A kommunista Kína és a kis demokratikus sziget, Tajvan között rég volt ennyire kézzelfogható a rivalizálás. Peking 2008-ban olimpiát rendezett, amelyre felépítették a világ legszebbjének kikiáltott Madárfészek-stadiont. Tajvan, közelebbről Kaohsiung városa 2009-ben az olimpiáról kimaradt sportágakat felsorakoztató World Games házigazdája; a japán Toyo Ito tervezte új stadionja pedig, minek is tagadnánk: felülmúlni látszik a pekingi vetélytárs erényeit.

Egyedi szerkezete, különleges formái és a kínai hagyományokhoz való szerves illeszkedése folytán a 2008-as pekingi olimpia környékén a világsajtó ódákat zengett a pekingi Madárfészekről, a svájci Jacques Herzog és Pierre de Meuron tervei alapján épült központi stadionról. A tajvani World Games stadion, mint ahogyan maga az 1981 óta (egyébiránt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság patronálásával) megrendezett játéksorozat, korántsem örvend ilyen népszerűségnek, pedig az összehasonlítás minden fokán megállja a helyét. Sőt: a tetőre szerelt 8844 napelemnek köszönhetően évi 1,14 millió kWh energiát termel, ezzel a számítások szerint 660 tonna széndioxid kibocsátását spórolva meg.