Egy friss ENSZ tanulmány szerint 2010-ben 32 százalékkal nőtt világszerte az az összeg, amelyet környezetbarát energiára költünk. Ennek oka, hogy a zöld energia egyre olcsóbban és egyre könnyebben elérhetővé válik, illetve számos országban egyre szigorúbban követelik a megújuló energiaforrások használatát.
A tervek szerint Dél-Korea összesen 8,2 milliárd dollárért építi fel gigantikus tengeri szélerőműfarmját. Az ország vezetése úgy véli, hogy a megújuló energiaforrások nemcsak a gazdaságnak tesznek jót, hanem a lakosságot is megelégedéssel töltik el.
Tegnap már bemutattunk egy hordozható vízturbinát, ami pont kicsi mérete és mobilitása miatt volt nagyszerű. Ma ismét bemutatunk egy ilyen szerkezetet, de ez az előzőnél monumentálisabb, és nem a vízben üzemel, hanem a tenger felszínén, ahol a szél energiáját hasznosítja, amiből villamosenergiát állít elő.
A taipei (Taiwan) művészeti központ tervezésére kiírt pályázatra beérkezett művek egyikének sikerült ötvöznie az épületet a szélgenerátorral. A tornádót formázó toronyház külső burkát íves, uszonyszerű lapátok alkotják, amelyek a magasban süvítő szelek hatására forgásba hozzák a homlokzatot. A rendkívüli létesítmény megálmodói Ulf Mejergren és Anders Berensson a Vision Divisiontől, iletve munkatársuk, Markus Wagner a Svens Standardtól. A torony nemcsak önmagában különleges, hanem nagyszerű háttere lenne a benne zajló rendezvényeknek. A torony lába nyitott közösségi tér, ahol a látogatók ezüstszínű gyöngyök tengerében sétálgathatnak. A torony belsejében csigalépcső és lift visz fel az előadótérbe, de az alkotók egy különleges VIP-járművet: szintén óriás ezüstszínű (akril-) gyöngyökből összeállított „vonatot”. A torony tetején található előadótér rejtett világítása az elérni kívánt hangulattól függően állítható, és itt is visszatér a gyöngymotívum mint dekoráció. A pályamű sajnos nem nyert a kiíráson, helyette az OMA kapta a megbízást.
A skót Eaglesham közelében épül Európa legnagyobb szárazföldi szélfarmja. Az átadása után a 452 megawatt teljesítményt 176 szélturbina állítja majd elő. Az adatot jó szemlélteti, hogy ez szinte egyenlő a Paksi Atomerőmű összteljesítményének negyedével.
Hiába áll élen Nagy-Britannia az Északi-tenger megújuló erőforrását kiaknázó partmenti szélfarmok telepítésében, a banki projekthitelek befagyasztása bedöntheti a szigetország ambiciózus emissziócsökkentési stratégiáját is. Ha ugyanis a kormány nem száll be komoly összeggel a finanszírozásba, a nemrég jóváhagyott óriásberuházásoknak esélyük sincs a megvalósulásra.
Elindulhat Európa legnagyobb partmenti szélfarmja, a London Array kivitelezése, miután a világhírű RMJM építésziroda megkapta a tervezési engedélyt a kulcsfontosságú parti transzformátor- és elosztóállomásra. A kunyhósort formázó létesítmény kapcsolja össze a partközeli vizeken telepített, 1000 megawatt összteljesítményű turbinákat a brit áramszolgáltató hálózattal.
A technológia megállíthatatlanul fejlődik, és a szél ősi energiája egyre jobban a figyelem középpontjában áll. Tavaly minden korábbinál több szélerőművet telepítettek, az USA pedig a történelemben először végzett a lista élén. Új szelek fújnak a tervezésben is: a legtisztább, egyik legmegbízhatóbb és leggazdaságosabb energiaforrás kiaknázására ütős modellek és vizionárius elképzelések születtek a háztartási áramfejlesztő energiagolyótól a szélerőműves luxustornyon át az európai szélfarm-szuperhálózatig, amelyek bizonyítottan működőképesek a gyakorlatban.
A szelek urának megzabolásánál a legnagyobb reményt az Északi-tenger partmenti vizeiben telepítendő létesítményekhez fűzik, és ugyancsak sokat várnak a Norvégiában tesztelt mélyvízi szélfarm úszó turbináitól. A károsanyag-kibocsátás megtakarításán túl mindkét projekt lényegesen csökkentheti Európa Oroszországtól és az öbölbeli olajállamoktól való függőségét.
Dubai ezidáig sem éppen visszafogottságáról, szerénységéről elhíresült tengerparti látképe újabb feltűnő kis darabbal gazdagodik, ráadásul ameddig az olaj nagy profittal értékesíthető a világpiacon, addig jut forrás a környezetvédelmi megfontolásokra is.
Szélturbinákat és napelemeket szerelne New York magasházaira Michael Bloomberg polgármester, hogy néhány éven belül Amerika legfenntarthatóbb metropoliszává tegye városát. A verseny kiélezett: erre a címre tör Chicago és Boston is. A fenntarthatóság és a környezetbarát építészet az utóbbi időben mindegyre követendő jelszavakká válnak – de mit tehetnek ez ügyben egy valódi, már létező nagyváros lakói?
„Nélküled Bloomberg polgármester nem tudja elérni azt a célt, hogy 2030-ra a város károsanyag-kibocsátása 30%-kal csökkenjen. A változás rajtad áll. Mindannyiunkon” - e szavakkal indul New York ökoprogramjának honlapja. Rögvest leszögezve, hogy nem az ingatlanfejlesztők, a városi hivatalnokok vagy a kormány meggyőzésén, hanem bizony az egyszerű városlakón múlik, mennyit élvezhetnek utódaink a mai természetből.
