tech design

Életed első iPodja igazi érték, és legszívesebben soha nem válnál meg tőle. Pontosan így érzett Jozaeh is, amikor eldöntötte, nem hagyja, hogy egy karácsonyra kapott új iPod kiszorítsa az életéből a régi minijét. Rengeteg munkával, és még több csiszolópapír felhasználásával új ruhát faragott a kedvenc kütyüjének. A borító ausztrál cédrusfából készült, a kör alakú navigáló gomb leheletvékonyra csiszolt babérfából, és az egész házat rézcsavarok és rézlapocskák tartják össze. Igazi rusztikus design, a lehető legjobb értelemben.

Kés, villa, iPad - gyerek kezébe nem való? Dehogynem, legalábbis ez utóbbi biztosan: az óvodások látványosan vonzódnak az érintőképernyős készülékekhez, és a még olvasni sem tudó gyerekek meglepő módon azonnal, ösztönösen tudják használni a jól megtervezett interfészeket. Hiába léteznek már a tableteken oktató játékok a kicsik számára, a drága és nem igazán kakaóbiztos eszközöket a szülők érthető módon mégsem szívesen engedik ki a kezükből. Erre az alapproblémára találtak forradalmi megoldást egy hazai kreatív ügynökség fejlesztői: a Totoya Creatures puha figuráival és saját alkalmazásával apu féltett iPad-je dobálható, ölelhető, interaktív plüssjátékká alakítható.

A Carnation Group Research, Development, Innovation részlege Varga Zsolttal - aki nálunk is volt már a 7 grafikusa - házon belül tervezte és fejlesztette a Totoya-játékokat, amiket január végén vezettek be a piacra. Az ötlet egyszerűen született: a Carnationnél dolgozók is észrevették, hogy a saját gyerekeik mennyire érdeklődnek az érintőképernyős eszközök iránt, és szerették volna, ha ezeket ők is biztonságosan tudnák használni - emellett pedig  úgy látják, hogy nagyon jó dolgok valósíthatóak meg olyan projektekben, amelyekben kreatív ügynökségként nem csak reklámokat, hanem termékeket és szolgáltatásokat is készítenek.

Számos alkalommal beszámolhattunk már arról, hogy fiatal magyar formatervezők a legnagyobb autócégekkel dolgoznak együtt: legutóbb Fogarasi-Benkő László díjnyertes elektromos kisautó tervét, és a Mercedes-Benznek öt éve dolgozó Németh Gábort mutattuk be a hg.hu-n. A Mercedes és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem együttműködése egyébként már több mint tíz éve sikeres, de nem csak a MOMÉ-n, hanem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen is izgalmas projektek és járműtervek készülnek: ezúttal Varga László, a BME Ipari termék- és formatervező szakos hallgatójának látványos Jaguar E-type koncepciótervét mutatjuk be.

Varga László munkáját az egyetem Gép- és Terméktervezés Tanszéke mellett a BME Formula Racing Team is segítette (nekik László tervezte a 2010-es, és a 2012-es versenyautójuk burkolatát is), így hamarosan a rajzokon kívül egy 1:5 arányú agyagmodell is elkészülhet. A hatvanas években megjelent eredeti Jaguar E-type korszerűsített változatának tervével László 2011. novemberében a BME Tudományos DiákKör versenyén első helyet szerzett - most pedig megosztotta velünk a látványterveket és a projekt teljes koncepcióját is.

Pókember, Vasember, Hulk, X-Men és a többiek, azaz a Marvel képregényhősök most először a digitális világban is megjelennek: a Marvel az SXSW Interactive stúdióval közösen két új projektet mutat be hamarosan "Marvel Re-Evolution" néven: a "Marvel Infinite Comics" (azaz végtelen képregény) digitális könyv, és a "Marvel AR" (augmented reality, azaz kiterjesztett valóság) alkalmazást.

