szentendre

Szombaton, március 24-én nagyszabású ünnepség keretében nyitották meg újra a szentendrei MűvészetMalmot, amelynek nemcsak épülete, de vezetése is megújult, miután mostantól a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának (PMMI) kezelésében működik. A változás még elég friss, de a város ambíciói méretesek: a MűvészetMalmot a debreceni MODEM mellett a második legnagyobb kortárs vidéki kiállítóhellyé kívánják tenni. Kérdés, mit szól ehhez például a pécsi Janus Pannonius Múzeum. A háttér mindenesetre mostantól adott Szentendrén.

Az épületet és a nyitókiállítást, amely Szentendrét mint festészeti témát mutatja be, a hivatalos megnyitó előtt egy órával, sajtótájékoztatón mutatták be az újságíróknak. Dr. Dietz Ferenc, a város polgármestere a közelmúltban lezajlott fejlesztések eredményéről és a belváros átépítéséről is megemlékezett néhány mondatban – a MűvészetMalom rekonstrukciója az utóbbi, uniós támogatású projektnek a része volt. Dr. Kálnoky-Gyöngyössy Márton a PMMI terveiről beszélt: a Ferenczy Múzeum új otthonával, a Fő tér környékén álló múzeumokkal, a most felújított MűvészetMalommal és a Régi Művésztelep nemrég létrehozott galériájával új múzeumi tengelyt hoznának létre Szentendrén, közép-európai léptékben is meghatározó kulturális negyedet alkotva.

Ma alighanem a „hobbit-lak” jut először eszünkbe róla. Felépülte idején, 1976-ban azonban a Duna Étterem a modernista klisék elleni lázadást és a tervező tánc- és mozgástanulmányainak izgalmas tanulságait képviselte. Ma is megvan, szinte a felismerhetetlenségig átépítve – ez az oka annak, hogy még a szentendreiek közül is kevesen tudják: a HÉV-végállomástól egy kőhajításnyira, a Postásstrandon áll egy Makovecz Imre tervezte épület.

Makovecz Imre szentendrei Duna Étterme újkorában

A szentendrei épület persze nem foglal el meghatározó helyet a hatalmas Makovecz-életműben. De érdemes tudni, hogy tervezése előtt néhány évvel az építész épp éttermei miatt kapta (egyetlen) Ybl-díját. 1959-es diplomázása után ugyanis Makovecz három évig a BUVÁTI-ban dolgozott, majd 1962-től majd egy évtizedig a SZÖVTERV irodájában. A hivatalosan Szövetkezeti Tervező, Kivitelező és Üzemszervezési Vállalat névre hallgató, természetesen állami intézmény elsődleges feladatának az országszerte működő földművesszövetkezetek igényeinek kiszolgálását szabták meg 1954-es alapításakor. Makovecz elsődleges szakterületévé ezen belül a szövetkezeti működtetésű vendéglátóhelyek tervezése vált. Így születtek első jelentős és igazán sajátos munkái: a patinás anyagokat, követ, nádat, cserepet használó, a környezethez illeszkedő,mégis érdekes megformálású éttermek. A velencei Cápa vendéglő (1964), a balatonfüredi Halászkert vendéglő és a szekszárdi Sió Csárda (1964-65), a balatonszepezdi SZÖVOSZ-üdülőtelep (1966-67), az 1967-es Mezőgazdasági Kiállítás Gulyás csárdája (elbontva), illetve a Tatabánya melletti, sajnos mára elpusztult Csákányosi csárda felkeltették a szakma figyelmét is, hiszen a kolléga, Mendele Ferenc szavaival „új színt, értéket” jelentettek „a sokszor eléggé folyóirat-ízű építészetünkben.” A felsorolt épületek többségét publikálta a Magyar Építőművészet, és Makovecz 1969-ben Ybl-díjat kapott „a vendéglátó épületek tervezésében a népi építészet hangulatához illeszkedő, önálló utat kereső építészeti tevékenységéért.”

