Élesben is bemutatkozott a londoni emeletes Routemasterek új generációjának első tagja. A londoni városképre oly jellemző régi emeletes buszokat 2005-ben még Ken Livingstone idején vonták ki a forgalomból; visszahozásuk a polgármesterei székre pályázó Boris Johnson egyik legfontosabb ígérete volt.
A Royal Institute of British Architects (RIBA) nemrég közzétette 2010-es díjazottjainak sorát: 93 belföldi és kilenc külhoni épületet ismertek el. A RIBA elismerései nem csak azért érdemelnek figyelmet, mert odaítélőjük Európa legnagyobb presztízsű építészeti intézményei közé tartozik, hanem azért is, mert a díjazottak széles skálája jól leképezi, hol is tart ma a brit építészet. Márpedig a boldog Britannia ma is Európa első számú építészexportőre - és nehogy azt higgyük, hogy csak a nyelv miatt.
Igaz: a kilencvenes években a skandináv országok és Hollandia az innováció tekintetében kétségtelenül elhódították a pálmát a „fontolva haladás” mintaképéül szolgáló Britanniától. Az elmúlt évtizedben feltűnt és immár világszerte ismert fiatal tehetségek azonban, mint Thomas Heatherwick, David Adjaye vagy Ken Shuttleworth, bizonyítják, hogy él a hatvanas évek avantgárdjának öröksége, és hogy a lassan kiöregedő nagy nevekkel nem vész ki a fantázia a brit építészetből. Az egyedi életművet építgető fiatal sztárok mellett a biztos minőséget hozó, közepes méretű irodák pedig megteremtik azt a hátteret, amire a minőségi építészpolitika kialakításához és persze a közönség hathatós vélemény- és ízlésformálásához szükség van.
A milánói bútorvásáron mutatja be az olasz Magis 200-es kollekcióját. A jól bevált hagyományokhoz híven a kulcsdarabok ezúttal is nemzetközileg ismert formatervezők kezét dicsérik, mégpedig a Magis-laborban kidolgozott speciális gyártási technikákkal. A legmeglepőbb termék 2010-es koronájért joggal csap majd össze a japán minimalista, Naoto Fukasawa fali- és állótükre, valamint a brit Thomas Heatherwick pörgettyűre emlékeztető, kül- és beltéren is használható ülőbútora.
Szomorú véget ér az Egyesült Királyság legmagasabb köztéri szobra, a hányatott sorsú B of the Bang. A Manchesterben álló, 56 méter magas alkotást végleg elbontják, mivel az ősrobbanást szimbolizáló, többméteres fémtüskékből álló szerkezet nem bírta az idő vasfogát, és az avatása óta eltelt négy esztendőben mind veszélyesebbé vált. Lebontásáról több neves képzőművész tiltakozásának dacára ez év elején döntött a városvezetés, amelynek tagja, Sir Richard Leese megerősítette: nem költenek több közpénzt a szoborra.
Thomas Heatherwick londoni designer és építész példája is a régi igazságot erősíti; a szükség leleményessé tesz. Egy Wales-i erdőcske közepében műterem házakat hozott létre, a házak kialakításához azonban szokatlan formát és matériát választott.
Február 24-én átadták a százegy esztendős korában, 2002-ben elhunyt Erzsébet királyné egészalakos szobrát London belvárosában, a Buckingham-palota közelében. Jóllehet az anyakirálynő egész életében nagy népszerűségnek örvendett, a férje lábánál felállított, két millió fontot felemésztő bronzszobra sokakban kelthet ellenérzést. A köztéri szobrászat Nagy-Britanniában máig eleven műfaj, amely nemcsak közbeszéd tárgya, de igazi művészeti kihívás is.
A 37 éves nyugat-londoni Paul Kellehert 2003 februárjában három hónapos börtönbüntetésre ítélte a bíróság, miután a férfi az előző év nyarán lefejezte Margaret Thatcher egykori miniszterelnököt. A csonkítás persze nem magával az egykori konzervatív vezérrel történt, hanem kéttonnás márványszobrával, amely akkor épp a Guildhall Art Gallery-ben volt látható. Kelleher, állítása szerint politikai okokból, egy óvatlan pillanatban egyszerűen leütötte a Neil Simmons neves brit művész készítette szobor fejét. A sérülést szenvedett márványt elszállították a tárlatról, de az esetet egyébként komment nélkül hagyó Vaslady 2007-ben méltó vigaszt kapott: egészalakos bronzszobrát, Antony Dufort alkotását állították fel a Parlamentben; ezzel egyszersmind ő lett az első brit miniszterelnök, aki még életében szobrot kap a brit országházban – ráadásul egy munkáspárti kormány alatt.
Féltik a sanghajiak a tervezett 2010-es világkiállítás brit pavilonjának látogatóit. De nem a terroristáktól: az aggódás legfőbb oka a tervező. Thomas Heatherwick ugyanis hasonló, óriási tüskékkel díszíti majd az építményt, mint egy Manchesterben készült 2005-ös szobrot, amelyről azonban lepotyogtak az elemek, és csak a szerencsén múlt, hogy nem sebesítettek meg senkit.
