz szálloda egytől-egyig sajátos történet, egyben viszont megegyeznek: mindegyik épület jobbat érdemelne a jelenlegi sorsánál.

Kass (Hungária) Szálloda, Szeged
Mióta üres: 1976 óta

Az 1897-ben, Steinhardt Antal tervei szerint a Tisza partján épült szállodát Szeged egyik legszebb, legendás épületeként ismerik. Harmincöt évvel ezelőtti bezárása óta egymást érik a tervek és kezdeményezések, hogy megújuljon, 1988-ban már meg is indultak a munkák, így legalább kívülről elfogadható állapotban van. Legendás bálterme és a 6396 négyzetméteres épület többi része azonban máig zárva. A jelenlegi tulajdonos, a Quaestor Csoport eleinte irodaházként szerette volna felújítani, a báltermet rendezvényhelyszínként üzemeltetve, majd mégis szállodaként való hasznosításhoz pályáztak uniós forrásokra. A kétmilliárdos beruházáshoz hatszáz milliós uniós támogatás járult volna – a beruházás mégis elmaradt. A cég most inkább szabadulna az épülettől, többféle hasznosítási módot tartva lehetségesnek.

Javában zajlik a munka a dél-alföldi város új tudományos és kulturális központjának építkezésén. Az eddig Agóra néven futó intézmény, amelyet a „szegedi Csodák Palotájaként” is emlegetnek, a 2009-es pályázatgyőztes, Báger András és Helmle Csaba tervei alapján készül, és hamarosan ugyancsak pályázaton keresnek neki új nevet.

Az EUROPAN Magyarország Titkárság az EUROPAN Európai Titkárságával, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és az EDF Démász támogatásával meghirdeti az EUROPAN 11 Nemzetközi Építészeti- és Városépítészeti Tervpályázatot a Szegedi EDF DÉMÁSZ Erőmű terület hasznosítására.

A közterekről szóló cikkünk előző részében általános, némileg idealista és naiv elmélkedésein túl egyfajta összkép kialakítása kedvéért nem érdektelen áttekinteni az elmúlt tíz év magyarországi eredményeit.

1. A Millenáris, a Gödör és az Erzsébet tér

Az Erzsébet téri Gödör Klub 2002-ben. Fotó: Firka Stúdió

Ha a legsikeresebb projektekkel akarjuk kezdeni a sort, feltétlenül a Millenáris Park (tájépítész: Új Irány Csoport, 2001) és az Erzsébet téri Gödör (építész: Firka Stúdió, tájépítész: Balogh Péter István, Bogner Zsuzsanna, Sándor Tamás, 2002) jut először eszünkbe. Voltaképpen mind a két helyszínen rehabilitációra került sor - egy felszámolt ipari üzem és egy meg nem épült színház helyén jöhettek létre olyan alkotások, amelyek a maguk idejében forradalminak tűnő megoldásokkal lepték meg a nagyközönséget és a szakmát egyaránt.

Egyedülálló országos programot indít természeti értékeink megőrzéséért, a városi közterületek állapotának javításáért a Szegedi Környezetgazdálkodási Non-profit Kft. A cég által 2010. május 12-én bejelentett kezdeményezés lényege, hogy vállalatok, intézmények, szervezetek és magánszemélyek fogadhatnak örökbe egy-egy parkot, teret, vagy utcát és vállalják, hogy valamilyen módon hozzájárulnak annak fenntartásához, esetleg az örökbefogadott közterületet rendszeresen rendbe teszik. Az első „árva terület” – a szegedi Stefánia park – már gazdára is talált.

Függetlenül attól, hogy hánykor kezdődik az éjféli mise, a templom ma is sok magyar család szentestéjének helyszíne. Ez indított minket arra, hogy 2009 karácsonyára összegyűjtsük az elmúlt húsz esztendő, vagy bátrabban fogalmazva: a kortárs magyar architektúra legszebbnek vélt templomait. Nem tisztünk a szakrális eredőt mérlegelni, így elsősorban az építészeti minőséget vettük figyelembe, szigorúan szubjektív szempontok alapján. Ezek a házak nemcsak saját műfajukban tartoznak a legjobbak közé, de reprezentálják azt is, hova jutott a magyar építészet a rendszerváltás óta: a szomorkodásra ezen a téren nincs okunk.

Az 1989 után új életre lehelt magyar szakrális építészetnek megvannak a maga sajátosságai - stiláris szempontból különösen, ha a református és az evangélikus templomokat tekintjük. Jellemzőek lehetnek a helyszínek is: a szocialista érában kifejlődött városaink többsége (Dunaújváros, Martfű, Százhalombatta stb.) csak a rendszerváltás után jutott templomhoz, akkor viszont valóban reprezentatív szándékkal, és olykor több, olykor kevesebb sikerrel. Külön kategóriát képeznek az új egyházi iskolák templomai, például Miskolcon, Győrben vagy az itt is szereplő Szegeden. A lista tehát szinte beláthatatlanul változatos és gazdag: az itt szereplők kiválasztásában így nagy segítségünkre szolgált a debreceni MODEM nemrég zárult, hasonló témájú kiállítása.

A szegedi Mars tér felújítását még az év vége előtt megindítják: az 1,2 milliárd forintba kerülő munkák során a mér meglévő két kiscsarnok mellé felépül egy 4500 négyzetméteres nagyobb, a szabad téren pedig a benti 300 mellé még kétszáz asztalt helyeznek el. Az első ütem összesen 3,3 milliárd forintos fejlesztésébe ezen kívül a REÖK előtti tér, a Kölcsey utca és a Gutenberg utca átépítése fért bele.

A REevolutio Consulting 2009. október 20-án Szegeden tartotta Regionális Fejlesztési Konferencia-sorozatának második állomását. Az esemény középpontjában a szerb-magyar gazdasági együttműködés állt. Az előadók többsége egyetértett abban, hogy a jövőben egyre nagyobb szerephez jutnak a klaszterek. A konferencián szóba került Szerbia uniós csatlakozásának fontossága, a szakemberek úgy vélekedtek, a szerb kormány elkötelezett Európa felé, azonban az ország állampolgárai kevés tájékoztatást kapnak az Unióról.

A délkelet-európai térség gazdaságfejlesztési motorjává válhatna Magyarország. Az ehhez szükséges feladatokat veszi sorra a ReEvolutio Regionális Fejlesztési Konferencia, amelyet 2009. október 20-án rendeznek Szegeden.