... és utána használd iPhone-tokként! A Shapeways 3D nyomtatással foglalkozó stúdió a népszerű Soundcloud közösségi zenemegosztó oldallal közösen találta ki a The Vibe nevű alkalmazást, aminek segítségével a kiválasztott Soundcloud zeneszám hanghullámainak alakját műanyagból egy iPhone tokra nyomtathatjuk - így a kedvenc zenénk tapintható változatából teljesen egyedi telefonkiegészítőt készíthetünk.

Közeleg február 14-e, a japánok pedig megalkották az abszolút Valentin-napi ajándékot, ami az alkalomhoz illően édességnek látszik, nagyon giccses, elég drága és elég high-tech: az NTT Docomo telefontársaság, a Q-Pot csokigyár és Tadaaki Wakamatsu designer együttműködésnek köszönhetően idén Bálint-napkor a szigetország szerelmes lakói a "Q-Pot" okos csokitelefonnal, vagy csoki-okostelefonnal ajándékozhatják meg egymást.

Láttunk már wifis szívritmusszabályzót, beköltözött a lakásba a wifis termosztát, a konyhában ott az iPhone-ról vezérelhető kávécsap, a fürdőben a múlt hét óta ott figyel a wifis mosógép, és most hiánypótlásként megérkezett a wifis kandalló. Touchscreen tapizással a távolból belobbantható lángokkal.

Két évvel ezelőtt egy magyar hajóépítő, Juhász György kapott egy telefont a Budapesti Műszaki Egyetemről: egy diplomamunkához kellett hajómakettet készítenie. A terv végül annyira lenyűgözte a szakembert, hogy azonnal felhívta a végzős tervezőt, Réder Ákost: felejtsék el a makettet és építsék meg inkább magát a hajót!  Így indult a COMO Yachts története.

Fotó: Besenyei Gergely

Egy apró londoni designstúdióban született meg Olly, a robot, aki az online aktivitásunkat figyelve illatokkal kommunikál. Hogy ne legyen magányos, gyorsan kapott egy barátnőt is: Mollyt, aki még haverjánál is kedvesebb: tőle cukrot kapunk minden egyes alkalommal, ha egy közösségi oldalon virtuális üzenetünk érkezik! De hogyan működnek a webrobotok?

Néhány évvel ezelőtt még sci-fi-be illőnek tűnt, az okostelefonok elterjedésével azonban már egyre ismertebb technológiának számít az augmented reality, azaz a kiterjesztett valóság. Ma, amikor már az alsósok is kamerás, GPS-képes mobilt kérnek - és kapnak - karácsonyra, minden feltétel adott ahhoz, hogy tömegek kezdjék el használni a korszakalkotónak tartott rendszert, aminek lényege, hogy összekapcsolja a digitális világot a valósággal. Ez a gyakorlatban például azt jelenti, hogy a mobiltelefonunk kameráját “szemüvegként” használva (vagy akár a high-tech új generációs autó szélvédőkön) az élő képen olyan, háromdimenziós hatású információkat jeleníthetünk meg, amelyek csak a virtuális világban léteznek - nem is kérdés, hogy a technológiában hatalmas lehetőségek rejlenek.

fent: A Mercedes legújabb fejlesztése, a DICE augmented reality szélvédő-koncepció

A QR-kódok hirtelen felívelő, majd lassan lejtmenetbe váltó karrierjéhez (amiről korábban hosszabb cikket is írtunk) hasonlóan az augmented reality esetében is egyre inkább az a kérdés: meg tudjuk-e találni azokat a formákat és célokat, amelyek miatt valóban igény lesz erre az eszközre, vagy az újdonság varázsának elmúltával céltalan látványossággá és üres reklámfogássá válik majd? Érdemes-e megkeresnünk, letöltenünk és telepítenünk az AR-alkalmazást, végül beszkennelni egy kódot, ha az erőfeszítéseinkért cserébe csak a kávéscsészénk körül korcsolyázó rajzfilmfigurákat kapunk (mint a Starbucks kávézólánc legutóbbi karácsonyi kampányában), vagy találhatunk valóban hasznos új tartalmakat is a virtuális világban?