szigetelőanyag

Az Európai Parlament és Tanács irányelvei szerint 2020-ra 20 százalékra kell növelni a megújuló energiaforrások arányát az épületek energiaellátásánál, és biztosítani kell, hogy az új épületek közel nulla energiaigényűek legyenek. Nézzük, milyen követelmények szerepelnek az új hazai épületenergetikai szabályozás tervezetében.

Egy épület hőveszteségének mintegy 30-40 százaléka a falakon keresztül távozik. A tetőn további 20-30 százalék, az ablakokon átlagosan 12-25 százalék, a padlón, a födémen 10-15 százalék, a maradék pedig a kéményen át tiszta hőkibocsátás formájában. Az energiafogyasztás csökkentésének egyik leghatékonyabb módja a megfelelő szigetelés, amelynek vastagságára és módjára egyre szigorúbb előírások vonatkoznak majd az elkövetkező években.

Az épületek tervezett hőátbocsátási követelményértekéiről Osztroluczky Miklós okleveles építészmérnök, címzetes egyetemi tanár tartott előadást a Construma kiállítás keretében megrendezett MEPS konferencián, 2011. április 8-án.

Bár az épületek energetikai jellemzőit meghatározó jogszabály nem teszi kötelezővé, a padlók hőszigetelése nemcsak a passzívházaknál ajánlott. Megfelelő minőségű és kellő vastagságban elhelyezett szigetelőanyagokkal csökkenthetjük az energiaveszteséget, és megelőzhetjük a penészedés kialakulását.

A talajjal érintkező szerkezetek hőszigetelését a hagyományos épületeknél gyakran elhagyják, de a passzívházaknál nem ritka a 25 cm vastag padlószigetelés sem. A 7/2006 TNM rendelet, mely az épületek energetikai jellemzőit határozza meg, nem tulajdonít ennek nagy jelentőséget. A jogszabály szerint az épület kerülete mentén 1,5 méter széles sávban szükséges a hőszigetelés, de ez részben, vagy egészben felkerülhet akár a lábazatra is.

„A külső határoló falak mentén sávban elhelyezett hőszigetelés nem jó megoldás” - mondta Kruchina Sándor, az Austrotherm szakértője. „Nem lehet a lakás közepén egy 6-10 cm mély medencét létrehozni, ezért vagy betonnal kell síkba hozni a felületet, vagy – ami szerencsésebb – az egész padlót kell szigetelni.”

Ha a hőszigetelés vonala megszakad, nem alakul ki az épület körül az ún. termikus burok, ennek hiányában pedig hőhidak jönnek létre. Ez nem csak energiaveszteséggel jár, hanem a páralecsapódás miatt penészesedés is kialakulhat.

A Bikali Élménybirtok Magyarországon egyedülálló interaktív tematikus park. A látogatók egy napra a középkorban érezhetik magukat, megismerhetik a hagyományos mesterségeket, a korabeli ételeket. Az élménybirtok építményeinek szigeteléséhez az Austrotherm termékeit használták, a szigetelőanyagokból csaknem 500 köbméterre volt szükség.

A Bikali Élménybirtok látogatói ízelítőt kapnak egy középkori falu hétköznapjaiból. Tanulmányozhatják, hogyan dolgoztak ötszáz évvel ezelőtt a fazekasok, a kovácsmesterek és a kosárfonók, az Óváros fogadójában kipróbálhatják, milyen volt egy középkori menü. A sikátorokban található műhelyekben pékmester, mézeskalácsos, gyertyaöntő, szabómester várja a vendégeket, a Főtéren pedig középkori lovagokkal lehet találkozni.

A Reneszánsz palotában kapott helyet a 300 fős lovagterem, ahol hétvégenként műsorokat és lovagi vacsorákat rendeznek. A Lovagi küzdőtér az élménybirtok leglátványosabb állomása, ahol lovagi tornákra, ügyességi lovasbemutatókra és látványos csatajelenekre kerül sor. 

Manapság annyi szó esik már a hőszigetelésről, hogy nehéz újat mondani. Azonban vannak tipikus kérdések, amik időről-időre felmerülnek, ezért összegyűjtöttünk egy csokorra valót belőlük.