Vasárnap éjszaka különös látványosságnak lehettek részesei a tokiói Sumida-folyó környékén sétálók: kékes fényben világító LED-ek ezrei árasztották el a vízfelszínt. Az akció a Hotaru Fesztivál részét képezte, amely a szentjánosbogarak megfigyelésének japán hagyományain alapul – a rovarok nagy mgbecsülésnek örvendenek a japán kultúrában, számos haiku is megemlékezik róluk.
LED-folyó a Hotaru Fesztiválon
A világhírű formatervező, Tokujin Yoshioka tervezte aTokiói Városi Művészeti Múzeum új logóját. A fiatal designer, aki végtelenül egyszerű, de ötletes bútoraival lett ismert, most sem tagadta meg magát.
Hivatalosan is a világ legmagasabb szabadon álló tornya az új tokiói kommunikációs torony, a Tokyo Sky Tree, azaz a Tókjó Szukai Curí. Az építmény még márciusban érte el maximális magasságát, 634 méterrel, de csak a legfrissebb, novemberi Guinness-rekordok könyvébe került be. A nem lakható szerkezetek kategóriájában a Tókjó Szukai Curí világcsúcstartó, az összesített listán pedig második a Burj Khalifa mögött.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság közzétette annak a hat városnak a listáját, amelyek közül kiválasztják a 2020-as olimpiai játékok helyszínét. Külön meglepetés, hogy húsz év után ezúttal nincs amerikai jelölt: a verseny Európa és Ázsia között dől el. Róma, Tokió, Madrid, Isztambul, Baku és Doha versengésének csak 2012 májusában lesz a következő köre, alább azonban lehet szavazni arról, ki hol szeretné a játékokat.
A Kenzo Tange tervei szerint az 1964-es tokiói olimpiára épült Nemzeti Sportcsarnok
A dizájnerek butikjaival szemben ma már az is elvárás, hogy egyedi, néha egészen extrém enteriőröket és burkolatokat alakítsanak ki, hogy a vásárlók egy másik dimenzióban érezzék magukat, amíg betérnek körülnézni. Kengo Kuma japán dizájner ebből a megfontolásból kaptárszerű képződménnyé változtatta egy tokiói, butikként és kávézóként működő épület belső tereit.
A piramis az emberiség történetének legősibb építészeti szimbólumai közé tartozik, és évezredek óta a maradandóság, sőt, az örökkévalóság szimbóluma. Bár a 20. század nem éppen hosszútávú gondolkodása miatt marad meg emlékezetünkben, a piramis mint épületforma épp az elmúlt fél évszázadban jött újra divatba, sőt: népszerűsége átível az ezredfordulón. Megnéztük, melyek azok a funkciók, épületek, amiket az örökkévalóság látszatával ruházunk fel.
A legismertebb történeti piramisok az egyiptomi Gízában és a mexikói Chichen Itzában. Kép: wikipédia
Hogy hol épült a legtöbb piramis? Még csak véletlenül sem Közép-Amerikában vagy Egyiptomban: a műfaj igazi újkori otthona a lehetőségek és a túlzások hazája, az Egyesült Államok. De találkozhatunk piramis-formával a világ számos táján, számos funkcióban, családi háztól a bevásárlóközpontig – sőt, a magyar fővárosban is áll egy piramis formájú autókereskedés. Az alábbi tíz példa kiválogatásánál igyekeztünk funkcionálisan, illetve az építészeti és történeti jelentőséget tekintve is reprezentatív listát összeállítani.
Az Építészek Nemzetközi Szövetsége (UIA) 2011-es tokiói kongresszusa, a Design 2050 szervezői nemzetközi ötletpályázatot hirdetnek építészhallgatók részére. A jelentkezők feladata az ajánlott négy téma egyikének kidolgozása, amelyek helyszínei Tokió világvárosi környezetében, egy 60 km-es sugarú körön belül helyezkednek el. A kiválasztott terület 2050-ig ívelő fejlesztési koncepcióját kell felvázolni.
Kawaii, kogal, harajuku, decora, gothloli - szavak, amelyek egyre gyakrabban tűnnek fel az interneten, de jelentésüket csak a kultusz követői ismerik, egy olyan szubkultúra bennfentesei, amelyet az ezredforduló új szexszimbólumai teremtettek: a japán iskolás lányok.
Uniformisuk a következőkből áll: egyszerű mokaszin cipő, térdzokni, rakott szoknya, matrózblúz, kardigán vagy blézer, ahogy az adott iskola megköveteli. Egyszerű tinilányok, akikből a média sztereotípiát gyártott, a szépséges gésák és a kegyetlen szamurájok tökéletes hibridjeiként ábrázolva őket.
Továbbra is a londoni West End a világ legdrágább irodapiaca, évi átlag 1458 euró/négyzetméter bérleti díjjal. – derül ki a CB Richard Ellis (CBRE) legfrissebb kutatásából. Hongkong üzleti negyede a második helyre drágult, megelőzve Tokió belső kerületeit. Mumbai a negyedik, Moszkva az ötödik a sorban, Budapest nem került be a 176 irodapiacot vizsgáló kutatás első 50 legdrágább városa közé.
Meghaladta a 338 méteres magasságot a Tokyo Sky Tree, és ezzel az 1958-ban átadott Tokyo Towert lehagyva Japán legmagasabb épületévé vált március 29-én. A maga végleges 634 méterével a világ legmagasabb fém adótornyának ígért Sky Tree kivitelezői tartják az eredeti tervet: a munkák 2011 decemberére fejeződhetnek be, a torony pedig 2012 tavaszán lesz látogatható.
