A Chimera-Project soron következő kiállítása számos, a nemzetközi kortárs szcéna élvonalába tartozó művész munkáit hozza Budapestre, munkáikat itthon most először állítják ki. A kiállításon bemutatott művészek: Evan Roth (US), Albin Ray (US), Mathieu Tremblin (FR), Gruppo Tökmag (HU), Fabian Bechtle & Stefan Reuter (D), KENOR (E), Agents of Change (UK) és Yves Lavoyer (CH). A kiállítás megnyitója ma este, 19 órakor lesz.
A Telepen működő Chimera Project POP-UP művészeti tér március 16-án megnyíló soron következő kiállítása, a «Tüfujeger» Tour (Ördöghajsza Túra) egy svájci művész története, aki kerékpárjával járta be a világot. A Chimera-Project 2012-es programsorozatának részeként a «Tüfujeger-Tour» kiállítással egy újabb friss pozíciót mutat meg az urbánus művészetből.
A Chimera Project a legkülönfélébb művészeti területeket, pozíciókat és ezek újszerű kapcsolódásait kutatja, művészeti inkubátorként pedig arra törekszik, hogy növelje a művészek láthatóságát és támogassa a szcéna hálózatosodását a nemzetközi színtéren is. Megközelítésük interdiszciplináris, a szűken vett művészeti kontextus “white cube” határait kutatja hazai és külföldi kiállítások, nemzetközi kollaborációk, workshopok által. A Chimera-Project PopUp a projekt programjának kibontása egy vagabond kulturális keretben. A PopUp-pal a Chimera eddigi berlini, lipcsei és budapesti projekt alapú rezidenciái után mostantól aktív térteremtőként vesz részt Budapesten: a közelmúltban ugyanis a Madách téri Telepre költöztek.
Vonatok és tűzfalak helyett már hollywoodi filmek és az Opera díszleteit festi a csepeli kissrácból lett underground ikon, akinek nevét az egész város ismeri, de ma is zavarba jön, ha sztárolják. Nikon Lacival a magyar graffiti hőskoráról és jövőjéről, művészetről és sikerekről beszélgettünk új kiállításának megnyitója előtt.
hg.hu: A graffiti szubkultúrából mára saját formanyelvvel és szabályokkal rendelkező, a mainstream művészet által is ismert és alkalmazott műfajjá vált. A világ legnagyobb múzeumai rendeznek graffiti kiállításokat, a legismertebb firkászok alkotásait milliókért árverezik el, neves márkák kampányokat és arculatokat építenek a graffiti által ihletett stílusra. Miközben a műfaj egy része ilyen módon legalizálódott, a városok szerte a világon erőteljes lépéseket tesznek a vandalizmusnak kikiáltott klasszikus falfirkák ellen. Hol a graffiti helye ma, és mi lesz vele a jövőben?
Amikor megérkezem a galériába, a kurátorok és Érmezei Lili Zoe, a fotós épp elmerülten rendezgetik a másnap megnyíló kiállítás képeit. Lili nyár óta Budapest és Helsinki között ingázik és folyamatosan külföldön dolgozik, de a diplomaprojektjét Budapesten is be akarta mutatni, így találtak egymásra a Telep szervezőivel. Az interjúra a galéria babzsákjaira ülünk le, és azon kapom magam, hogy tátott szájjal hallgatom Lilit: a huszonéves kora ellenére elképesztően profi fiatal fotós lelkesedését, elkötelezettségét és energiáját látva nem is kérdés, hogy miért ájul el tőle máris New Yorktól Párizsig a művészvilág. Aki nem hiszi, nézze meg a saját szemével ma este fél 8-kor a Telepen.
Még csak idén tavasszal diplomáztál, de dolgoztál már itthon art directorként, Milánóban divatfotósként, nyáron Párizsban volt kiállításod, meghívtak New Yorkba, ráadásul most félig Finnországban élsz. Hogy csináltál ilyen fiatalon már ennyi mindent? Mit tartasz ezek közül a legfontosabb tapasztalatnak?
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem fotográfia mesterszakán diplomáztam idén tavasszal, és tavaly Erasmus ösztöndíjjal voltam Milánóban, ahol divatfotósként is dolgoztam egy olasz ügynök segítségével. Ott keztem el a divatfotóval foglalkozni, és ez máig inspirál a munkámban. Világéletemben a nőiség, a női test, a testkép volt a legfontosabb témám - a legújabb, Body Borders című anyagom is a hagyományos divatfotó, a fotós és a modell viszonyát vizsgálja.
Arra sajnos már nem emlékszem, hogy a hiánypótló kiállításokkal, a mindig fesztelen, otthonos hangulattal vagy a város legjobb rozéfröccsével lopta be magát villámgyorsan a szívembe a TELEP "összművészeti bemutatótér", abban viszont biztos vagyok: a május óta a Madách térnél működő Telep máris Budapest egyik legizgalmasabb és legfrissebb független kulturális helyszínévé vált. Az emeleti galériában kéthetente nyílik egy új kiállítás, a pincében hamarosan elkészülnek a designműhelyek, a kettő közti földszinti kávézóban pedig egész nap lazaság, vidámság és teltház van. A Telep sikere azt mutatja: nincs bajban a hazai kortárs művészet, lelkesedéssel és energiával bármi megvalósítható.
Az egyedi, magyar és megfizethető márkáról, a Bosisról már hallhattak a hg.hu olvasói, ugyanis nem olyan régen készítettük interjút a cég két kulcsfigurájával. A tervező Lukács Dóra Sára és a marketing menedzser, Pirositz Panka már akkor a június végén rendezendő divatbemutatóról mesélt. Most pénteken pedig végre befejeződik a szervezőmunka és az érdeklődők különleges elemekkel tarkított divat és táncshowt láthatnak a Madách téri Telepen.
