szombathely

Akad, amelyik csak tavaly óta, de olyan is, ami 35 éve várja a csodát: a magyar városok tele vannak elhagyatott, pusztuló szállodákkal. A vidéki városok történelmi szállóinak megüresedését az autózás elterjedése és a szállóvendégek szokásainak átalakulása indokolja, de, akárcsak Budapesten, olykor különféle pénzügyi machinációk is szerepet játszanak. A cikkünkben bemutatott tíz szálloda egytől-egyig sajátos történet, egyben viszont megegyeznek: mindegyik épület jobbat érdemelne a jelenlegi sorsánál.

Kass (Hungária) Szálloda, Szeged
Mióta üres: 1976 óta

Az 1897-ben, Steinhardt Antal tervei szerint a Tisza partján épült szállodát Szeged egyik legszebb, legendás épületeként ismerik. Harmincöt évvel ezelőtti bezárása óta egymást érik a tervek és kezdeményezések, hogy megújuljon, 1988-ban már meg is indultak a munkák, így legalább kívülről elfogadható állapotban van. Legendás bálterme és a 6396 négyzetméteres épület többi része azonban máig zárva. A jelenlegi tulajdonos, a Quaestor Csoport eleinte irodaházként szerette volna felújítani, a báltermet rendezvényhelyszínként üzemeltetve, majd mégis szállodaként való hasznosításhoz pályáztak uniós forrásokra. A kétmilliárdos beruházáshoz hatszáz milliós uniós támogatás járult volna – a beruházás mégis elmaradt. A cég most inkább szabadulna az épülettől, többféle hasznosítási módot tartva lehetségesnek.

Augusztus 17-én elhunyt Szombathely egyik legismertebb építésze, Mátis Lajos, akinek munkásságát a város Hefele Menyhért-díjjal ismerte el. Mátis helyi kollégája, Heckenast János visszaemlékezése szerint igazi „őstehetség” volt; legismertebb munkája a magyar késő-modern építészet két, ma nem megfelelően értékelt főműve: a Savaria Filmszínház és a Képtár épülete Szombathelyen.

Nyugat-Magyarország kisebb-nagyobb településeit a középkori vagy barokk városmagok kapcsán kedveskedve "ékszerdobozokként" szokás emlegetni. Szombathelyre viszont ez a skatulya nehezen lenne ráhúzható: Vas megye székhelyét ma leginkább a második világháborút követő újjáépítések jellemzik, a maguk brutálisan egyszerű forma- és színvilágával. A beruházás-láz ma újra jellemzi a várost; három friss eredménye, amelyet a helyszínen nyílt alkalmam megszemlélni, felemás érzéseket kelt.

A székesegyház boltozatára csak nemrég került vissza a festés egy része. Kép: hg.hu

A 2. világháború végnapjaiban a németek által megszállt Szombathely 4471 házából a szövetséges bombázások 3375-öt rongáltak meg. Leégett a városháza és a színház, beomlott a székesegyház, tönkrement szinte minden középület. Az újjáépítés a hatvanas-hetvenes években vett nagy lendületet. Olyan, később Ybl-díjjal elismert középületek születtek ekkor, mint a Magyar utcai kollégium (Nagy Elemér, 1964-66), az Isis Szálló (Szabó Iván, 1967-68), vagy a Savaria Filmszínház (Mátis Lajos, 1970-72). Többnyire rossz állapotuk ellenére ezek a házak ma is meghatározzák a belváros képét. A lassú újjáépítésre kiváló példát szolgáltat a Szily János püspök által építtetett, nagyméretű székesegyház, amely boltozatával barokk freskódíszét is elvesztette. A háború után újrafalazott, évtizedekig szürkéllő mennyezetre az elmúlt években került vissza az egykori díszítőfestés. A figurális freskókat nem pótolták, de a templombelső így is harmonikus összképet nyújt.

Megújuló koncepcióval, rendkívül izgalmas és sokrétű szakmai fesztivállá alakul az idei Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem, amelyet 44. alkalommal rendeznek meg idén Szombathelyen.

