thonet

Tegnap, vagyis vasárnap ért véget az idei IMM Cologne nemzetközi bútorvásár Kölnben. A világ különböző pontjairól érkező neves kiállítók a szakmát célozták meg, de hétvégén a design iránt érdeklődők is körbenézhettek. Már csak a helyszínből adódóan is - a több ezer négyzetméter alapterületű Köln Messe, vagyis vásárcsarnok - elég kereskedelmi jellegű volt az esemény. Bár hivatalosan a bútoroké volt a főszerep, de valójában a hidegburkolattól a bölcsőn át a világítástechnikáig számtalan teljesen különböző enteriőrrel kapcsolatos termék megrendelhető volt. 

Szerencsére az idei év is bővelkedett fantáziadúsabbnál fantáziadúsabb designötletekben, kreatív tárgyakban és bútorokban. Emellett több fontos évforduló is volt az idén, például 150 éves lett a legismertebb Thonet-szék, és idén 90 éve alapították a neves német művészeti és építészeti iskolát, a Bauhaust. Ezek a fontos dátumok is megihlették a tervezőket.

Kedvenceinkből válogattunk, szem előtt tartva, hogy ezek a tárgyak akár a karácsonyfa alatt is jól mutatnának. A következő felsorolásban egyaránt találhatók bútorok, de kisebb és nagyobb praktikus tárgyak is. A cikk végén szavazhatunk is kedvencünkre!

Idén ünnepli 150. születésnapját a világ leghíresebb széke. Ha a Thonet szót halljuk,  legtöbbünknek valószínűleg ez a jellegzetes, sötétbarna hajlított szék, a No. 14 jut eszébe. Nagyanyáink korában szinte nem akadt háztartás egy-két Thonet-szék mégpedig jó eséllyel a klasszikus stílusikonná vált No. 14-es modell nélkül. Aki pedig örömét leli a lomtalanításokban, a szemétkupacok mélyén még ma is fellelhet jobb-rosszabb állapotú eredeti példányt.

A Thonet-cég története azonban ennél jóval gazdagabb. Kevesen tudják, hogy a cégnek hosszú fennállása alatt számos neves tervező dolgozott, koruk stílusikonjait alkotva meg. És nem csak a legendás hajlított fából: a Thonet egy időben a csővázas bútorok terén is piacvezető volt.

Akárcsak az ominózus kertitörpe az Amélie csodálatos élete című filmben, a közeljövőben a világ legismertebb széke is bejárhatja a világot. Illetve hogy pontosítsunk: a No. 14. néven indult Thonet 214-nek nincs szüksége utazásra, hiszen az 1859 óta gyártott bútordarabból több mint ötvenmilliót adtak el mindmáig, így biztosan ott van a glóbusz minden szegletében. A gyártó azonban erről meg szeretne bizonyosodni, így a 150. évfordulón fotópályázatot hirdetnek.

Aki májusban a Falk Miksa utcában sétált, nem mehetett el szó nélkül a Ferenczi Aukciósház kirakata előtt, egyik oldalon egy századfordulós gyerekágyban Lenin-mellszobor pihent, a másik oldalon egy tonettszék feszített az IKEA-ból ismerős díszlet előtt, hirdetve, hogy a bútor éppen annyiba kerül, mint az IKEA Ingolf széke, mindössze 14 590 forint a kikiáltási ára. A két ablak sokat elárul a fiatal galéria törekvéseiről - a decemberben nyílt Ferenczi tulajdonosai a 20. századi tárgykultúra (főképp a hatvanas-hetvenes évek) népszerűsítését tűzték zászlajukra, illetve a bútorárverések meghonosítását, amelyek nem csak a tehetős gyűjtőknek szólnak, sokszor valóban IKEA-áron juthatunk egyedi darabokhoz.

Május 20-án rendezték a harmadik aukciót, amely mutatja, hogy mennyire zsenge törekvésről van szó, de a szervezők már ennyi idő alatt is sok tanulságot tudtak leszűrni a hazai piac felkészültségével kapcsolatban. A legfontosabb, hogy egyelőre a kisebb tárgyak, kisbútorok sikeresek, a nagyobb darabokkal kapcsolatban alacsonyabb az érdeklődés. Persze, ettől még szükség van húzódarabokra, sőt némi bulvár sem árt - ezúttal ezt a vonalat Kádár János egykori íróasztala képviselte, de felbukkant egy-két sztártervező neve is, illetve olyan elmaradhatatlan patinás bútorgyárak, mint a Lingel és a Thonet. Érdekes ízt adtak a válogatásnak azok a darabok is, amelyeknek kevésbé szerencsés testvérei általában lomtalanításokon végzik. Ezzel azt sugallják a szervezők, hogy itt az idő, hogy nagyszüleink hétköznapi tárgyait némi távolságtartással kezeljük - úgy, mint a múlt izgalmas formáit, amelyek megfelelően restaurálva immár egész mást jelenthetnek.

Amikor Michael Thonet 1859-ben piacra dobta 214-es számú hajlított székét, maga sem sejtette, hogy az első tömeggyártású szék karrierjét indítja útjára. A klasszikus ülőbútorból azóta 50 millió darabot értékesítettek. Az idén 150 éves szék méltó megünneplésére fotópályázatot írt ki a gyártó: az eredeti modellről készített és rövid történettel kísért fényképeket a Thonet gyár világhírű designerei bírálják el.

A presszók és kávézók kedvelt bútordarabjain, a Thonet székeken ülve ma már aligha elmélkedünk azon, hogy ez a több mint kétszáz éves technológia micsoda kreatív és újító elme agyából pattant ki. A hajlított, kecses ívek és a nádbetétek jellegzetessé teszik a 19. század meghatározó bútordarabját.

Michael Thonet munkásságának kezdete még a biedermeier stíluskorszakra esik, első bútorait ebben a polgári stílusban készítette, de közben már kísérletezni kezdett a szálirány mentén furnércsíkokra hasított fával. 

Globális együttműködésben éled újjá két legendás Thonet-szék. A japán Muji tervezői frissítették fel a 14-es számú formáját, amely jövőre ünnepli 150. születésnapját, és az eladást tekintve a világ legnépszerűbb ülőbútora. Ugyancsak általuk kapott mai, áramvonalasabb külsőt a német gyár eredeti Bauhaus-széke is.

Amikor Michael Thonet 1859-ben piacra dobta 214-es számú hajlított székét, maga sem sejtette, hogy az első tömeggyártású szék karrierjét indítja útjára. A klasszikus ülőbútorból azóta világszerte 50 millió darabot értékesítettek.