találmány

A napkollektorok célja eddig a használati melegvíz-készítés és fűtés rásegítés volt, az elektromos áramot pedig más források, pl. napelemek biztosították a környezettudatos felhasználóknak. Bostoni kutatók azonban nemrég bebizonyították, hogy egy továbbfejlesztett napkollektor ennél sokkal többre is képes: elektromos áram termelésére is alkalmas.

A Boston College és a MIT (Massachusetts Institute of Technology) tudósainak találmánya egy átlagos napkollektorhoz képest 7-8-szor hatékonyabb, és a villanyszámlát is képes lecsökkenteni. Ehhez két innováció volt szükséges. Első lépésként egy nanostrukturált anyagból készült, jobb fényelnyelő képességgel rendelkező felületet készítettek, majd a különleges anyagot egy légmentesen lezárt panelbe helyezték. Ezekkel a fejlesztésekkel a napkollektor hatásfoka nőtt, és elektromos áramtermelésre is képessé vált.

Amit eddig csak a sci-fikben láttunk, most valósággá válik, jönnek a repülő házak. A Skylifter névre keresztelt, leginkább ufóra hasonlító repülő szerkezet bár igen lassan mozog, képes rá, hogy akár 150 tonnás épületeket is elrepítsen egyik helyről a másikra, így esetleges katasztrófahelyzetekben például kórházat vagy ideiglenes lakóhelyeket is transzportálhat.

Egy texas-i cég, a Valcent függőleges farmját is az elmúlt év 50 legjobb találmánya  közé sorolta az amerikai Time magazin. Az innováció egymás fölött sorakozó szinteken, rotációs rendszerben termeszt zöldségeket; a növények a programozásnak köszönhetően pontosan annyi napfényt és tápanyagot kapnak, amennyire szükségük van. A étkezési célokra való növénytermesztés a városok növekedése miatt egyre nagyobb gondot jelent a fejlett országokban; a Time e probléma innovatív megoldását díjazta az elismeréssel.

A szöuli Design Olimpiára érkezett pályamunkák egyike egy olyan elemes padlóburkolat takar, amely a piezoelektromosság jelenségét kihasználva áramot termel. A piezoelektromosság azt jelenti, hogy az anyagban összenyomás hatására elektromos feszültség keletkezik. Egy forgalmas utcán vagy üzletben rengetegen megfordulnak, így az itt lerakott energiatermelő padlófelületre bőven jut a kinetikus, azaz mozgási energiából.

Malin Karki, egy nepáli kis faluban élő 18 éves diák valószínűleg tökéletesen tisztában van vele, hogy mekkora szüksége van a fejlődő világnak az olcsó, tiszta, sokak számára hozzáférhető energiaforrásra. A napenergia megoldás lehet a kérdésre, azonban a napelemek gyártása a felhasznált szilikonnak köszönhetően drága mulatság. Nem úgy a kreatív diák találmányáé: ebben a napelemben ugyanis a szilikont emberi haj helyettesíti.