temető

A 20. század fordulója a magyar temetői művészet fénykora. Az egykor páratlan igényességgel megépített kripták és síremlékek jelentős része azonban a családok kihalása és az államosítások miatt mára a pusztulás szélére került. A Fiumei úti Nemzeti Sírkert ebből a szempontból szerencsés kivétel: sírépítményeinek többsége jó állapotban van. A Maloschik-családé azonban a szomorú kivételek közé tartozik: negyven évnyi gazdátlanság után ugyanis csak a rendszerváltáskor kapták vissza a családi mauzóleumot. Azóta küzdenek a dédnagypapa által építtetett, egyedülálló szecessziós műemlék megmentéséért, amelyet öt év múlva mégis elveszíthetnek.

Angyalok a Malosik-mauzóleum kápolnájában. Fotó: Őry Dániel

Maloschik Edittel és Klárával a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben találkozunk. Edit jól ismeri a temető minden zegét-zugát, hiszen az átlagosnál jóval több időt tölt itt: a híres szecessziós árkádsor végén, Jókai és Ady sírjai között ugyanis az ő családtagjai nyugszanak a dédapa, Malosik Antal által építtetett mauzóleumban, amely a temető legnagyobb és legszebb síremlékei közé tartozik.

Hogyan különböztethetjük meg az életben az építészeket egyéb szakmák képviselőitől? Sok teória született erről: a gondolkodás mellett árulkodó lehet a ruha színe vagy a szemüveg formája is... Ennél azonban izgalmasabb lehet: hogyan különböztethetjük meg a halott építészeket? Nézzük meg néhány karakteresebb és kevésbé karakteresebb példán keresztül, hogyan köszönhet vissza egy-egy építészeti életút az építészek sírjain keresztül.

Adolf Loos és legismertebb munkája, a bécsi Goldman und Salatsch ház

Adolf Loos (1870-1933)

Kemény vonalas bécsi modernista. Végeredményben megalapozója annak, amit az Európában néhány évvel később jelentkező modern építészet szabad alaprajznak nevez. Loos mind épületeinek megformálásában, mind pedig építészeti írásaiban élesen támadta a kor akadémikus építészet szemléletét, felháborodásában 1912-ben építészeti magániskolát alapított, ami röviddel utána meg is szűnt. 

A legjobb, tervezés alatt álló projektek közé került az A4 Stúdió által tervezett szendendrei temető a World Architecture Festival versenyén. A több mint ezerötszáz, a világ minden tájáról érkezett építész részvételével zajló barcelonai konferencián november 5-én hirdették ki a legjobb megépült projekteket, november 6-án pedig a jövendő épületek élcsapatát hozták nyilvánosságra. Utóbbiban a tíz kategória egyikének, a pályázati indulóknak lett a győztese a magyar terv.

Mi is lehetne jobb hely a halottak városának, mint a Holt-tenger, amelyben magas sókoncentrációja miatt semmilyen élőlény nem képes megtelepedni? Erre a következtetésre jutott a texas-i Miró Rivera Architects, majd megtervezte a Yarauvit, egy hatalmas nekropoliszt a vízfelület közepére, amelyet nemzetiségtől, bőrszíntől, vallástól vagy kortól függetlenül bárki használhatna végső nyughelyként.