Családi házas és üdülőövezet találkozásánál, a modern építészet jegyében épült fel a környezettel különösen harmonikus egységet mutató hófehér villaépület. Az elegánsan letisztult, minden részletében mívesen kivitelezett ház ritka odafigyeléssel, aprólékos gondossággal készült, a tájolástól egészen az egyedileg készíttetett bútorokig.

Az igényes végeredményt az is lehetővé tette, hogy a tervezés mellett a kivitelezés folyamatát is szorosan kézben tarthatta az építész. A tervezővel, Kuknyó Lajossal beszélgettünk arról, hogyan sikerült létrehozni a környezet-épület-belső tér tökéletes harmóniáját.

Május 6-án a szentendrei Péter-Pál Galériában egy észt-finn-magyar ékszereket és textileket bemutató kiállítás nyílik a Finnagora és a Magyarországi Észt Intézet együttműködésének köszönhetően. A kiállítás kortárs kézműves tárgyakat, egy észt, egy finn és két magyar művész munkáit mutatja be. Az alkotók közös vonása, hogy saját népük és más finnugor népek kultúrájából, hagyományaiból és ősi szimbólumaiból merítenek ihletet.

Ma nyílik kiállítás a fiatal ékszertervező, Juhos Janka kollekciójából a Szentendrén található a Salon de Boheme-ben. A tárlat egy hétvégi kirándulással egybekötve igazán kellemes tavaszi programnak kínálkozik, a kortárs ékszerek szerelmeseinek kötelező látnivaló.

Hamarosan beköszönt a tavasz, és a budapestiek újból ellátogatnak kedvenc kirándulóhelyükre Szentendrére. A kirándulást legnagyobb örömünkre márciusban divatos kiállításokkal fűszerezhetjük a Salon de Bohéme-nek köszönhetően. A magyar alkotók portékáit árusító divatüzlet és showroom február 23. és március 30. között két tárlattal is kedveskedik a divat szerelmeseinek. Csömör Boglárka divattervező és Juhos Janka ékszertervező alkotásai kerülnek bemutatásra.

Korábban már írtunk a karácsonyi design vásárokról, a Goubáról, aminek ezúttal a Szabadság tér a főhadiszállása, a Kreatimmról, ami az Iparművészeti Múzeumban került megrendezésre, WAMP-ról, ami a Millenárison kapott helyet és az Égboltról is, ami a Grandióban vásározik a jövő hétvégén. Most ezek mellé a vásárok mellé mutatunk még két ajándékvadászatra kitűnően alkalmas bazárt.

Ismét workshopot rendez a szentendrei design lelőhely, a Salon de Boheme. A december elején megrendezésre kerülő programra kétbalkezeseket és kreatívokat egyaránt várnak, akik szakember segítségével textil nyakláncot készítenek majd.

A szentendrei Salon de Boheme a kortárs magyar tervezők már jól ismert gyűjtőhelye. Kaphatóak nálunk például Pazicski Miklós, Szép Szidónia és Tamara Barnoff kreációi is. Az üzlet nemcsak az ott árusított ruhákon keresztül foglalkozik a divattal, hanem alkalomadtán beszélgetéseket, workshopokat is szervez a téma iránt érdeklődőknek. A következő, november 6-án és 7-én megrendezésre kerülő Divatos teóriák napjai nevű programjuk során a látogatók rendelkezésére bocsátják tekintélyes divattörténeti könyvgyűjteményüket.

Szeptember 14-én az alapkőletétellel megkezdődött az új szentendrei köztemető építése; az ünnepségen részt vett a város polgármestere és főépítésze, valamint a terveket készítő A4 Stúdió vezetője, Kendik Géza építész is. Az iroda tavaly ezzel a tervével díjat nyert a Barcelonában rendezett World Architecture Festivalon.