25 évnyi munka után az év végével otthagyja a bécsi Iparművészeti Múzeum (Museum für angewandte Kunst, MAK) igazgatói székét Peter Noever, akinek köszönhetően a MAK a világ legismertebb designközpontjai közé emelkedett. Noever egyből kapott egy meglepő állásajánlatot is: Thomas Krens, a Guggenheim-alapítvány egykori első embere Pekingbe csábítaná Noevert.
1959. október 21-én, azaz épp fél évszázaddal ezelőtt nyitott meg az Egyesült Államok máig legjelentősebb magánmúzeuma, a New York-i Guggenheim. A neves műgyűjtő és filantróp, Solomon R. Guggenheim által létrehozott alapítvány mára világméretű hálózatot hozott létre, a múzeumi szféra tán legismertebb védjegyévé téve a Guggenheim-nevet. Komoly városok, többek közt Budapest is harcoltak egy-egy szeletért a Guggenheim-tortából – ám az csak a kiváltságosoknak jár.
Azért, hogy európai és amerikai absztrakt műalkotások szűk réteget érdeklő kiállítóhelyéből a Guggenheim globális hívószóvá vált, voltaképp egy ember felelős: Thomas Krens. A Guggenheim Foundationt húsz éven át vezető Krens kezdte a külföldi terjeszkedést, valóságos lavinát indítva el ezzel: mára olyan jelentős intézmények követték példáját, mint a Louvre, a Tate, a MoMA, a Pompidou-központ vagy az Ermitázs. A Guggenheim-pápa térhódítását azonban nem fogadta felhőtlen lelkesedés: 2005-ben leköszönt az alapítvány elnöke, egyben a legnagyobb donátor, Peter B. Lewis, aki mindig is ellenezte Krens tevékenységét. A botrány hatására Krens először csak a New York-i anyaintézmény sorsát kényszerült kiadni kezéből, végül azonban 2008-ban a háttérbe vonult.
A brit Damien Hirst került a művészeti világ legbefolyásosabb személyiségeinek százas listája élére, megelőzve a londoni Tate Modern és a New York-i MoMA igazgatóit, valamint a leggazdagabb műgyűjtőket és galeristákat. Tavaly még Frank Gehry és a Herzog – de Meuron páros személyében köszönhetően építészek is bekerültek a lajstromba – idén már nem.