Április 8-23. között látható a szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtár kiállítótermében Sellyei Tamás Ottó, valamint a hg.hu A 7 grafikusa sorozatában is bemutatott Nagy Dániel és Orbán Péter Nemzedékek című kiállítása.

Nyertest hirdettek a szombathelyi színház tervezésére kiírt országos pályázaton. A Zsuffa-Kalmár Építésziroda, amely már az előző fordulót, az ötletpályázatot is megnyerte, mégsem örülhet szabadon: Ipkovich György, a város polgármestere az eredményhirdetéssel szinkronban kijelentette, hogy az építkezésre momentán egyáltalán nincs pénz. A forrást már a pályázatra is a kormány biztosította, és a kőszínház megvalósulására is csak központi támogatással lehet esély – valamikor a jövőben.

Pedig az első díjas terv újabb minőségi lépcsőfokot jelentene Szombathely életében. A város méretéhez képest is jelentős középületekkel gyarapodott az elmúlt években; említeni elegendő csupán az Arena Savaria sportcsarnokot (tervezők: Pálfy Sándor, Fialovszky Tamás, Sajtos Gábor és Ivanics Éva), a mellette álló rendezvényközpontot (Koós Marianna, Sztojka Gábor). Az első díjas terv megvalósulása nemcsak a város életében jelentene újabb igazodási pontot, de Zsuffa Zsolt és Kalmár László családiház-tervezésben élen járó irodájának is, amely eddig egyetlen komoly lehetőségével: a budaörsi városháza sokszorosan díjnyertes tömbjével bizonyította be, hogy magasztosabb feladatokra hivatott.

A következő tíz évben biztosan nem épül fel a szombathelyi Weöres Sándor Színház állandó otthona – jelentette be a hétvégén Ipkovich György, a dunántúli város polgármestere. A városvezetés annak ellenére döntött a projekt leállításáról, hogy tavaly 850 millió, idén pedig további egymilliárd forintot kaptak a központi költségvetésből a munkálatokra, és lezajlott az első tervpályázat is, a Zsuffa-Kalmár Építésziroda győzelmét hozva.

Örvendetesen sok nívós terv látott napvilágot Magyarországon az elmúlt hónapokban, dacára annak, hogy a gazdasági válság és az építőipar csatája még a félidőnél sem tarthat. Az uniós forrásokból megvalósuló számos beruházás biztosan jótékony hatással lesz a hazai szakmára, néhány projekt láttán azonban a legjobb válságmenedzserek szeme is elkerekedne. Európa pénze mellé ugyanis némi magyar forint is elkél, annak pedig igencsak szűkében vannak a hazai önkormányzatok.

A kormány 1800 milliárd forintos csomaggal stimulálná a gyengélkedő építőipart. Ez azt a 670, idén és jövőre meginduló vagy zajló beruházást jelenti, amelyek biztosan elnyerik az Európai Unió támogatását. Az összeg több mint kétharmadát útfejlesztésre vagy más közlekedési beruházásra szánják, a fennmaradó hányad jut kulturális, környezetvédelmi, közösségi, tudományos, kutatás-fejlesztési projektekre.

A Zsuffa-Kalmár építésziroda nyerte a Szombathely új kőszínházának megtervezésére kiírt építészeti és városrendezési ötletpályázatot. A terv egyelőre csupán a tér kiképzésében és az új színházépület tömegformálásában irányadó, ám az máris kitűnik, hogy a teátrum meghatározó kortárs színfoltja lehet az ezen a téren mostanában egyébként is éllovas Szombathelynek.

A Zsuffa-Kalmár Építész Műterem a legismertebb magyar műhelyek közé tartozik. Budaörsi városházájukkal a nemzetközi színtéren is komoly feltűnést keltettek, és évről-évre bekerülnek a Média Építészeti Díj elismertjei közé is. A szombathelyi Weöres Sándor Színház épületének és környezetének rendezésére kiírt ötletpályázaton munkájuk szerteágazó volta és a meglévő környezeti elemek szinte költőien kimódolt újrafelhasználása. Az alábbiakban a terv műleírásából olvashatóak részletek.