tálaló

Karim Rashid legújabb bútorkollekciója Ottawa fantázianévvel márciusban kerül a boltokba, és a neonszín-tartalma meglepően alacsony: a tervező ezúttal az élénk árnyalatok helyett sok fát, természetes mintázatokat és a saját grafikáit használta díszítőelemként. A kollekcióval Rashid rajongói akár egy teljes étkezőt berendezhetnének: a bútorok között az ebédlőasztaltól az étkészletekig szinte mindent megtalálhatunk - amelyeket ráadásul az egyik áruházláncban viszonylag elérhető áron lehet majd megvenni.

Mindent a Bécsi utcai Foster-beruházásról csütörtök este az Iparművészeti Múzeumban, a Kortárs Építészeti Központ Tálaló-vitasorozatának következő alkalmával!

Újraindul a Kortárs Építészeti Központ sikeres építészeti vitasorozata: október 28-án Tálaló a Bécsi utcai Foster-házról. Résztvevők: Aczél Gábor, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke; Cselovszki Zoltán, Belváros-Lipótváros főépítésze; Csipak Péter, a Csipak Acquisitions elnök-vezérigazgatója (egyeztetés alatt); Fegyverneky Sándor, volt országos főépítész; Noll Tamás, a MÉK elnöke.

A Kortárs Építészeti Központ "Tálaló" című rendezvényének legutóbbi beszélgetésén a Corvin Sétány került terítékre. Beszámolónk kapcsán mi is feltesszük a kérdést: mi épül itt, a Józsefvárosban?

A Corvin mozi háta mögött kezdődő, és nagyjából a Szigony utcáig tartó terület évtizedeken át a leginkább lerobbantak közé számított Budapest belső területei közül. A zömében a húszas években emelt házakat soha fel nem újította senki. Sokszor tíznél is több lakó zsúfolódott össze 20-30 négyzetméteres, komfort nélküli lakásokban, amelyek többségében fürdőszoba és vécé sem volt. A bérbeadandó üzlethelyiségek sokszor még ingyen sem kellettek senkinek. Ilyen döbbenetes állapotok uralkodtak, amikor a kerületi önkormányzat 2000 körül belevágott a terület rendezésébe.

Június 15-én, kedden az Iparművészetiben Pécs kerül terítékre a KÉK beszélgetés-sorozatán, a Tálalón. Résztvevők: Gauder Péter, a Studio Metropolitana Nonprofit Kft. ügyvezetője; Horváth András, a Dél-Dunántúli Építészkamara elnöke; Merza Péter fejlesztési igazgató, Pécs2010 Menedzsment Központ; Nagy Csaba, Pécs MJV alpolgármestere; Somlyódy Nóra újságíró, a Pécs2010-ről szeptemberben megjelenő könyv szerzője.

Mi épül voltaképpen a Corvin mozi és a Szigony utca között? Kiknek épült? Mennyiben modellértékű mint városrehabilitációs példa? Zárvány marad vagy diktálni fog, vagy netán mindkettőt egyszerre?

Nincs kortárs jel, van kortárs jel, kell-e kortárs jel, milyen a modern múzeum… Aki friss látványtervekre és konkrétumokra kiéhezetten érkezett a Szépművészeti Múzeumba, csalódnia kellett: a vita némi személyeskedéssel spékelve, elsősorban elméleti kérdések körül zajlott a Kortárs Építészeti Központ Tálaló című programsorozatának április 27-i estjén. De így is kifejezetten tanulságosnak, a hangulatot tekintve pedig a sorozat tán legjobb eddigi estjének bizonyult. A Tálaló beérett – igaz, ehhez olyan összetett skandalumra volt szükség, mint a „Szép Mű”.

A Szépművészeti az 1930-as években, a Hősök teréről. Kép: Pogány Ö. Gábor - Bacher Béla: A Szépművészeti Múzeum 1906-1956. Budapest, 1956

A Szépművészeti Múzeum legújabb bővítésének fordulatos történetében az első kulcspont az építészeti tervpályázat. Az ugyanis elmaradt, helyette ún. „tervversenyre” invitáltak meg nyolc építészt, akik közül egy hamarosan visszalépett. A bennmaradtak közül Karácsony Tamás tervét választotta ki legjobbnak a Baán László főigazgató elnökölte zsűri. Mivel a Tálalón mindketten a pódiumon ültek, ésszerűnek tűnhetett azzal a kérdéssel indítani: hová lett a nyílt pályázat?

Aki azt gondolta, hogy a megépített és lebontott tetők, tervpályázatok, egyénileg kezdeményezett tervek, közösen kibővített álombéli kalandparkok, illetve felkérésre készült terv-alternatívák után a 2009 őszi pályázat végre megnyugtatóan rendezte a székesfehérvári Nemzeti Emlékhely jövőjét, természetesen tévedett. Beszámoló a Kortárs Építészeti Központ Tálaló programsorozatának március 18-i estjéről.

Mindenekelőtt: ez a nemzeti emlékhely nem is Nemzeti Emlékhely. Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke kifejtette: a magyar jogrend egyetlen ilyen helyszínt ismer, mégpedig a budapesti Hősök terét. Ez ugyan nem tisztázta, hogy az emlékhely fogalma mit is takar, de ahogy a ritkán hozzászóló, viszont rendre az este legfontosabb kijelentéseit elmondó székesfehérvári történész, Demeter Zsófia megjegyzéséből kiderült: “...egy példánk van, most próbálunk egy másikat csinálni.”

A Kortárs Építészeti Központ “Tálaló” című, kiemelt építészeti közberuházásokról, városfejlesztési projektekről szóló nyilvános havi vitasorozatának második alkalma a székesfehérvári Nemzeti Történelmi Emlékhelyet járja körül. A program 2010. március 18-án, csütörtökön 19 órakor lesz az Iparművészeti Múzeumban; a meghívott vendégek között a nemrég rendezett tervpályázat nyertese, Csomay Zsófia és Mezős Tamás, a KÖH elnöke is szerepel.

Mi is épül a belváros utolsó, és egyben talán legjelentősebb Duna-parti telkén? És milyen modell szerint működik együtt a kulturális projektben a főváros és a befektető? Befolyásolja-e a kivitelezést, hogy az építész immár pályán kívülről figyeli az eseményeket? Mennyiben alakítja át a CET Budapest kulturális térképét? A Kortárs Építészeti Központ Tálaló-vitasorozatának folytatásában a Közraktárak átépítése a téma,amelyet első kézből, az érintettek elmondásából ismerhetünk meg.