székház

2002-es alapítása óta ideiglenes helyszíneken működik a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság, amely globális hatáskörű igazságügyi szervezetként jelenleg négy afrikai ügyben folytat eljárást. Az állandó otthonra kiírt nemzetközi pályázaton nagynevű építészirodák csaptak össze, például Kengo Kuma, Christian de Portzamparc, David Chipperfield műhelyei, a holland Mecanoo vagy az OMA. A végső győztes, a dán Schmidt Hammer Lassen neve 2009 elején derült ki, nemrég pedig az első látványterveket is közzétették az épületkomplexumról.

Az ember naponta szalad el a főváros egyik legizgalmasabb épülete, a XIII. kerületi Rendőrpalota mellett anélkül, hogy tudná, a csillogó üvegfelületek, szabályos idomok és a méltóságteljes formák mit is rejtenek. A hg szerkesztői bekérezkedtek az épületbe, így bepillanthattak a kulisszák mögé, pontosabban az épület egy kevésbé forgalmas részére, a 16. emeleti kazánházba.

Azt már kívülről szemlélve is sejtettük, hogy az épület 16. emeletéről pazar kilátás nyílik majd a városra. Dr. Gáspár Tiborné, a Rendőrpalota műszaki felelőse azonban kevesek által ismert területre kalauzolt bennünket, ahol minden elképzelésünket felülmúló látvány fogadott.

Harminc esztendeje kormányozzák a világ atomhatalmait a szomszéd fővárosból. Az 1979. augusztus 23-án megnyílt meg bécsi UNO City azonban nem csak azért érdekes, mert otthont ad a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek, vagy mert az Egyesült Nemzetek Szervezete négy globális központjának egyike, New York, Genf és Nairobi mellett.

A hivatalosan UNOV (United Nations Office at Vienna) vagy VIC (Vienna International Centre, azaz Bécsi Nemzetközi Központ) elnevezésű épületegyüttest Johann Staber osztrák építész tervezte, és hat év alatt készült el. Több mint 5000, száznál is több országból érkezett alkalmazott dolgozik itt, az alkalmazottaknak csak harmada osztrák. A számos ENSZ-szervezetnek otthont adó létesítményt az ENSZ az osztrák államtól 99 évre vette bérbe, jelképes, évi 1 schillinges bérleti díjért - ez manapság hét eurócentet jelent.

Július 31-én, pénteken 10 órakor ünnepélyes kulcsátadás keretében az MTV végleg átadta Szabadság téri székházát, a volt Tőzsdepalotát a kanadai Tippin Corporationnek. Az épület vitathatatlanul Budapest legismertebb épületei közé tartozik. Köszönhető ez részben funkciójának, és nem utolsó sorban központi fekvésének is. Ebben látott fantáziát a kanadai Tippin Corporation, amely 2006-ban 4,5 milliárd forintért vásárolta meg az ingatlant a magyar államtól. A megállapodás értelmében azonban a bérlő, az MTV mindezidáig az épületben maradhatott. Az eredeti elképzelésekben még luxuslakások és szálloda szerepeltek, azonban a megváltozott piaci körülmények között végül egy vegyes funkciójú (iroda-kereskedelmi létesítmények) komplexum valósul majd meg. Az átalakítás tervezési munkáival a New York-i Beyer Blinder Belle tervezőirodát bízták meg.

Nemcsak földrajzilag kerül távol a magyar köztelevízió régi székházától. A munkatársak ugyanis már most azon keseregnek: eddig sem volt könnyű némelyik honatyát a csatorna stúdiójába csábítani, a Parlamenttel szomszédos Szabadság térre – de mi lesz, ha végleg elfoglalják új, óbudai székházukat? Ráadásul a Bojtár utcai, átadás alatt álló tömb az intézmény arculatában is jelentős változást hoz.

Reprezentativitás helyett racionalitás: ez a váltás határozza meg a Magyar Televízió költözését. És nemcsak a várható többszáz fős leépítés miatt: a Szabadság téren fekvő, impozáns székházat ugyanis olyan átlátható, funkcionalista irodaépületre cserélik, amely kissé talán túlságosan is kevéssé árulkodik leendő lakóiról.

Üresen álló SZOT-üdülő, üzletközponttá alakított laktanya, főiskolává alakított szovjet tisztiképző: hosszan sorolhatnánk a rendszerváltással eredeti funkciójukat elvesztő épületeket. Ezek közül kiemelkednek az egypártrendszer hatalmi palotáinak szánt pártszékházak. Architektúrájuk minden más épületnél szorosabban kötődött a párt által diktált, uralkodó stílushoz, ez alapján jól elválaszthatók a Rákosi-korszak szocreál épületei és a Kádár-korszak változatosabb stílusú, a hatvanas évek modernjének jobban megfelelő épületek.

Témánk aktualitását az adja, hogy az MSZP elhagyta „legendás”, Köztársaság téri székházát, és az erzsébetvárosi Jókai utcába hurcolkodott át. Bár 1956 óta az épülethez igen rossz asszociációk kötődtek, a rendszerváltó pártok közül az MSZP utolsóként költözött ki a többpártrendszer kialakításakor megörökölt épületből. Az MDF a Bem teret, a Fidesz pedig a Lendvai utcai palotát hagyta korábban maga mögött, és magánkézbe jutott a két párt által közösen használt Váci utcai egykori Tiszti Kaszinó is. Az SzDSz a Mérleg utcából a központinak nem nevezhető Gizella utcába vándorolt, és mostanában a hírek szerint ismét költözni készül. A kisgazdák a Belgrád rakparttól, a kereszténydemokraták pedig Nagy Jenő utcai országos központjuktól váltak meg. A mai székházakat a szükség határozza meg, és az eklektika uralja; nyoma sincs annak a politikai átgondoltságnak, ami a rendszerváltás előtt jellemző volt a műfajra. Az egyetlen kivétel talán a Fidesz jelenlegi, Szentkirályi utcai otthona, amely a közismerten jobboldali Makovecz Imre egyetlen számbavehető fővárosi épülete.

Német cég, a kétszáz főt foglalkoztató, Münchenben, Berlinben, Dubaiban és Sanghajban is irodát fenntartó Henn Architekten nyerte a pályázatot, amelyet Kína legnagyobb biztosítótársaságának székházára írtak ki. A China Life Insurance R&D Center Peking egyik külvárosában, high-tech-re hangszerelt tradicionális kínai építőmetódusok szerint épülhet fel.

Újabb lenyűgöző épülettel gyarapodik Madrid a Madárfészek építészei, Jacques Herzog és Pierre de Meuron jóvoltából. A BBVA bankcsoport 2013-ban költözhet be a fedett park tetejére ékelt, kristálykorong alakú új székházba, amely költőiségével és környezetbarát működésével a város ikonjává válhat, a svájci sztárduó korábbi spanyol munkáihoz hasonlóan .